A HungaroMet városokra elérhető adatsorai alapján, az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk, írja a Másfélfok.
Egy hőhullámot többféle alaptulajdonság is jellemez: fontos, hogy milyen hosszan kell elviselnünk, ám az intenzitás is lényeges faktor az egészségügyi hatások szempontjából. Példaként: egy 29 fokos átlaghőmérsékletű időszakot könnyebb kibírni 3 napig, mint egy 28 fokosat 9 napig – az előzőben 6 Celsius-fok a hőösszeg, az utóbbiban pedig már 9.
Ugyan az abszolút melegrekord idején (2007-ben) és 2012-ben is átlagosan kissé melegebb volt a fővárosban, de ezen hőhullámok intenzitása nem volt olyan erős, mint idén.
Mivel az idei hőhullám főleg Szerbia felé terjedt ki, ezért Kelebia állomás adatait érdemes megnézni. Itt toronymagasan az idei hőhullám vezet minden szempontból: ez volt a leghosszabb, a legmagasabb hőmérsékletet hozó, valamint az intenzitás tekintetében is legerősebb hőhullám.
A lap szerint közel 90 százalékos magabiztossággal állíthatjuk, hogy a gyakoribb, hosszabb és intenzívebb hőhullámos időszakokért az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátások a felelősek, így nem igaz, hogy régen is hasonló volt ezeknek az előfordulása.
Az elengedhetetlen alkalmazkodáson túlmenően a szakértők szerint a kibocsátás-csökkentésnek az a tétje, hogy marad-e egyáltalán hőstressz-mentes nap a jövőben júliusban Magyarország többségén vagy sem. A globális kibocsátások jelenlegi tendenciáit követve ugyanis az látszik, hogy hazánkban tízszer több hőstresszes napra kell számítanunk, ha nem változik pozitív irányba a helyzet.
