Július eleje óta kitart a hőség, már harmadik héten jóval 30 Celsius-fok fölöttiek a napi csúcshőmérsékletek, és a Balaton vízhőmérséklete is folyamatosan 30 Celsius-fok körül tetőzik. Felmerül a kérdés, hogy a meleg miként hat az algákra, a témát a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) algológusai, Somogyi Boglárka és Vörös Lajos járták körbe.
Ahogy nekünk, úgy az algáknak is vannak kedvenc balatoni helyeink, a fonalas cianobaktériumok például a tó nyugati részeit, a Keszthelyi-medencét, Szigligeti-medencét szeretik. Nyáron általában ezek a legalgásabb helyek a Balatonon, míg a tisztább vizű Siófoki-medencében a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok az uralkodók.
Nyaranta a kékalgákból van a legtöbb a tóban, de előfordulásuk messze elkerüli az egészségre káros értéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg egy üdülőtó fürdésre való alkalmasságát cianobaktérium (kékalga) dominancia esetén. „A Balaton legalgásabb területén ez az érték most kb. 20 mikrogramm/liter, tehát jelentősen alatta van az egészségügyi határértéknek és szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek” – emelte ki Somogyi Boglárka.
Tavaink többségében az algák szaporodását a vízben lévő foszfor mennyisége határozza meg, amely elsősorban a vízgyűjtő területekről érkezik, és így van ez a Balatonnal is. A tó üledékében felhalmozódott foszfor egy része azonban szintén képes felszabadulni, nemkívánatos algaszaporodást indítva el.
„Akár a külső vagy a belső terhelés mértéke növekszik, kedvező időjárási körülmények esetén nagy tömegben szaporodhatnak el az algák” – fűzte hozzá Vörös Lajos.
Mivel mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, ennek következtében egy-két héten belül algavirágzásra sem.
Hosszabb távú előrejelzés értelemszerűen nem adható” – mondta a kutató.
A megelőzésben a külső foszforterhelés csökkentése segíthet. A BLKI szakértői szerint a Balaton esetében sikeresek voltak azok a nagyberuházások, amelyek a tó külső foszforterhelésének csökkentésére irányultak, ezeket a rendszereket azonban folyamatosan karbantartani, üzemeltetni és fejleszteni kell.
Algavirágzás esetén egészségügyi kockázat csak akkor léphet fel, ha az algabiomassza meghaladja az egészségügyi határértéket. Enyhébb esetben bőrirritáció, kötőhártyagyulladás fordulhat elő, súlyosabb esetben hányás, hasmenés. Gyermekek és érzékenyebb felnőttek esetén érdemes figyelni a természetes vizekben való fürdés utáni zuhanyozásra, ami megelőzheti a kellemetlen tüneteket.
Az algák sokaknak zavaróak lehetnek, de, mint minden nagyobb állóvíz ökológiai rendszerének, így a Balaton esetében is fontos energetikailag a lebegő mikroszkopikus algák fotoszintézise, ezért nélkülözhetetlenek a vízi élet fenntartása szempontjából. Az emberi tevékenységek következtében megnövekedett külső foszforterhelés miatt azonban a túlzott mértékű algaelszaporodás vízminőségromláshoz vezet, ilyenkor nő a zavarosság, a víz kellemetlen szagú lehet, valamint egészségügyi kockázatok léphetnek fel.
Noha esetenként a nyugati területeken zavarosabb lehet az algáktól a Balaton vize, amelyet akár fűzöld színűre is festhetnek, legnagyobb tavunk jellegzetes színét nem ezek adják, hanem a Balaton tisztább részein a mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórásától látjuk azt gyönyörű türkiznek. Viharban a felkavarodott üledék miatt lesz szürke a tó vize, mivel annak 98%-a ásványi anyag. A Keszthelyi-medencében emellett a Kis Balaton Vízvédelmi Rendszerből bemosódó oldott színes szerves anyagok, az úgynevezett huminanyagok gyakran barnára színezik a vizet.
