Az utóbbi időben sok hír jelenik meg az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerekről és a fogyasztásukkal járó káros hatásokról, egyes tanulmányok szerint többek között elhízáshoz, rákhoz és demenciához vezethetnek, valamint függőséget okozhatnak.
Arról, hogy pontosan mit is jelent, ha egy étel ultrafeldolgozott, és valóban annyira károsak-e az ilyen termékek, mint sokan mondják, Dr. Pálfi Erzsébet dietetikust, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docensét kérdeztük.
Mik azok az ultrafeldolgozott ételek?
A szakértő elárulta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek az úgynevezett Nova klasszifikáció egyik csoportját alkotják. Ez az osztályozás azonban széles körben nem elfogadott, sőt sok élelmiszer- és táplálkozástudós vitatja. A rendszert 2010-ben dolgozta ki Carlos Monteiro brazil epidemiológus, aki kollégáival a következő négy kategóriába sorolta be az élelmiszereket:
- nem feldolgozott és minimálisan feldolgozott ételek (például a friss zöldségek, gyümölcsök, tojás, húsok, tej);
- feldolgozott összetevők (olajok, liszt, só, cukor, vaj);
- feldolgozott ételek (zöldségkonzervek, mélyhűtött zöldségek, halkonzervek, kenyér, sajtok, lekvárok, felvágottak, alkoholos italok);
- ultrafeldolgozott ételek (kész- és félkész ételek, kekszek, chipsek, csokoládék, cukros üdítők, csomagolt pékáruk).
Utóbbi kategóriába azokat a termékeket sorolják, amelyek bonyolultabb feldolgozási folyamatokon esnek át, és nagyobb mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat. Ezek közé az úgynevezett „E-k” tartoznak, vagyis a színezékek, tartósítószerek, állománymódosítók, ízfokozók, édesítőszerek, satöbbi.
