Tudomány zöldövezet

Egyre gyakoribbak lesznek a Borishoz hasonló ciklonok

Bálint Szentgallay / NurPhoto via Getty Images
Bálint Szentgallay / NurPhoto via Getty Images

A közeljövőben egyre több a Borishoz hasonló ciklon jöhet létre kora ősszel és késő nyáron a mediterrán térségben. Ezért elsősorban a tengerek abnormális melegedése és a nyáron a légkörben felgyülemlő, telítetlen vízgőz okolható – derül ki a Klímapolitikai Intézet elemzéséből.

Idén szeptemberben közel egy héten keresztül hullott nagy mennyiségű csapadék a Duna felső vízgyűjtőjére. Mindez a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon hatására történt, amely Európa számos országában áradásokhoz vezetett. A legsúlyosabb helyzet Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 milliméter fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is társult. Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek.

A kutatóintézet szerint a Boris önmagában nem volt rendkívüli: egy tipikus mediterrán ciklonról van szó, ezek pedig nagyon fontosak Közép-Európa, így hazánk csapadékellátásban is. Mediterrán ciklonok nélkül az évi csapadékmennyiség körülbelül 200–300 milliméterrel kevesebb lenne Magyarországon, a ma is ismert éghajlatunk, növény- és állatvilágunk, illetve mezőgazdaságunk teljesen más képet mutatna.

Mik azok a mediterrán ciklonok?

A mediterrán ciklonok kialakulásához kell egy mérsékelt övi ciklon hidegfrontja, amelynek át kell buknia az Alpok hegyvonulatain. Ezután a Földközi-tenger felett a nedves, meleg levegővel „ütközve” indul be a ciklongenezis. A kialakuló ciklonok energiáját és fennmaradását a Földközi-tenger és sok esetben a Fekete-tenger hőutánpótlása adja.

Ezek a ciklonok „hibridek”, ugyanis a trópusi ciklonoktól (hurrikánok, tájfunok) eltérően a szárazföld fölé érve nem veszítik el energiájukat. Sőt, energiautánpótlásuknak fontos része a szárazföld hője is, így e tekintetben különös átmenetet képeznek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok között. Emellett kisebbek, mint a normál, mérsékelt övi ciklonok, ennek köszönhetően nagy energiát képesek mozgatni, amit mi erős szélként és sok csapadékként élünk meg.

A Boris egy kora őszi ciklon volt, amelyet táplált a klímaváltozás miatt nyáron túlmelegedett Földközi-tenger, a szárazföld hője és a légkörben felhalmozódott, telítetlen vízgőz. A másik problémát az okozta, hogy a ciklon „beragadt” és nem tudott észak felé mozogni, mivel tőlünk északra, nyugatra és keletre is anticiklonok helyezkedtek el, amelyek blokkolták a Boris haladását. Miközben a Boris „beragadt”, gyűjtötte magába az energiát, egyre erősödött, egészen addig, amíg el nem kezdett feltöltődni, azaz okklulálódni, és tőlünk dél-nyugatra feloszlott.

A klímaváltozás miatt nemcsak a Borishoz hasonló ciklonok lesznek egyre gyakoribbak, hanem erősebbek lesznek a blokkoló anticiklonok is nyaranta. Emiatt tovább nőhet késő nyáron a légkör vízgőztartama, amely többletenergiát biztosít a kora őszi ciklonoknak.

Kapcsolódó
Ezért lesznek egyre gyakoribbak a mostanihoz hasonló áradások
Több mint tíz éve nem volt példa olyan mértékű áradásokra régiónkban, mint amilyen az elmúlt napokban jelentkezett. Az elkövetkező évtizedekben arra kell készülnünk, hogy jóval gyakrabban érheti ilyen krízishelyzet térségünket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik