A World Under Water nevű oldal a Google Street View képeit módosítva mutatja be, mi vár ránk, ha például a Duna vízszintje nem a rakpart, hanem az Országház lépcsőit nyaldossa. Mindez egyébként valóság is lehet, hiszen a globális felmelegedés egyre komolyabb fenyegetést jelent. Pusztító hatása lehet a természetre és az emberi társadalomra, hiszen már most elszaporodtak az időjárási szélsőségek: gleccserek olvadása, emelkedő tengervízszint, óceánok savasodása, amelyek veszélyeztethetik az élelmiszer-termelést, az ivóvízellátást, amelyek miatt akár háborúk is kirobbanhatnak.
Néhány napja német kutatók figyelmeztettek arra, mekkora veszélyt jelent az Antarktisz keleti részén egy jégolvadás. Korábban csak a nyugati rész számított instabilnak, de már tudjuk, hogy a tízszer nagyobb keleti rész valószínűleg szintén veszélyben van. A kutatók szimulációi szerint egy viszonylag kisebb jégdugó elolvadása is megállíthatatlan folyamatot indítana el. Valószínűleg elöntés fenyegetné az olyan tengerparti nagyvárosokat, mint New York, Tokió, Mumbai vagy Dublin.
„A globális felmelegedés egy percig sem szünetel”
A 2013-as volt a hatodik legmelegebb év a rendszeres időjárásmérések kezdete, 1850 óta, és a globális felmelegedés tovább folytatódik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) minap közzétett jelentése szerint az emberi tevékenységnek tudható be sok tavalyi szélsőséges időjárási jelenség – szárazság, rendkívüli hőség, árvizek és trópusi ciklonok – Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és Európában.
Noha még csak 2014-et írunk, a 14 legmelegebb év közül 13 a 21. századra esik. Az utóbbi három évtized mindegyike melegebb volt, mint a megelőző – írta a genfi székhelyű szakosított ENSZ-szervezet a meteorológia világnapjához, március 23-ához időzített jelentésében. „A 2013-as év szélsőséges időjárási jelenségei közül sok összhangban van azzal, amire az ember által előidézett éghajlatváltozás következményeként számítottunk” – közölte Michel Jarraud, a WMO főtitkára.
Egyes vélemények szerint 2080-ra a növényfajok 57, míg az állatok 34 százaléka elveszíti természetes élőhelyének felét. Ez azt jelenti, hogy unokáink nemcsak tigrissel és koalamacival nem találkozhatnak, de a számunkra hétköznapinak tekintett állatok is eltűnnek a világ jelentős részéről. A megoldás egyedül a mi kezünkben van. A tudósok szerint ugyanis a szén-dioxid szintjének emelkedéséért 90 százalékban a környezetszennyező ember a felelős.
