Több mint száz ukrán drónt lőttek le Oroszország felett, állítja az orosz védelmi minisztérium

Az amerikai külügyminisztérium állítása szerint az Egyesült Államok nem érintett az ukrán haderő által orosz területen végrehajtott területfoglaló hadműveletben, és nem vett részt annak tervezésében sem.

Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő szerdán sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ukrán szándékokat illetően az amerikai illetékesek továbbra is tájékozódnak, de hozzátette, hogy az Egyesült Államok ukrajnai háborút érintő politikájában nincs változás. A helyettes szóvivő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ukrán katonaság az orosz területen végrehajtott műveletei során bevet-e amerikai fegyvereket.
Az illetékes megismételte, hogy az Egyesült Államok kötelességének tartja Ukrajna további fegyveres támogatását az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez, és emlékeztetett arra, hogy a múlt héten újabb, ezúttal 125 millió dollár értékű katonai csomagról hozott döntést a kormány.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Patel a sajtóértekezleten arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett egyiptomi és katari kollégájával a gázai tűzszüneti javaslatról szóló tárgyalások előtt.

Arra, hogy a csütörtökön Katarban kezdődő tárgyaláson a Hamász tárgyalódelegációja részt vesz-e, a külügyi illetékes nem adott pontos választ, és azokra a jelentésekre, miszerint a palesztin fél nem lesz ott a tárgyalóasztalnál, annyit mondott, hogy az Egyesült Államok várakozásai szerint az egyeztetések előrelépést hoznak, és minden tárgyaló félnek ott kellene lennie az asztalnál.

Arra a keddi bejelentésre, miszerint az Egyesült Államok 20 milliárd dollár összegű fegyvereladási szerződést hagyott jóvá Izrael számára, Vedant Patel azt mondta, hogy az az Izraellel meglévő hosszú távú katonai együttműködés része, a jelennel kapcsolatban ugyanakkor megismételte: az Egyesült Államok próbálja elősegíteni, hogy megszülessen a gázai tűzszüneti megállapodás.

A Hamász egyik vezető tisztviselője az amerikai AP hírügynökségnek Katarban nyilatkozva azt mondta, hogy a palesztin iszlamista fegyveres szervezet kezdi elveszíteni bizalmát az Egyesült Államok képességében arra, hogy közvetítőként el tudja érni a tűzszünetet. Oszama Hamdán a kedden elkészült interjúban kétségét hangoztatta amiatt, hogy az Egyesült Államok hajlandó vagy képes elegendő nyomást gyakorolni Izraelre a megállapodás megkötése érdekében.

Viszont hozzátette, hogy a Hamász csak abban az esetben vesz részt a Dohába csütörtökre összehívott tárgyaláson, amennyiben ott a Joe Biden amerikai elnök által május végén ismertetett tűzszüneti terv kerül napirendre.

Májusban az amerikai elnök Izrael javaslataként mutatta be a tervezetet, az izraeli kormány részéről viszont elhangzott több olyan nyilatkozat, miszerint az nem fedte teljes mértékben Izrael elképzelését.

(MTI)

A légierő, a drónok és tüzérségi tűz támogatta orosz haderők állításuk szerint visszaverték szerdán a dél-oroszországi Kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket.

Az orosz védelmi tárca szerdai közlése szerint az orosz haderő három ukrán dandár hat támadását verte vissza a Kurszki területen az utóbbi 24 órában.

A tárcának a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleménye szerint szerdán, az ukrán betörés nyolcadik napján az orosz fegyveres erők megakadályozták, hogy az ukrán motorizált egységek tovább jussanak Szkrilevka, Levsina, Szemjonovka, Alekszejevszkij és

Kamisnyij települések környékére, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek. A tárca szerint az utóbbi egy napban az ukrán hadsereg 270 katonát és 16 páncélozott járművet veszített.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, hogy az ukránok 40 kilométeres szélességben 12 kilométer mélyen hatoltak be Oroszországba. Az orosz hatóságok hétfőn elismerték, hogy elveszítettek 28 települést.

German kurszki és rilszki metropolita Kirill pátriárkának küldött jelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg katonái a Gluskovszki járás Krasznooktyabrszkij településén lerombolták a Krisztus Mennybemenetele-templomot és a harangtornyot – olvasható az orosz ortodox egyház honlapján.

A Kurszki területtel szomszédos Belgorodi terület kormányzója szerdán szükségállapotot hirdetett ki az ukrán erők légitámadásai miatt kialakult „rendkívül nehéz és feszült” helyzet miatt.

A bombázásokban házakat romboltak le, polgári személyek haltak, illetve sebesültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, hozzátéve, hogy a lakosság nagyobb védelmének biztosítására és az áldozatoknak nyújtandó további támogatás érdekében regionális szinten szükségállapotot rendelnek el.

Gladkov szerint a térség két falva – Sebekino és Usztyinka – ellen dróntámadást hajtottak végre. A Kurszki, a Voronyezsi és a Brjanszki terület hatóságai szintén közölték, hogy az orosz légierő Ukrajnából indított drónokat lőtt le az éjszaka folyamán.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők 117 dróntámadást vertek vissza, és négy harcászati rakétát semmisítettek meg. Orosz katonai repülőterek is azt jelentették, hogy támadás célpontjai voltak.

Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint eddig több mint 120 ezer ember menekült el a Kurszki területen dúló harcok elől. A Kurszki területet elleni nagyszabású ukrán támadás augusztus 6-án kezdődött el. A legfrissebb adatok szerint az offenzíva során 12 polgári személy halt meg, 121 másik megsebesült, közöttük tíz gyermek.

Az orosz védelmi tárca adatai szerint Kijev a kurszki hadművelet kezdete óta 2300 katonát, 37 harckocsit és 32 páncélozott szállítójárművet veszített.

(MTI)

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megye elleni támadásával nem tudta elérni legfőbb célját, hogy elvonja az orosz hadsereg figyelmét a donyecki régióról, valamint a Harkivot és Szumit is magába foglaló Szlobozsanscsina térségéről – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Jelenleg a Kurszk megye területére betört ukrán erők az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek határozott viszontválaszával kénytelenek szembesülni

– hangsúlyozta Zaharova.

Az ukrán fegyveres erők Donyeck-medencei kudarcos helyzete miatt a vezetés terrorista támadásra szánta el magát Kurszk megye határ menti térségében. Kijevben nem leplezték, hogy ezzel akarták volna javítani tárgyalási pozíciójukat, amit augusztus nyolcadikán cseppet sem szégyenkezve be is jelentett Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó

– tette hozzá.

Az orosz elnöki szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg alakulatai válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre és a polgári infrastruktúra létesítményeire, „igazi fosztogatókként viselkednek”. „Az elfogott ukrán katonák beismerték: parancsot kaptak, hogy kíméletlenül lőjék agyon helyben az ellenállást tanúsító civileket” – tette hozzá.

Zaharova kiemelte: „ezek a tények, és az, hogy az ukrán erők NATO-s uraik támogatásával támadják Oroszország területét, teljességgel megerősítik az orosz különleges katonai művelet célkitűzéseinek és feladatainak aktualitását, miszerint Ukrajnát demilitarizálni és nácítlanítani kell, és ez teljesülni is fog”.

Az orosz külügyi szóvivő kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a kijevi vezetés kizárólag a Nyugat pénzügyi támogatásától függ, összeomlása pedig „csak idő kérdése”.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója minapi jelentésében közölte, hogy az augusztus 6-án elkezdett ukrán benyomulás óta 12 ember vesztette életét, és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Ezenfelül 121 ezer embert kellett evakuáltni a kurszki régióból.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fél a kurszki támadás kezdete óta 2030 katonát, 35 páncélost és 31 páncélozott járművet veszített.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint folyamatosan nyomulnak előre az ukrán csapatok Oroszország területén belül. Arról is beszélt, hogy drónokkal támadtak meg négy orosz katonai bázist, és lelőttek egy orosz Szu-34-es repülőgépet Kurszk felett. Hozzátette, hogy nagyjából száz orosz foglyot ejtettek. A dróntámadások tényét az oroszok is megerősítették.

Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében német indítványra körözött ukrán állampolgár elhagyta Lengyelországot – közölte szerdán Anna Adamiak, a lengyel főügyészség szóvivője.

A német média szerdai közlése szerint a német főügyész az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen. A gyanúsított, Volodimir Z. utolsó ismert tartózkodási helye pedig Lengyelországban volt.

Anna Adamiak a PAP hírügynökségnek elmondta: a német ügyészség továbbította Varsónak a Volodimir Z. ellen kiadott európai elfogatóparancsot, a lengyel ügyészség ezt követően lépéseket tett a gyanúsított tartózkodási helye megerősítése érdekében. Arra jutottak, hogy Volodimir Z. elhagyta Lengyelország területét. A lengyel határőrségtől nyert információk szerint a lengyel-ukrán határon át távozott – közölte a szóvivő.

Hozzátette: a határellenőrzés idején a gyanúsított nem szerepelt az európai elfogatóparancs által körözöttek adatbázisában.
A német média szerint az ügyészség két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsít, akik búvárként vehettek részt a gázvezeték megrongálásában.

2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg a balti-tengeri Északi Áramlat 1 és 2 német-orosz gázvezetéket. Korábban, az ukrajnai háború kitörése után Oroszország leállította az Északi Áramlat-1 vezetéken történő németországi szállításokat. Az ukrajnai háború miatt az Északi Áramlat-2-t nem is állították működésbe.

(MTI)

Szükségállapotot hirdetett Vjacseszláv Gladkov, az oroszországi Belgorod régió kormányzója – írja a Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva.

A belgorodi régióban a helyzet továbbra is rendkívül nehéz és feszült. Ezért úgy döntünk, hogy a mai naptól kezdődően a Belgorodi terület egészére kihirdetjük a regionális szükségállapotot

– idézték a kormányzó szavait, aki hozzátette azt is: a kormányhoz fordulnak a szövetségi szintű szükségállapot kihirdetése érdekében.

A kormányzó szerint az ukrán drónok Belgorodot is támadás alá vették.  Az ukrán fegyveres erők drónjai itt két települést támadtak meg, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Belgorod az ukrajnai Harkiv régióval határos, de szomszédos az orosz Kurszk régióval is, ahová Ukrajna nemrégiben meglepetésszerű offenzívát indított.

Az ukrán légvédelem lelőtt tizenhetet  az éjszaka Oroszországból indított huszonhárom drónból. Ezek több régióban infrastrukturális létesítményeket rongáltak meg – derül ki a légierő és helyi hatóságok szerdai közléseiből. Bevetettek továbbá az oroszok két Kh-59/69-es irányított rakétát is az ukrán légierő szerint.

Az ukrán nemzeti hálózatüzemeltető közölte, hogy orosz drónok csapást mértek egy energetikai létesítményre, ami átmeneti áramkimaradásokat okozott a fogyasztóknak Csernyihiv régió egyes részein. Reggel az orosz erők újabb energetikai létesítményt támadtak meg, részletekbe azonban az Ukrenergo hálózatüzemeltető ezzel kapcsolatban nem bocsátkozott.

Oroszország tavasszal indította újra az ukrán energetikai létesítmények elleni légitámadásait. Kijev szerint emiatt Ukrajna energiatermelő kapacitásának fele kiesett, így kénytelen volt gördülő áramszüneteket bevezetni.

Az éjszakai támadás Ukrajna északi részén, Zsitomir régióban is károkat okozott a létesítményekben, a helyi hatóságok halálos áldozatokról nem számoltak be. A légierő lelőtt egy drónt a déli Mikolajiv régióban – tudatta a regionális kormányzó. A roncsok két magánlakást rongáltak meg, áldozatokról azonban itt volt hír – tette hozzá. A kijevi, a cserkaszi és a kirovohrádi régiók kormányzói arról számoltak be, hogy a támadást követően nem keletkezett kár az infrastruktúrában, és nem voltak áldozatok.

(Reuters)

Elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen a német főügyész az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantásával összefüggő ügyben.

A Die Zeit és a Süddeutsche Zeitung német napilapok, valamint az ARD műsorszolgáltató közlése szerint a gyanúsított – egy búvároktató – jelenleg bujkál, utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelországban volt.

2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket, ami megszakította a gázellátást. A robbanások a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében történtek. A csővezetékeken négy szivárgást fedeztek fel a szabotázst követően. Az ügyben több ország hatóságai is nyomozást indítottak, de Dánia és Svédország azóta lezárta saját vizsgálatát.

Az orosz földgáz korábban az Északi Áramlat 1-en keresztül érkezett Németországba. Az Északi Áramlat 2-t az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt nem helyezték üzembe.

A három német hírszolgáltató szerint két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsítanak, akik búvárként vettek részt a támadásban, ők helyezhették el a robbanószerkezeteket a vezetékeken. A tudósításokban forrásként “egy külföldi hírszerző szolgálattól származó információkra” hivatkoztak.

A nyomozás korábban egy vitorlásjachtra koncentrált, amelyen tavaly júliusban robbanóanyag nyomaira bukkantak. A hatóságok szerint a jachttal szállíthatták a helyszínre a robbanóanyagokat.

(MTI)

Ukrajnából kilőtt 117 drónt és 4 taktikai rakétát semmisített meg az orosz légvédelem szerdára virradó éjszaka – állítja az orosz védelmi minisztérium.

A taktikai rakétákat és a drónok közül harminchetet Kurszk régió felett szedtek le – közölte a tárca –, további harminchetet pedig Voronyezs régió felett semmisítettek meg.

Arról a híradás nem szól, hogy a maradék negyvenhárom drónt hol semlegesítették, mint ahogy az sem derült ki, hogy összesen hány drónt indítottak Ukrajnából, illetve volt-e, amit nem sikerült megállítani.