Egy hónapnyi csúszás után elstartolt az új otthonfelújítási program: július 1-jétől kezdve benyújthatók a pályázati igények és a kölcsönkérelem az MFB Pont Plusz lakossági hálózat bankfiókjaiban. Ám az indulást követő napokban máris rengeteg panasz érkezett a kérelmet benyújtóktól és a potenciális igénylőktől a pályázati rendszer működésével kapcsolatban.
A teljes egészében az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból támogatott program kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával az 1990. december 31. előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését célozza, egyebek közt épületszigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtésrendszer-korszerűsítésre lehet pályázatot beadni. A beruházásnak legalább 30 százalékos energia-megtakarítási arányt kell elérnie az ingatlan eredeti adottságaihoz képest. A támogatás maximum 7 millió forintos beruházási összeg erejéig vehető igénybe: a pályázóknak egymillió forint önrészt kell biztosítaniuk, a fennmaradó, legfeljebb 6 millió forintnyi rész – az ingatlan elhelyezkedésétől és az igénylő jövedelmétől függően – 2,5–3,5 millió forintnyi támogatást és ugyanekkora összegű kamatmentes hitelt tartalmaz.
A kiírás szerint 2025. december 31-éig lehet pályázni a programban. A mintegy 108 milliárd forintos keretű pályázat nagyjából 20 ezer családi ház felújítását teszi lehetővé, ehhez képest iparági becslések szerint hazánkban kétmillió olyan, energetikai szempontból korszerűtlen ingatlan van, melyek megfelelnének a pályázati feltételeknek. Vagyis forrásokat az épületek mindössze 1–2 százalékához lehet biztosítani. Ez alapján
Elméletileg tehát fontos lenne sietni a pályázatok beadásával, ám az igénylők éppen arra panaszkodnak, hogy jelenleg nem tudnak kérelmet benyújtani, mert ehhez hiányoznak a technikai feltételek.
A káosz ellenére is ajánlott próbálkozni
Az otthonfelújítási programban támogatott beruházásokhoz használható kulcstermékek listájának elkészítését kezdeményezte az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., amely a pályázatban műszaki közreműködőként vesz részt. Az adatbázis célja kettős: egyfelől a környezeti minősítés során magas értéket elérő, illetve az uniós jogszabályoknak megfelelő építőanyagok kerülnek a listára, másfelől az ÉMI arra törekszik, hogy a hazai gyártású termékeket helyezze előtérbe.
A kulcsterméklista azonban jelenleg erősen hiányos – egyebek közt olyan nélkülözhetetlen termékkörök nem kerültek fel rá, mint a homlokzati szigetelés ragasztásához szükséges anyagok, a homlokzati vakolatokat, a festékek és a fűtésrendszerek szerelvényei. Mint arra VGF szaklap felhívta a figyelmet, a pályázat megnyitásának másnapján is előfordult, hogy a hő- és melegvíztermelő berendezések listája bővülés helyett megfogyatkozott, lekerültek ugyanis róla a FÉG és a Hajdu által gyártott hőszivattyúk.
Az ÉMI szintén vállalta, hogy elkészíti a regisztrált kivitelezők és tanácsadók listáját, amelyen azok a vállalkozások kaphatnak helyet, melyek egyebek közt legalább kétéves eredményes működéssel, megfelelő tapasztalatokkal és referenciákkal rendelkeznek.
Jelenleg ez a lista is erősen hiányos, bár napról napra bővül: június 3-án mindössze 35 vállalkozást tartalmazott, míg június 4-ére 73-ra bővült a cégszám. A programban egyébként nem alapfeltétel, hogy a munkálatokat regisztrált kivitelezők végezzék el, az adatbázisnak inkább abban van jelentősége, hogy a listára került kivitelezők megbízásával akár 75 százaléknyi pályázati előleg is lehívható. Akinek nincs elegendő kerete arra, hogy teljes egészében önerőből fizesse a kivitelezést, majd utólag kérje el a pályázati támogatást, annak van lehetősége ekkora mértékű előleget lehívni. Márpedig a program célcsoportját kiemelten az alacsonyabb jövedelműek adják, sokuk rákényszerülhet arra, hogy kivárják a teljes lista elkészültét – megtalálva a számukra elérhető kivitelezőt.
A kulcstermékek körében annyira sok igénybejelentés csapódott le az ÉMI-nél, hogy a kérelmek ilyen arányú feldolgozására a nonprofit kft. nem volt felkészülve. Nagyon sok építőanyag-gyártót ismerünk, melyek már hetekkel július 1-je előtt megkezdték a termékfeltöltést, és még mindig nem kapták meg a jóváhagyást – magyarázta lapunknak Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) építőanyag-kereskedelmi tagozatának, egyúttal az Újház Zrt.-nek az elnöke.
Látható, hogy a kulcstermékek és a regisztrált kivitelezők listája folyamatosan és gyorsan bővül, de hogy mikorra lesz teljes, azt nem lehet előre jelezni.
Mivel az időtényezőnek kiemelt szerepe van, a pályázatokat érdemes még akkor is beadni, ha egyelőre nem találjuk az adatbázisban a szükséges kulcsterméket, viszont a gyártójuk jelezte számunkra, hogy regisztrációját megtette, csak azt még nem élesítették
– tanácsolta Juhász Attila azoknak, akik részt kívánnak venni a programban.
„Tudomásunk szerint a pénzintézetek körében is komoly zavart okoz, hogy egyes termékek befogadhatók-e vagy sem abban az esetben, ha nincsenek fent a kulcsterméklistán. Az ÉMI-vel egyeztetve kiderült, hogy néhány terméktípus – például a vakolatok – esetében nem is jelölnek majd ki kulcsterméket. Ennek ellenére nem sok lehetőség marad, minél hamarabb érdemes benyújtani a pályázati kérelmet” – javasolja Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója. Beszélgetőpartnereink szerint már az első napokban voltak olyan hitelkérelmek, amelyeket a bankok befogadtak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt álló ÉMI késlekedése egyébiránt nem érte a 24.hu-t meglepetésként, korábbi cikkünkben már felvetettük, hogy a szintén uniós keretből finanszírozott, lakossági napelemes pályázat esetében a társaság lassú, körülményes és bürokratikus elbírálása mellett két évvel a program kiírása után sem akadt olyan kivitelező, akit maradéktalanul kifizettek volna. A cég egy korábbi munkatársának beszámolója szerint a nonprofit kft. stabil szervezeti struktúra és folyamatleírások nélkül működött, miközben a beosztottak feladatköreit nem határozták meg világosan.
Az ÉMI-nek jelen állás szerint nem lesz szerepe a pályázatok feldolgozásában és elbírálásában. E folyamatok azonban számos további kihívást tartogatnak.
Az átlagember számára ez komoly fejtörés
Az otthonfelújítási program kiírói olyan keretfeltételeket határoztak meg, melyek nyomán a pályázat összeállítása szokatlanul bonyolult ahhoz képes, amit a korábbi építőipari pályázatoknál láthattunk.
A feladat igen összetett: nem elég a hatósági igazolások megszerzése, hanem például a pályázati dokumentációhoz részletes költségvetést kell készíteni, egységbe kell foglalni az épület-energetikus, az építőipari kivitelező, és az építőanyag-kereskedő által készített dokumentumokat, mindezek pedig egy banki hiteligénylési folyamattal is kiegészülnek.
Első pályázatbenyújtásunknál 21 különböző típusú dokumentumot kellett beadni az MFB-ponton, ami 70 oldalnyi kinyomtatott dokumentumot jelentett. A dokumentumok formai ellenőrzése – például az aláírások áttekintése – az ügyintéző másfél órányi munkáját vette igénybe, miközben a tartalmi ellenőrzés még meg sem történt
– mondta az Újház Zrt vezetője. „Első körben egy teljes napot vett igénybe a dokumentumok összeállítása munkatársaink részéről, akik kifejezetten az építőiparban, illetve banki területen jártas szakemberek voltak” – tette hozzá.
A lapunknak nyilatkozó építőipari cégvezetők szerint, amennyiben egy pályázó mindenképp ki akarja zárni annak kockázatát, hogy hiánypótlásra szólítsák fel, és mindez időbeli csúszást eredményezzen, annak ajánlott pályázati tanácsadó segítségét igénybe venni. „Ha valaki nagyon szeret dokumentumokkal foglalkozni, természetesen egyedül is megpróbálkozhat, de az átlagember számára ez a pályázat igazi kihívás” – jegyezte meg a Mapei vezetője.
Tudni kell azonban, hogy miközben például az energetikai tanácsadás 120 ezer forint erejéig elszámolható a pályázati támogatások között, addig a pályázatírás költsége a szabályok alapján nem. Vagyis, aki külső segítséget szeretne kérni, annak számolnia kell a plusz költséggel:
attól függően, hogy mennyire széles kőrű, így magasabb árazása lehet annak, ha a pályázatíró ár-összehasonlítást is kínál.
Egyes építőipari cégeknél – köztük az Újháznál is – a tanácsadási díj fejében az ügyfelek vásárlási utalványt kaphatnak, melyet teljes egészében levásárolhatnak a társaságnál, például megvehetik a felújításhoz szükséges építőanyagokat.
A pályázatírók igénybe vétele azonban korántsem jelent garanciát arra, hogy a megbízó el is nyeri a támogatást. Várhatóan a pályázók töredéke járhat majd sikerrel, hiszen az óriási érdeklődéshez képest igen szűkös a támogatási keret.
Ennek ellenére az érdeklődők jelentős részét nem tántorítják el a kockázatok. Hatalmas a kereslet a pályázati tanácsadás iránt, csak a cégünknél eddig megközelítőleg 3 ezren regisztráltak erre a szolgáltatásra
– értékelt Juhász Attila.
Árak és munkadíjak: észnél kell lenni
A pályázati felhívásban a kivitelezői munkadíjak és a termékárak esetében egyaránt iránymutatást határoztak meg. Fontos tudni azonban, hogy ezek a számok egy felső összegértéket jeleznek, melynél a díjak nem lehetnek magasabbak, ám alacsonyabbak igen. Az előírt árplafon minden esetben nagyon magas költségeket tükröz egy átlagos épület-felújítás díjaihoz képest – figyelmeztetett Markovich Béla. Például homlokzati EPS hőszigetelés esetén – a járulékos elemekkel és a szükséges segédanyaggal együtt – bruttó 25 ezer forint a munkadíj négyzetméterenként, miközben a piacon megszokott áron – például szigetelésvastagságtól, vakolattípustól függően – 8–15 ezer forint között számítják fel a munkadíjakat.
Vagyis a pályázati árplafon bizonyos esetekben
Valószínűleg a kivitelezők nem ilyen magas árakon fognak dolgozni. Mivel az építőiparban jelentős visszaesés volt az elmúlt időszakban, a kivitelezők nem voltak elhalmozva hőszigetelési és felújítási munkákkal. Emiatt jellemzően nem is volt lehetőségük a felső összegérték szintjére belőni az árazást.
A Mapei vezetője szerint a megrendelőknek érdemes figyelniük az építőipari árakat és díjakat, több cégtől kell ajánlatokat kérniük,
ajánlatos a kivitelezőket versenyeztetni, még akkor is, ha erre sok idő nincsen
– tanácsolta.
A pályázóknak tehát nem kell elfogadniuk a maximális díjszintet, hanem pályáztatással lealkudhatják a költségeket. Az ugyanakkor talány, hogy a kiíró az árplafon helyett miért nem ársávhatárokat jelölt ki iránymutatásként.
