A hivatalos eredmény szerint Nicolás Maduro megnyerte a múlt vasárnap tartott venezuelai elnökválasztást. A Nemzeti Választási Tanács közleménye szerint a hivatalban lévő államfő 51 százalékot kapott, szemben ellenfele, Edmundo González Urrutia 44,2 százalékával. Mindez azonban ellentmond az exit polloknak, illetve az ellenzék által kalkulált eredménynek.
Venezuelában ugyanis szavazógéppel történik a voksolás, ám az eredmények urnazárás után kinyomtathatók. Ráadásul az ellenzékiek által kalkulált arány szinte azonos a független exit pollok előrejelzésével. Emellett az ellenzéki mérést több kutató és médium is hitelesnek fogadja el: a The New York Times például modellezte az eredményeket, és csupán pár százalékos eltérést mutatott ki az ellenzék által közzétett adatokhoz képest. Az ellenzék narratíváját erősíti az is, hogy velük ellentétben az állami választási iroda még mindig nem adta ki a hivatalos, részletes adatokat, csupán a százalékokat közölte. Tehát amíg az ellenzék tartományi bontásban is közölt számokat, a kormányzat nem.
Ahogyan az is Maduro ellenfeleit látszik alátámasztani, hogy maga a július 28-ai választás sem volt mentes a megfélemlítéstől és a hatalom trükkjeitől. Több szavazókörből érkeztek olyan jelentések, amelyek szerint a hatóságok emberei kizártak egyes választókat a szavazásból, vagy el akarták őket ijeszteni. Maturín városában a kormányt támogató bandák tagjai motorokról lövöldöztek egy szavazóhelyiség közelében, a fővárosban, Caracasban pedig fegyveresek nem engedték be a szavazókat az egyik szavazóhelyiségbe.
Volt, ahol a hatalom kifinomultabb eszközökhöz folyamodott. Maracaibóban, az ország második legnagyobb városában az utolsó pillanatban változtatták meg az egyik szavazókör helyszínét. Sok helyen pedig az urnazárás után azt akarták meggátolni, hogy az ellenzéki szavazatszámlálók kinyomtathassák a szavazógépek összesített eredményét, holott erre a törvény lehetőséget ad. A külföldön élő venezuelaiak megpróbáltatásait, illetve a rezsim diktatórikus légkörét már ismertettük, ahogyan azt a trükköt is, amellyel Maduro elérte, hogy tucatnyiszor szerepeljen a neve és az arcképe a szavazólapon.
A történtek rámutatnak, tévedtek azok az elemzések, amelyek azt állították, hogy a rezsim a választás nyers elcsalása helyett a kifinomultabb manipulációban és a megfélemlítésben bízik, ezért engedte kiírni a voksolást, illetve rajthoz állni az ellenzéki jelöltet. Az eredmény feltételezhető megmásítása ugyanakkor nemzetközi felháborodáshoz vezetett.
