Élő Nagyvilág

Irán „a megfelelő időben” vesz elégtételt a Hamász-vezér megöléséért

Amer HILABI / AFP
Ali Bageri Kani iráni ügyvivő külügyminiszter szerdán az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) ülésén Szaúd-Arábia fővárosában.
Amer HILABI / AFP
Ali Bageri Kani iráni ügyvivő külügyminiszter szerdán az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) ülésén Szaúd-Arábia fővárosában.

Öt embert letartóztattak az iraki katonai támaszpont elleni hétfői rakétatámadásért

Öt embert letartóztattak Irakban egy katonai támaszpont ellen elkövetett támadással összefüggésben. A támadásban négy amerikai katona és egy szerződéses amerikai megsebesült – közölték iraki illetékesek csütörtökön.

A hétfői támadás során két Katyusa rakétát lőttek ki az ország nyugati részén lévő Ajn al-Aszad légibázisra. Kedden az iraki hadsereg elítélte a területén lévő támaszpontok elleni, „vakmerő” akciókat, és közölte, hogy elfogtak egy rakétavetővel felszerelt teherautót.

Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön a sebesültek számát az eredetileg közölt hétről ötre módosította, ami immár megegyezik az irakiak által közölt adatokkal. Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője azt mondta: az öt sérült közül hármat a németországi Landstuhl Regionális Orvosi Központba szállítottak. A szóvivő hozzátette, hogy a légitámaszpontra, két rakéta csapódott be, amelyeket egy Irán által támogatott milícia lőtt ki. A harmadik rakétát viszont sikerült semlegesíteni.

Irak azon kevés országok egyike, amelyek egyszerre szövetkeznek az Egyesült Államokkal és Iránnal is. A közel-keleti ország jelenleg is kettőezer-ötszáz amerikai katonának ad otthont, miközben az Irán által támogatott milíciák kapcsolódnak a biztonsági erőihez. Irak korábban jelezte, elvárja, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció csapatai szeptemberben kezdjék meg a kivonulást az országból, 2025 szeptemberéig pedig hivatalosan is fejezzék be a missziójukat. Tanácsadói minőségben valamennyien azonban  várhatóan ezután is maradhatnak.

Az nem derült ki, hogy az iraki incidensnek köze van-e ahhoz, hogy Irán megtorlást helyezett kilátásba Iszmail Haníje Hamász-vezér teheráni meggyilkolása miatt.

(Reuters)

Legalább negyven ember halt meg izraeli légitámadásokban csütörtökön

Legalább negyven ember halt meg csütörtökön a Gázai övezetben az újabb izraeli légicsapások következtében – közölték palesztin orvosi források.

Az izraeli offenzíva által sújtott gázai övezet középső részén fekvő Al-Bureidzs menekülttáborban egy teljes háztömböt ért találat, és legalább tizenöt ember vesztete életét. A közeli Al-Nuszejrat menekülttáborban négy ember halt meg – közölték a mentősök. Al-Nuszejrat és Al-Bureidzs  az évtizedek óta itt működő nyolc menekülttábor közé tartozik, amelyek még az 1948-as, széles körű etnikai tisztogatás következtében jöttek létre Izrael állam megalapítása körül. Ezekben nagyrészt az otthonaikból elüldözött palesztinok leszármazottai élnek több generáció óta. A menekülttáborokat Izrael a palesztin fegyveresek fellegvárának tekinti.

Az izraeli repülőgépek Gázaváros központjában is csapást mértek egy házra, ebben a támadásban öten haltak meg. Hán Júniszban, a palesztin enklávé déli részén egy másik légicsapás egy embert ölt meg és többeket megsebesített.

Gázavárostól keletre két iskola ellen is támadást hajtott végre az izraeli hadsereg. Ezekben a támadásokban tizenöt ember vesztett életét, és harmincan megsérültek. Az iskolákról az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a Hamász parancsnoki és irányító központjai voltak, ahol a Hamász fegyveresei tevékenykedtek.

Izrael rendszeresen vádolja azzal a nyugati országok többsége által terrorszervezetként nyilvántartott Hamászt – amely a Gázai övezetben a végrehajtó hatalom szerepét tölti be –, hogy polgári épületeket használ (például iskolákat, kórházakat) katonai célokra. A Hamász ezt tagadja.

Az izraeli hadsereg közölte: az elmúlt huszonnégy órában több tucat katonai célpontra mért csapást szerte a Gázai övezetben, köztük rakétakilövő állásokra is.

(Reuters)

Úgy néz ki, Iránt lebeszélték Izrael megtámadásáról

Intenzív diplomáciai egyeztetés kezdődött a hét elején a Gázai övezetben tavaly október óta zajló izraeli offenzíva kiterjedésének megakadályozása érdekében. Ennek előzménye, hogy Izrael a múlt héten Irán területén – a fővárosban – halálos merényletet hajtott végre a Gázai övezetben a végrehajtó hatalmat gyakorló Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje ellen. Libanonban pedig nem sokkal korábban, hasonló körülmények között – egy több halálos áldozatot követelő légitámadásban – megölték az Irán által támogatott iszlamista Hezbollah parancsnokát. Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei mindezek után „súlyos büntetést” helyezett kilátásba.

A diplomáciai tárgyalások eredményeképpen Ali Bageri Kani, Irán ügyvivő külügyminisztere szerdán este közölte: Irán a „megfelelő időben” és a megfelelő módon fog reagálni Iszmail Haníje meggyilkolására. Ez akár a támadás elhalasztását is jelentheti.

Emlékezetes: a hétvégén az Axios című amerikai lap három amerikai és izraeli forrásra hivatkozva azt írta, Irán már hétfőn megtámadhatja Izraelt, ez azonban mostanáig nem történt meg.

Az iráni ügyvivő külügyminiszter keményvonalas politikus, a legfelső vezető belső köréhez tartozik. Rokoni szálakkal is kötődik Ali Hámenei ajatollahhoz, mivel a fivére a legfelsőbb vezető veje. Kinevezésére azután került sor, hogy Irbahim Raiszi elnökkel együtt a korábbi külügyminiszter, Hosszein Amír-Abdollahian egy helikopter-szerencsétlenségben életét vesztette idén májusban.

Ami a diplomáciai tárgyalásokat illeti: szerdán iráni és palesztin kérésnek eleget téve összeültek tanácskozni Szaúd-Arábiában az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) tagállamai. Az államközi szervezetnek ötvenhét tagállama van, ezek valamennyien muszlim többségű országok.

Irán fellépése nemcsak saját szuverenitásának és nemzetbiztonságának védelmét, hanem az egész térség stabilitásának és biztonságának védelmét is jelenti

– hangoztatta az ülésen még a nyilatkozat kiadása előtt az iráni külügyminiszter a BBC szerint.

A tagországok által kiadott közös nyilatkozat szerint az államszövetség „teljes mértékben felelősnek” tartja Izraelt a „förtelmes támadásért”, amelyet ezen kívül Irán szuverenitásának „súlyos megsértéseként” értékelt – tekintve, hogy a gázai palesztin vezető elleni merényletet Teheránban hajtották végre.

A közös nyilatkozat azonban nem támogat semmilyen iráni katonai akciót.

A hét eleje óta tartó diplomáciai egyeztetésekben a Nyugat is kivetette részét. Joe Biden amerikai elnök kedden telefonon beszélt Jordánia, Katar és Egyiptom vezetőivel. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője erről azt mondta, hogy az Egyesült Államok reméli, hogy

az Iránnal kapcsolatban álló összes partner meggyőzi Iránt – ahogy mi is meggyőzzük Izrael kormányát –, hogy ne tegyen lépéseket a konfliktus eszkalálásának irányába.

A szóvivő hozzátette, hogy az Egyesült Államok az OIC több tagjával kapcsolatban áll, és úgy véli, „széles körű konszenzus” van abban, hogy „az eszkaláció csak súlyosbítaná a régió előtt álló problémákat”.

Az európai országok vezetői közül Emmanuel Macron vállalt jelentősebb szerepet az egyeztetésben. A francia elnök szerdán telefonon tárgyalt Maszúd Peszeskján iráni elnökkel. Macron figyelmeztette perzsa hivatali partnerét, hogy az iráni fellépéssel járó eszkaláció „tartósan ártana a regionális stabilitásnak”.

Peszeskján – hivatala közleménye szerint – a francia elnökön keresztül a Nyugatnak azt üzente: ha meg akarja akadályozni a háborút, akkor

azonnal fel kell hagynia a fegyvereladással és Izrael támogatásával.

(via BBC)

Olvasói sztorik