- A nagy melegben hirtelen megnövekvő vízfogyasztás miatt július 9-én a DMRV 23 agglomerációs település lakóit szólította fel, hogy takarékoskodjanak, mert azzal megelőzhetik a vízkorlátozást és a vízhiányt.
- Vízhiány Tahitótfalun július 11-én címmel ugyancsak a DMRV nyomáscsökkenést és az ivóvízszolgáltatás szünetelését jelezte, közműhálózat élőre kötése miatt.
- Tahitótfalun élő kollégánk szerint az elmúlt 3 évben rendre volt náluk vízkorlátozás, illetve kérték a lakosságot, hogy ne öntözzenek, ne töltsenek medencét. Rengeteg a csőtörés a falu szigeti oldalán (Tótfalun), szinte minden héten előfordul, hogy több utcában nincs víz – sokan háborognak emiatt. Úgy tudják, elhasználódott a vízhálózat, de nincs pénz cserélni.
- Múlt héten Leányfalu kétharmad részén nem volt víz, lajtos kocsikat küldtek, ezt még Vitályos Eszter kormányszóvivő is posztolta.
- Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) azt tapasztalta, hogy az Érdet, Diósdot, Tárnokot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízrendszer a nyári időszak reggeli és esti napszakaiban elérte kapacitásai felső határát, ezért több helyen is részleges locsolási tilalmat rendeltek el július 13-tól augusztus 31-ig.
- Írtunk róla, hogy miközben sorra dőlnek meg az áramfogyasztási csúcsok, a kánikula hozhat áramkimaradásokat is.
- Egyik fóti olvasónknál az E.On előre tervezett munka miatt kedden reggel 8 és délután négy közöttre jelezte, hogy nem lesz áram. Olvasónk nem értette, miért nem lehet elhalasztani egy ilyen munkát, ha 40 fok van – tartott tőle, hogy a hűtőben megromlanak az ételek, és hűtés híján a lakása is nagyon felmelegszik. Végül csak 9-től nagyjából délig nem volt náluk áram, aminek örült, de a pontosabb előrejelzést is díjazná.
- Nyíregyházán és környékén is volt előre bejelentett áramszünet kedden – az Opusz Titász végzett tervezett karbantartást.
- Zamárdiban élő olvasónk jelezte, hogy ott is áramkimaradások vannak.
- Vecsésen a múlt héten pár napig nem volt vezetékes internet, kedden délután nem volt áram, 2–3 órán keresztül (előzetes bejelentés nélkül), és úgy tudjuk, Dunaharasztiban sem. Szombaton délután pedig a Magyar Telekom sms-t küldött, hogy helyre álltak a szolgáltatásai, mert az áramszolgáltató kijavította a hibát.
- Ugyancsak Vecsésen a szerda kora esti vihar, villámcsapás miatt néhány helyen elment az áram – egy panzióban dolgozó elmondta, hogy náluk emiatt meleg víz, internet sem volt, de nem működött a klíma sem. Hívták az E-On-t, de ott nem tudták megmondani, mikor hárítják el a hibát. Csütörtök reggel még mindig nem működtek a szolgáltatások, az E.On felhívta őket, elhárult-e magától a hiba. Jelezték, hogy nem, és kérték a javítást.
Településvezetőket és szolgáltatókat is kérdeztünk, hogy van-e okunk aggódni.
A polgármesterek szerint leginkább a vízellátásnál lehetnek gondok
„Egyelőre nincs nálunk vízhiány, csak egy figyelmeztetés jött a DMRV-től, amely felelős vízhasználatot szorgalmaz. Vízkorlátozást még nem rendeltek el nálunk, sem a környékén, de, ha a hőség tovább tart, akkor szükség lehet rá” – mondta megkeresésünkre Gödöllő polgármestere, Gémesi György. Áramszünet szombaton volt náluk, 2–3 órán keresztül – az okát nem tudja. Tahitótfalu polgármestere, Sajtos Sándor Imre leszögezte, náluk nincs vízhiány, nem is volt soha. Sőt, inkább tőlük vittek vizet Szentendrére – tette hozzá.
A fogyasztás megnövekedése ellenére áramgondokról nemigen hallott a nagyobb településeken a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő. Karbantartások viszont lehetnek, amelyek együtt járhatnak áramszünettel egyes helyeken – valószínűsítette. Vízgondot leginkább a fővárosi agglomerációban (Pest megye) tud elképzelni, ahova nagyon sokan költöztek ki, és a régi hálózatot nem igazították-bővítették a megnövekedett igényekhez. Megemlítette még, hogy jelentősen megnövekedhetett a víz- és áramfelhasználás a Balatonnál és a Fertő-tónál is.
Nagykovácsiban az idén még nem rendelt el vízkorlátozást a DMRV – válaszolta kérdésünkre Kiszelné Mohos Katalin polgármester, aki jelenleg nem tud vízellátási problémáról náluk. Elmondta: rendszeresen felhívják a lakosok figyelmét az ivóvíz takarékos használatára, a locsolásra használt vízmennyiség csökkentésére. A csapadékvízgyűjtést kedvezményes árú esővízgyűjtők beszerzésével támogatják.
Érdről azt a visszajelzést kaptuk, hogy az önkormányzati tulajdonú ÉTV folyamatosan fejleszt, de az évről évre zajló úgynevezett „gördülő fejlesztések” nem elegendők, hogy a 20 év alatt 20 százalékos lakosságnövekedést produkáló város szükségleteit maximálisan, magas színvonalon kielégítsék, illetve hogy az évtizedes lemaradást behozzák. Főleg, hogy időközben a lakosság fogyasztási szokásai is megváltoztak, például ma már sokan megengedhetik maguknak a kerti medencét. Érden 930 utca van, ami alatt egy nagyjából 300 km-es a vízhálózat fut, melynek nagy része elavult – például több tíz kilométernyi azbesztcső (eternit) van a földben. Ami a fejlesztéseket illeti, az utóbbi pár évben többek között új tárolómedencéket alakítottak ki, új szivattyúkat szereztek be, illetve régieket újítottak fel, valamint új víztornyot létesítettek, több kilométer hosszan kicserélték a régi csöveket, de tervezik két víztermelő kút újbóli üzembe helyezését is.
A fejlesztések felgyorsítása érdekében összefogtak a polgármesterek (Érd, Törökbálint, Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor), és letettek februárban a kormány asztalára egy beruházási koncepciót, magukra vállalva a terveztetés költségeit (és el is kezdték a terveztetést), a megvalósításhoz pedig forrást kértek. A 6+6 milliárd forintos tervre az Energiaügyi Minisztérium azt írta, náluk nincs forrás fejlesztésekre. Hozzátették, ha lesz uniós pénz, nem kizárt a támogatás, igaz, nem is túl valószínű, mert az igények messze meghaladják a forrásokat. Azt javasolták továbbá, hogy egyeztessenek a víziközmű szolgáltatóval.
Az ÉTV hálózata egyébként a jobb állapotban lévők közé tartozik az agglomeráción belül, elsősorban a Svájci Alapból finanszírozott, 2013-ban zárult beruházásoknak köszönhetően. A vízszolgáltató érzékelte, hogy a fő kihívást az agglomeráció folyamatos bővülése, a lakosságszám növekedése jelenti, ezért 2005–2006 óta elsősorban a kapacitásbővítést tartják szem előtt. Annyit írtak még, hogy a közműadó bevezetése jelentős forráskivonást jelentett, az ÉTV 2013 óta csaknem 1 milliárd forintot fizetett be az államkasszába ezen a jogcímen.
Bárhol lehet csőtörés az országban
A mostanában jellemző forró nyarak és az egyenlőtlen csapadékeloszlás mellett jelentősen megnövekszik a vízfogyasztás – mondta elöljáróban Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) elnöke, Kurdi Viktor a 24.hu megkeresésére. A lakossági vízigény a kánikulai időszak első hetében nem ritkán akár 25 százalékkal is megnőhet a normál nyári vízfogyasztáshoz képest, például a gyakoribb fürdés, a terasz hűtése locsolással, a párakapuk használata vagy a kertlocsolás miatt. Ha pedig nyolc napnál hosszabban kitart a kánikula, akkor további 10–20 százalékkal nőhet a vízigény a tapasztalatok szerint. Most éppen az utóbbi helyzetben vagyunk, lassan egy hónapja nem enyhül országosan a hőség, emiatt pedig egyelőre nem csökken a vízigény.
Az országnak azon részein (például Budapest vonzáskörzetében), ahol a lakosságszám és az ingatlanok számának növekedésével nem tartott lépést a vízellátó rendszerek kapacitásnövelése, ilyen melegben előfordulhat, hogy a kapacitás 100 százalékának közelébe ér a vízfelhasználás. A MEKH vizsgálta is a jelenséget, és arra jutott, hogy – avatott be a szakember.
Probléma jellemzően akkor van, amikor a szolgáltatás kulcselemei meghibásodnak (például csőtörés történik, áramszünet lesz) – ilyenkor a javítás ideje alatt gond lehet a szolgáltatás folyamatos biztosításával, és nem biztos, hogy azonnal megoldható az adott probléma, hogy gyorsan javítható a meghibásodott elem. Az ilyen havariahelyzetek miatt lehet hosszabb-rövidebb ideig vízhiány, vízkorlátozás. A csőtörés sajnos nem ritka, ugyanis jellemzően elöregedett az ország vízhálózata – ennek oka, hogy a felújítások nem követték olyan ütemben az elöregedést, elavulást, mint ahogyan azt a rendszer megkívánta volna. A vízdíj befagyasztása és a rezsicsökkentés időszaka óta (2012-től) markánsabb volt ez a tendencia, de Kurdi Viktor úgy véli, már előtte is volt elmaradás – az ország már korábban sem tudott annyit fordítani az ivóvízhálózat megújítására, amennyi szükséges lett volna az optimális működéshez.
Az áramszünet pedig azért gond, mert a vízműveknél szinte minden gép elektromos árammal működik – ha nincs áram, illetve tartalék áramforrás, akkor a szivattyúk leállnak, megszűnik a vízhálózatba a víz betáplálása
– magyarázza a szakember. A víztornyokban lévő víz (a gravitációs hatás miatt) képes áthidalni a kisebb, átmeneti áramkimaradásokat, tehát, amíg van a víztoronyban víz, addig a fogyasztók is tudnak vételezni. Ha viszont hosszabb az áramszünet, akkor elfogyhat a víztoronyból a víz, és ezáltal már a fogyasztókhoz sem fog eljutni. A vízműveknek egyébként van elegendő tartalék áramforrásuk (aggregátoruk) ilyen esetekre, azonban ezek beindítása komoly és időigényes műszaki művelet, ez a kánikulában azt jelentheti, hogy mire beüzemelik az aggregátort, addigra elfogyhat a víztoronyból a víz.
