Bűnösnek találta Tarsoly Csabát hétfőn a Fővárosi Törvényszék két rendbeli, üzletszerűen elkövetett sikkasztásban és csalásban, 50 rendbeli csalásban és egyéb bűncselekményekben, ezért első fokon 13 év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Quaestor-cégek volt tulajdonosát. A büntetésébe beszámították a korábban próbára bocsátással végződött, okirathamisításért kiszabott büntetését is. M. Zsolt harmadrendű vádlott még súlyosabb, 16 éves fegyházbüntetést kapott.
Az ítéletben csupán két vádlottat – köztük Tarsoly feleségét – mentett fel a bíróság, a többieket bűnösnek mondta ki.
Mielőtt a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdette volna az ítéletet a Quaestor-ügy nyolc éve zajló eljárásában, a bíró bejelentette, hogy elrendeli Tarsoly Csaba és M. Zsolt őrizetbe vételét 72 órára.
Steiner Gábor bíró elmondta, hogy a nyolc évig tartó eljárás során 247 millió forint perköltség merült fel, melyből a legnagyobb részt, több tízmilliós nagyságrendben Tarsolynak kell majd megtérítenie.
Steiner a szóbeli indoklásban azt mondta, az ügyészség világszínvonalú nyomozás folytatott, és sikerült a bonyolult, szerteágazó ügyet rövid idő, fél év alatt feltárni. Az ügyészségnek a bírósági tárgyalás alatt könnyebb dolga volt, mert a vádlottak védekezése leginkább alaki és formai kérdésekre vonatkozott, nem érdemi volt.
A bizonyítékok és szakértők kizárása a védekezési taktika lényege. A szakértők kizáratása miatt közel jártunk ahhoz, hogy ne születhessen ítélet, mert nem lett volna több megfelelő szakértő az országban, mondta a bíró, aki szerint ez is magyarázat a per elhúzódására. A bíró többször hangsúlyozta, hogy olyan szakértőt is ki akartak záratni, aki még nem is nyújtott be véleményt.
Szükség lett volna egy B tervre is, mondta a bíró a védelemnek címezve.
A bűncselekmények 2007 és 2015 között zajlottak, azért nem jelentette ezeket ilyen hosszú idő alatt senki a cégtől, mert vagy részt vettek benne, vagy olyan volt a hozzáállásuk, hogy nem érdekelte őket, vagy a szakmaiságuk hiányában nem értették, mi történik – magyarázta Steiner. Elmondta, volt olyan eset, hogy egy vidéki irodában egy ügyfél botrányt csinált, mert megértette, hogy ellopják a részvényeit. A régiós vezető azonban nem értette meg a levezetést, ehelyett azt írta a központba, hogy nem normális a fickó.
Steiner kitért arra is, hogy a vádlottak közül többen koncepció eljárást emlegettek, ám szerint ez logikailag értelmetlen minősítés, hiszen bizonyítékok vannak arra, hogy évekig folytak a bűncselekmények. A fiktív kötvények eladásával a vádlottak tévedésbe ejtették a vásárlókat, és ezzel csalást követtek el. A bíró hangsúlyozta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a fiktív kötvényeket valósnak fogadná el, és ha ezzel tisztában lettek volna a vásárlók, biztos nem vették volna meg őket.
A Quaestor 2015-ben dőlt be. A cégcsoport csődje volt a magyar pénzügyi szektor egyik legnagyobb és legszerteágazóbb hatású összeomlása. Befektetők ezrei vesztették el a pénzüket, sokan közülük máig hiába reménykedtek a kárpótlásban.
A Fővárosi Főügyészség az egykori tulajdonost és vezetőt, Tarsoly Csabát és társait vádolta meg jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekmények elkövetésével. Az ügyészség 2016 elején készült el a 1548 oldalas vádirattal, és összesen 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a tizenegy vádlott terhére.
A törvényszék a hétfői ítéletében felmentette a vádak alól Tarsoly Csaba feleségét, viszont a harmadrendű vádlottat, M. Zsoltot 16 év fegyházbüntetésre ítélte bűnszervezetben elkövetett csalás miatt.
A pert menetközben bíróváltás és szakértők felmentése is lassította, az ügyészség idén februárban újabb, 859 oldalas vádmódosítást terjesztett be. Az ügyészség szerint erre a beszerzett egyesített könyv-, pénz- és tőkepiaci, valamint informatikai szakvélemény újabb megállapításai miatt volt szükség.
A perről kiadott hivatalos adatok szerint a nyomozás során keletkezett iratok meghaladták a 132 ezer oldalt. A bírósági tárgyalás 2016. június 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A törvényszék összesen 359 tárgyalási napot tartott, ezekből 193 napon a tanúkat, 73 napon pedig a szakértőket hallgatták meg. A nyomozás során egyebek mellett 21 informatikai szakértői véleményt és 5 igazságügyi orvosszakértői véleményt terjesztettek elő.
