Az Alkotmánybíróság csütörtökön másodszor is döntött a főpolgármester-választás ügyében, szúrta ki az Index. Múlt héten semmisítette meg a Kúria döntését, amely helybenhagyta a választási eredményt. Ezután elrendelték a szavazatok újraszámlálását, ám ezt a végzést is megtámadták, mondván, ellentétes a választási eljárásról szóló törvénnyel, amely szerint a bíróság a megtámadott határozatot vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja.
Az indítványozó szerint az újraszámlálást a Kúriának kellett volna elvégeznie, nem volt törvényes alapja, hogy a Nemzeti Választási Bizottságra (NVB) bízta a főpolgármester-választáson leadott voksok újraszámlálását, mert így egy új jogorvoslati lépcsőfok került az eljárásba.
Az Alkotmánybíróság Hörcherné Marosi Ildikó vezette öttagú tanácsa érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a panaszt. A végzés szerint az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető érvelést, a panasz nem tartalmazott érdemi vizsgálatot megalapozó indoklást, nem volt érintett, hiába érvelt azzal, hogy fővárosiként az újraszámlálás az ő szavazatát is érintette, a főpolgármester-választással összefüggésben kifogást is benyújtott, amit az NVB elutasított.
Az Alkotmánybíróság jelezte: érintett csak az lehet, akinek az Alaptörvényben biztosított jogát a támadott döntés közvetlenül és személyében érinti, az indítványozó érintettségét önmagában az nem alapozza meg, hogy lakóhelye a fővárosban van és részt vett a főpolgármester-választáson, így tehát nem igazolható, hogy a Kúria sérelmezett végzése az ő Alaptörvényben biztosított jogát sértené. Azt is megállapították, hogy alkotmányossági összefüggéseket bemutató, érdemi vizsgálatot megalapozó indokolást a hivatkozott alapjogok
tekintetében az indítvány nem tartalmazott.
A Népszava azt írja, hogy Fazekas Tamás, az NVB párbeszédes tagja volt az egyedüli, aki a bizottság hétfői ülésén nem szavazta meg az újraszámlálás rendjéről szóló határozatot. Hasonlóan érvelt, mint az Alkotmánybírósághoz panaszt benyújtó. Szerinte nem véleményes álláspontról van szó, a választási eljárási törvény egyértelműen rendelkezik: a Kúriának nem volt törvényi alapja rá, hogy az NVB-t vagy más testületet, szervet utasítson az újraszámolásra. Az alkotmányjogi panaszhoz semmi köze nem volt, ő szimbolikus „nem” szavazatával nyilvánította ki, nem ért egyet a Kúria törvényellenesnek tartott döntésével.
Pénteken az NVB ugyan valóban eredményt hirdet, ám a döntés ellen újra a Kúriához lehet fordulni.
.