Április elején az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai közösen jelentették be, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) REPowerEU fejezetének forrásaiból mintegy 108 milliárd forintos keretösszeggel egy új, lakossági energiahatékonysági programot hirdetnek meg. Az új otthonfelújítási programot az 1990 előtt épült családi házak tulajdonosai vehetik igénybe, egyebek közt
- szigetelésre,
- nyílászárók cseréjére,
- fűtésrendszer-korszerűsítésre.
Egymillió forintos önrész mellett hatmillió forint állhat rendelkezésre házanként, aminek (régiótól és jövedelemtől függően) nagyjából a fele lehet vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig kamatmentes hitel. Fontos még, hogy legalább 30 százalékos energia-megtakarítást kell elérni a beruházással, amihez lehet beszerezni a szükséges berendezéseket a támogatás keretében. Július elsején indították a pályázatok beadását az MFB-pontokon, majd a július közepén pontosítottak a feltételeken. Úgy tűnik, hogy hetekkel az indulás után a kulcstermékek listája még mindig nem teljes.
A kiáltó aránytalanság már megszűnt
A pályázatban csak a kulcstermékek megvásárlását támogatják az otthonfelújításnál. A kulcstermékek választéka június 27-én jelent meg az ÉMI oldalán, két nagyon szűk listával. Például a hőszivattyúknál csak a FÉG szerepelt, ami azért érdekes, mert a FÉG neve egyáltalán nem volt ismert szakmai körökben a hőszivattyúk piacán. De radiátorból is csak kétféle (FÉG és Lehel) szerepelt – avatott be a részletekbe VGF szaklap vezető szerkesztője, Erdősi Csaba. Vagyis Azóta persze a listák bővültek, és időközben bekerültek a nagyobb és jól ismert gyártók (például Vaillant, Ariston, stb.) széles körben beépített termékei is. Vagyis mostanra megszűnt az a kiáltó aránytalanság, amivel elindult a pályázat – tette hozzá.
Több gyártóval is beszélt még a legelején, hogy a termékeik miért nem kerültek fel a listára. Ezek alapján azt szűrte le, hogy két fő probléma volt,
- egyrészt kapacitáshiány a kulcstermékeket nyilvántartó ÉMI-nél,
- másrészt a gyártók késve kezdték el beadni a szükséges (rengeteg) dokumentumot.
Erdősi úgy látja, a listák még most is folyamatosan bővülnek. Megemlítette, hogy az NGM augusztus 13-i MTI-közleményében szerepelt többek között, hogy „a kormány folyamatosan vizsgálja, hogyan teheti még egyszerűbbé a pályázati folyamatot.” Szerinte ez azt jelzi, mostanra rájöhettek a kiírók, hogy olyan bürokratikus akadályokat teremtettek, amiket jó lenne lebontani vagy legalább mérsékelni. Úgy véli, a túlzott bürokrácia miatt fordulhatott elő, hogy a gyártók, illetve termékeik csak lassan tudtak felkerülni a kulcstermékek listájára.
A jelenlegi kulcsterméklisták sem véglegesek
A jelenlegi listák még messze nem mondhatók véglegesnek, bár jelentős mértékben változtak a megjelenéshez képest – írta megkeresésünkre a gödi székhelyű Piramis Építőház Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Juhász Attila úgy véli, teljesen soha nem zárulnak majd le a listák, hiszen folyamatosan jelennek meg a piacon új termékek. Előreláthatólag a soron következő hetekben elérhető lesz már az ÉMI oldalán egy olyan kulcstermék-választék, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötni az építőanyagok kiválasztásnál – tette hozzá.
Szerinte is két oka lehet annak, hogy nem jelent meg azonnal egy végleges lista az ÉMI oldalán.
- Az egyik, hogy számos gyártó az utolsó pillanatban eszmélt: fel kell töltenie a termékeit annak érdekében hogy a pályázatban elszámolhatók legyenek,
- a másik, hogy a nagy mennyiségű adat tartalmi ellenőrzéséhez az ÉMI munkatársainak is időre volt szükségük.
Mint kiderült, a termékek regisztrációja azért is hosszadalmas, mert nem elég egy céget vagy egy termékcsoportot regisztrálniuk az építőanyag-gyártóknak, hanem lényegében minden terméket (méretek szerint is külön-külön) be kell vinniük a rendszerbe.
Náluk már több mint 500 ügyfélnél indult el a pályázatírási folyamat, ebből elsősorban a pályázat bonyolultsága miatt mindössze 20 konkrét hitelbenyújtás történt, de több mint 200 pályázati anyag van abban az állapotban, hogy már csak néhány kiegészítésre van szükség. Így a soron következő néhány hétben a hitelbenyújtások jelentősen felgyorsulhatnak a cégvezető szerint. Ügyfélkörükből még nem volt jóváhagyott hitel, de ezt már nagyon várják.
Lehet módosítani
Érdeklődtünk arról is, hogyha valaki már rögtön a július elsejei pályázatindításkor adta be a pályázatát, és még az akkori szűkös kulcsterméklistából kellett választania, az később választhat-e más termékeket az időközben kibővült terméklistából. Mint Juhász Attila lapunknak írta, a pályázati anyag benyújtásának elengedhetetlen feltétele, hogy a kulcstermékek szerepeljenek benne. Későbbi módosításra azonban van lehetőség, de ha a végül beépített termék ára magasabb, mint ami eredetileg szerepelt a pályázatban, akkor a különbözetet saját forrásból kell finanszírozni. Ő mindenképpen azt javasolná, hogy a módosítást jelezzék a pályázók a bank felé, lehetőség szerint még a hitelszerződés aláírása előtt.
A hitelprogram keretében a kölcsönkérelmet 2025. december 31-ig lehet benyújtani, ám szerinte a forrás lényegesen hamarabb ki fog merülni. Annak ellenére, hogy a hitelkérelmeket még messze nem abban az ütemben nyújtják be, mint amire a szakma korábban számított, úgy véli, hogy a folyamat fel fog gyorsulni.
Arra számítok, hogy idén az őszi hónapokban még elérhető lesz a keretösszeg
– tette hozzá. A következő évre semmiképpen sem halasztaná a hitelkérelem benyújtását, hiszen egy pozitív bírálat után 2026 év végéig van arra lehetőség, hogy a konkrét felújítás megvalósuljon.
Sokszereplős pályázat – rengeteg dokumentum
Juhász Attila szerint számos benyújtott dokumentumnál kell majd hiánypótlás, de idővel felgyorsulhat a folyamat, ahogy minden szereplő rutinosabbá válik. Pályázó, energetikus, építőipari vállalkozó, építőanyag-kereskedő, pályázatíró és persze a bank: legalább ennyi érintettnek kell sikeresen együttműködnie ahhoz, hogy valamelyik MFB-ponton befogadjanak egy pályázati kérelmet az új otthonfelújítási támogatásra – magyarázta.
Ez nagyon sok szereplő, nem csoda, hogy az eddigi tapasztalatok szerint lassan halad a támogatási kérelmek benyújtása, ezért egyáltalán nem késő még elkezdeni az energiahatékonysági beruházások tervezését
– tette hozzá. Egy átlagos pályázathoz legalább 20-féle dokumentumot kell benyújtani, jellemzően 70–80 oldalas terjedelemben. Ennek átvétele sem megy zökkenőmentesen, egy késznek gondolt pályázati csomag átvétele ma még minimum 1–2 órát vesz igénybe az MFB-pontokon, de ez az idő is várhatóan csökken majd, ahogy a szereplők egyre rutinosabbá válnak – véli.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a pályázók jelentős része egyszerre több energiahatékonysági beruházást akar elvégezni, ezért körültekintőbben kell eljárni a tervezés során, hiszen több kivitelezővel kell szerződni. A tanácsadó csoportjukkal már együttműködő 500 pályázó 59 százaléka szeretne homlokzati hőszigetelést elvégezni, 57 százalékuk cserélné ki a nyílászárókat, 48 százalékuk akar fűtéskorszerűsítést, 37 százalékuk pedig födémszigetelést megrendelni. Várható volt szerinte, hiszen, ha valaki megújítja a családi háza homlokzatát, jó eséllyel egyúttal az épület egyéb részeit is szebbé szeretné varázsolni. Azonban fontos, hogy az utóbbi felújítási területek nem számolhatók el a támogatás keretében, viszont önerőből megvalósíthatók.
Láthatóan sokan akarnak egyszerre több munkát elvégezni, de ezek különböző szakterületek, sokszor több vállalkozóval is szerződni kell, és az építőanyag beszerzés is gondot okozhat, mert csak a kulcstermékek támogathatók, ezek listája pedig a mai napig folyamatosan bővül
– magyarázta a szakember.
Ugyancsak jellemző tapasztalatuk, hogy az építőipari kivitelezők nincsenek hozzászokva a szigorú adminisztratív elvárásokhoz. A kereskedésükbe rendszeresen betérő kivitelezőktől gyakran hallják, hogy elveszettnek érzik magukat a pályázati feltételrendszerben, hiszen a vállalkozók nem adminisztrálni, hanem dolgozni akarnak. Emiatt létrehoztak egy olyan ingyenes támogatási szolgáltatást, amellyel segítik a szakembereket eligazodni az eljárási rendben. Hozzátette: folyamatosan bővül az ÉMI oldalán a regisztrált kivitelezők listája, amely azért is fontos, mert ezek a vállalkozók akár a projekt 75 százalékát is lehívhatják előlegként. Cége tapasztalatai alapján az ügyfelek mintegy kétharmada nem rendelkezik a teljes beruházáshoz szükséges anyagi erőforrással, így természetesen felértékelődik az pályázati előleg szerepe.
