2023-ban a központi költségvetés Nyugdíjbiztosítási Alapja, közismert nevén a nyugdíjkassza a tervezett nullszaldó helyett 329,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az 5767,5 milliárdos kiadási főösszeg 5,7 százalékára rúg. A gigantikus mínusz két tényezőből áll össze: egyrészt a bevételek 116,8 milliárd forinttal (2,1 százalékkal) maradtak el a büdzsében előirányzottaktól, másrészt a tényleges kiadások 212,9 milliárd forinttal (3,8 százalékkal) haladták meg a tervezetteket – írja a portál a zárszámadási törvényjavaslat alapján.
A bevételi oldalon egyértelműen
A költségvetési törvény értelmében a szociális hozzájárulási adónak (szocho) 71,36 százaléka illeti meg a nyugdíjkasszát (a fennmaradó 28,37 százalék az Egészségbiztosítási Alaphoz megy), míg a költségvetésbe befolyó társadalombiztosítási járulék (tbj) 54 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele.
Nos, 2023-ra Varga Mihályék 1968,4 milliárd forint nyugdíjkasszát megillető szocho- és 2456,9 milliárd forint tbj-bevételt terveztek. Ehhez képest szochóból 65,3 milliárd (3,3 százalék), tbj-ből pedig 58,3 milliárd (2,4 százalék) forinttal kevesebb folyt be a nyugdíjkasszába. Ez a két közteher adja a nyugdíjkassza bevételeinek 79 százalékát.
A kiadási oldalt nézve azt látjuk, hogy az öregségi nyugdíjak kiadásai 151,5 milliárd forinttal (3,6 százalékkal), az özvegyi nyugdíjak kiadásai pedig 34 milliárd forinttal (7,4 százalékkal) haladták meg a tervezettet. A Nők 40 program alapján kifizetett, korhatár alatti járandóságok összege 8 milliárd forinttal (1,8 százalékkal) lett több, mint eredetileg szerették volna. Emellett jelentős még a 13. havi járandóság okozta többletkiadás, ami 20,2 milliárd forint (4,8 százalék) további hiányt okozott a nyugdíjkasszában. Árvaellátásra 197 millió, a 2022-es nyugdíjprémium tavalyi évre áthúzódó elszámolására pedig 813 millió forinttal költöttek kevesebbet a tervezettnél, így ez utóbbi két tétel árnyalatnyival javítja az egyenleget.
A büdzsé áttervezésekor az úgynevezett rendeleti költségvetésben a korábbi 5,2 helyett már 15 százalékos inflációval számoltak, így a januári nyugdíjemelést is ennek megfelelően hajtották végre. Mint ismert, a pénzromlás üteme elszabadult, és emiatt ősszel egy további 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció vált indokolttá – emlékeztetnek az mfor.hu-n.
A nyugdíjkassza zárszámadásának fejezeti indokolása alapján ez a 3,1 százalékos, januárig visszamenőleges nyugdíj-kiegészítés 158,9 milliárd forinttal dobta meg a rendszeres nyugdíjszerű ellátások kiadásait.
És bár a költségvetés a kassza rendelkezésére bocsátotta a 13. havi nyugdíj fedezetére szánt 418 milliárd forintot, a pluszjuttatás 3,1 százalékos korrekciójára jutó részt már nem, ez pedig további 20,2 milliárd forint pluszkiadást jelentett. A nyugdíj-megállapítási és demográfiai folyamatok együttes hatása miatt 11,9 milliárd, míg a nyugdíjas társadalom személyi összetételének változása miatt további 21,9 milliárd forint többletkiadása keletkezett a költségvetésnek.
Összességében tehát a nyugdíjkassza a 329,7 milliárd forintos hiányt úgy hozta össze, hogy a bevételi oldalon további 1070,6 milliárd forintot könyvelhetett el a költségvetés egyéb bevételeiből. Ami azt jelenti, hogy az 5767,5 milliárd forintnyi kiadásból 1401,2 milliárd forintot,
