Erről azután ejtett szót, hogy az EU-Nyugat-Balkán külügyminiszteri konferencián vett részt. A tanácskozás célja, hogy lendületet adjon a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatának.
Martonyi beszámolt arról, hogy a résztvevők egyetértettek abban, hogy a régió valamennyi országa felé ismételten meg kell erősíteni azt az üzenetet, hogy az integráció, különböző stádiumokban ugyan, de folytatódni fog.
Carl Bildt svéd külügyminiszter ehhez a gondolathoz még az értekezlet előtt csatlakozott; azt mondta: arra számít, hogy az EU határozottan megerősíti a nyugat-balkáni államok számára a nyitott ajtók politikáját és az uniós integráció lehetőségét.
Martonyi kifejtette, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű ez az integrációs folyamat, és természetesen támogatja a régió európai perspektíváját.
„Magyarország azt szorgalmazza, hogy a horvát csatlakozási megállapodást a jövő évi soros magyar uniós elnökség alatt írják alá. A magyar álláspont fontos eleme, hogy a horvát csatlakozást követően nem kell, hogy az EU szünetet tartson a bővítésben, a folyamatot tovább kell vinni. Az integráció lendületét fenn kell tartani Szerbia, Macedónia, Montenegró és a többi ország, köztük Bosznia-Hercegovina számára is. Jóllehet utóbbi esetében súlyos belső gondok állnak fenn, az EU – azzal, hogy éppen Szarajevóban rendezi meg az EU-Nyugat-Balkán külügyminiszteri találkozót – azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy Bosznia-Hercegovinának is megvan a tagság perspektívája bizonyos feltételek teljesítése mellett” – érvelt Martonyi.
„A részletek tekintetében vannak különbségek, akadnak olyan országok, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a belső feltételek teljesítésére. A régióban valóban elég sok probléma van például a jogállamiság, az emberi szabadságjogok teljes érvényesülése, a korrupció és az igazságszolgáltatás terén, ám ezek mind olyan gondok, amelyeket meg lehet oldani” – mondta a miniszter.
