Az EP-elnök az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései alkalmából látogatott a magyar fővárosba.
Az Országgyűlés által megkezdett alkotmánymódosítási folyamatról szólva Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozón kifejtette: javaslatot tett a kereszténységre történő közvetlen utalásra, a Szent Korona, illetve az anyanyelv, a család, az élethosszig tartó tanulás, valamint a sport és egészség alkotmányban történő megjelenítésére.
Jerzy Buzek ennek kapcsán azt hangsúlyozta: fontos, hogy az alapszerződés összhangban legyen a társadalmi változásokkal, a reformok pedig a haladás nélkülözhetetlen eszközei, miként azt az Európai Unió története is mutatja.
A honlap szerint a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban, Jerzy Buzek emlékeztetett a soros elnökségi szerep kiemelt fontosságára, amely véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után is az egyik legfontosabb intézmény.
Jerzy Buzek javaslatot tett az európai polgárok integrációjának kérdését vizsgáló közös parlamenti találkozóra, mely a kontinensen élő kisebbségek, a bevándorlók, illetve a szabad letelepedés lehetőségével élve más tagállamban letelepedő európaiak társadalmi beilleszkedését tekintené át.
A magyar államfő ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az Országgyűlés a nyugat-balkáni országok európai integrációjával kapcsolatban kezdeményezett közös parlamenti találkozót, amely kiegészíthető lenne a társadalmi integráció témájával.
A találkozón mindketten hangsúlyozták az európai azonosságtudat és értékrend előtérbe helyezésének fontosságát. Schmitt Pál úgy fogalmazott: az Európai Uniónak a közös érdekek mellett a közös értékekért is ki kellene állnia, és úgy vélekedett, az egységes pénzügyi vagy gazdasági szabályozás mellett kevés szó esik az európai nemzetek lelki összetartozásáról.
A tájékoztató szerint Jerzy Buzek kifejezte a vörösiszap-katasztrófa károsultjaival való együttérzését, és részvétét az áldozatok családjaival.
Mint az EP elnöke elmondta, a magyarországi tragédia miatt az Európai Parlamentben felülvizsgálják annak lehetőségét, hogy az EU szolidaritási alapját ne csupán természeti, hanem ipari katasztrófák esetén is igénybe lehessen venni. Schmitt Pál javasolta, hogy a megelőzés szándékával az EU mérje fel a területén lévő potenciális veszélyforrásokat, hogy hasonló tragédiák ne fordulhassanak elő – olvasható a honlapon.
