Cáfolta a román elnök, hogy kizárnák Magyarországot a NATO Bukaresti Kilencek csoportjából

A román államfő cáfolta, hogy a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) Magyarország kizárását fontolgatnák, amiért a magyar kormány állítólag rendszeresen szembehelyezkedik a partnerek döntéseivel.

A B9-ek állam- és kormányfői találkozóján részt vevő Klaus Iohannist román újságírók kérdezték Rigában arról a Financial Times című lapban megjelent értesülésről, miszerint sok országnak elfogyott a türelme, amiért Magyarország rendre megvétózza azokat a közös állásfoglalás-tervezeteket, amelyekben a B9-ek Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását, az ukrán háborús erőfeszítések támogatását sürgetnék, és emiatt „a keleti NATO-államok ki akarnák zárni Magyarországot a klubjukból”.

Nem, semmiféle kizárásról nem esett szó, és nem is lesz szó. Ez álhír

– szögezte le a román elnök.

Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a mostani, Rigában rendezett csúcstalálkozón, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke – Románia, Lengyelország – illetve a fogadó ország elnöke írta alá.

Nem először fordul elő, hogy egy államot nem az elnök képviseli, azzal együtt, hogy kívánatos lenne a lehető legmagasabb szintű képviselet. Az említett két államot intézményesen a nagykövetek képviselték, így diplomáciai szempontból nincs gond. Ami a csúcstalálkozó következtetéseit illeti: ezekkel valóban nem tudott az egyik tagállam egyetérteni. De van erre egy elfogadott eljárás, amit az Európai Unióban is alkalmazunk, hogy amikor nem sikerül a közös nyelvet megtalálni, akkor a találkozó vezetői nyilatkozatot adhatnak ki az összegyűltek nevében. Ez történt most is

– magyarázta a román elnök.

Iohannis hozzátette: ez már csak azért sem jelent gondot, mert a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket.

„Konzultálunk egymással, olyan szempontokat fogalmazunk meg, amelyekkel úgy gondoljuk, hogy jobbá tesszük a NATO működését” – mutatott rá a román államfő.

Közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat kedden Oroszország NATO-tagországokban végzett „rosszindulatú hibrid műveletei” miatt a szövetség keleti szárnyához tartozó országok csoportjának, a Bukaresti Kilenceknek (B9) társelnökei. (Mint lentebb írtuk, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Budapestre utazik, és kizárhatják Magyarországot a B9-csoportból az Ukrajnával kapcsolatos folyamatos ellenállásunk miatt – az MTI vonatkozó tudósításából ez a részlet azonban kimaradt.)

A B9 rigai csúcstalálkozóján a csoport három társelnöke, Románia, Lengyelország és Lettország államfője elmondta, hogy a csoport ezekre az orosz műveletekre egyenként és közösen is reagálni fog. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendjének aláásására irányuló orosz és kínai törekvések szemben állnak a NATO-tagországok értékeivel és érdekeivel.

Klaus Iohannis román, Andrzej Duda lengyel és Edgars Rinkevics lett elnök közös nyilatkozatukban reményüket fejezték ki, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón előkészítik majd Ukrajna tagfelvételét a szövetségbe.„Arra számítunk, hogy a washingtoni csúcson hozandó döntések elősegítik Ukrajna teljes interoperatibilitását a NATO-val, és hidat képeznek Kijev NATO-tagsága felé” – áll a dokumentumban.

A Bukaresti Kilencek (Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia) csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, és vendégként jelen volt Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, valamint Alexander Stubb finn államfő is.

Stoltenberg teljes támogatásáról biztosította a NATO keleti szárnyának országait egy esetleges külső támadás esetén. „A NATO-nak megvannak az erői, készletei, képességei és politikai akarata, hogy megvédjen minden szövetségest” – hangoztatta, miután Edgars Rinkevics lett elnökkel tárgyalt.

„A B9-csúcs egy jelképes, de egyúttal nagyon gyakorlati platform a szövetség és régiónk biztonságára, valamint Ukrajna további támogatására vonatkozó álláspontjaink összehangolására” – mondta a házigazda lett elnök.

(mti)

Észtország rövid hatótávolságú Mistral légvédelmi rakétarendszereket fog szállítani Ukrajnának, ezen belül indítórendszereket és rakétákat is – jelentette be kedden Hanno Pevkur védelmi miniszter. “Ukrajnának sürgősen légvédelmi eszközökre van szüksége, hogy el tudja hárítani Oroszország +brutális támadását+. Közvetlenül Észtország biztonsági érdekeit szolgálja, hogy szövetségeseivel közösen ehhez hozzájáruljon” – hangsúlyozta Pevkur.

A védelmi tárca vezetője további információkat nem osztott meg a fegyverszállítmányról, csak annyit árult el: úgy állították össze a segélycsomagot, hogy “Ukrajna abból maximálisan profitálhasson, anélkül, hogy az észt hadsereg harckészültségét ez korlátozná”. Az észt készleteket a lehető leghamarabb pótolni fogják tette hozzá. Az észt védelmi miniszter március 21-én közölte, hogy országa 20 millió euró értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnának.

(MTI)

Sajtóértesülések szerint kikerülhet Magyarország a volt Keleti Blokkos NATO-tagállamok csoportjából, a Bukaresti Kilencek köréből.

A hvg.hu megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy mi a reakciójuk erre az információra. Paczolay Máté külügyi szóvivő válaszában azt írta,

a Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok. A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében. A magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.

Megkezdődött Oroszországban a nem hadászati (tehát harcászati) nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza – közölte az MTI szemléje szerint az orosz védelmi minisztérium. A második szakaszban az orosz és a fehérorosz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország által közösen alkotott, úgynevezett Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.

A gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszában az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta.

Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését, és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden a gyakorlatot a harckészültség fenntartása szempontjából nagyon fontosnak minősítette Oroszország számára. Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak azt mondta, hogy a világközösség visszafogottan reagál az orosz nem stratégiai nukleáris erőknek a Szövetségi Állam területén végrehajtott gyakorlataira.

“Világszerte egyre több ország számára válik világossá, hogy éppen az Egyesült Államok felelőtlen magatartása és a fegyverzetellenőrzési rendszerek aláásására irányuló fellépése vezetett el a helyzet romlásához a nemzetközi biztonság területén. Hadd emlékeztessem önöket, hogy gyakorlataink megfelelő választ jelentenek arra, hogy a Nyugat támogatja a kijevi terrorista rezsimet, hogy a NATO katonai állománya aktívan részt vesz az ukrajnai harcokban, és hogy Kijev de facto engedélyt kapott arra, hogy rakétacsapásokat mérjen orosz polgári objektumokra” – idézte fel a Kreml narratíváját Sojgu, akit nemrég váltottak le védelmi miniszterként.

Harkiv megyében Vovcsanszk városa felé hajtanak végre támadóműveleteket az orosz erők,  kedd reggel óta már csaknem 40 katonai összecsapás történt a fronton – közölte az ukrán vezérkar a Facebook-oldalán közzétett délelőtti helyzetjelentésében.

A katonai vezetés közlése szerint az elmúlt 24 órában a támadók 79 embert veszítettek a harkivi régióban, közülük 26-an meghaltak. Megsemmisült egy harckocsijuk, három páncélozott harcjárművük, kilenc egyéb katonai járművük és hat haditechnikai felszerelésük. Két orosz harckocsi, egy páncélozott harcjármű és három tüzérségi rendszer megrongálódott. Az ukrán csapatok 22 ellenséges óvóhelyet és egy lőszerraktárt találtak el.

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja elnevezésű hadműveleti és stratégiai csoportosításának szóvivője cáfolta az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy az orosz erők elfoglalták volna Ivanyivszke falut a donyecki régióban lévő Csasziv Jar mellett. “A település Ukrajnához tartozik, az ukrán fegyveres erők ellenőrzik a helyzetet a térségben” – szögezte le. A tiszt egyúttal hozzátette, hogy az orosz megszállók továbbra is rohamozzák, és mindenféle fegyverrel lövik a falut.
(MTI)

Jens Stoltenberg szerdán Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon.

A Euronews cikke szerint a NATO főtitkára Rigában, a szervezet kelet-európai tagállamait tömörítő B9-csúcson erősítette meg egy sajtótájékoztatón, hogy tisztségéből fakadóan egyeztetéseket folytat a tagországok vezetőivel annak érdekében, hogy közös megállapodásra jussanak.

Alig várom, hogy leüljünk és átbeszélhessük Orbán Viktorral a washingtoni csúcstalálkozó napirendjét, amely magában foglalja a NATO biztonságát, az elrettentést és Ukrajna támogatását egyaránt

– jelentette ki.

Hozzátette, minden szövetségestől arra számít, rábólintanak a Kijevnek szánt segélyezés koordinációjának erősítésére és elfogadják a pénzügyi támogatást is.

A magyar kormányfő az M1-nek adott interjújában hétfőn jelezte, hogy várják Stoltenberget.

Három nappal a június 9-i magyarországi választások után, e hét szerdán Budapestre látogat Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára (képünkön a magyar kormányfővel) – jelezte a közmédiának adott hétfő esti interjúban Orbán Viktor magyar kormányfő. Az interjúból készített MTI-beszámolóból kimaradt a bejelentés.

A portfolio.hu a Financial Times-ra hivatkozva arról ír, hogy lehet kizárják a NATO Bukaresti Kilencek (B9) munkacsoportjából Magyarországot, mivel a magyar kormány folyamatosan megvétózza a szervezet Ukrajnával kapcsolatos támogatását. A B9-csoport 2015-ben jött létre, a NATO kelet-európai tagállamait tömöríti magában, tagjai: Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Célja a NATO keleti szárnyának országai közötti katonai együttműködés elmélyítése, valamint a legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megvitatása.

A Financial Times megjegyzi, a munkacsoport szinte minden Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalását megvétózta Magyarország az elmúlt hónapokban, legyen szó akár az orosz ostrom alatt álló ország támogatásáról, akár Ukrajna NATO-ba való beemelésének támogatásáról.

A brit lap közölte, „nagyon komolyan” tárgyalnak a csoport tagjai arról, hogy kizárják Magyarországot a B9-ből, olyannyira, hogy lehet, utoljára ül össze jelenlegi formájában a szervezet.

A B9 következő ülése épp ma kezdődik, a Reuters információi szerint az elnöki szintű találkozón Sulyok Tamás köztársasági elnök nem fog részt venni. Helyette Magyarország litvániai nagykövete képviseli majd hazánkat, emiatt pedig nem is várható majd az esemény végén közös nyilatkozattétel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Németországba érkezett, hogy részt vegyen az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián és megbeszéléseket folytasson Olaf Scholz szövetségi kancellárral – derül ki az elnök X-bejegyzéséből.

Scholz kancellárral további védelmi segítségnyújtásról, Ukrajna légvédelmi rendszerének bővítéséről és a közös fegyvergyártásról fogunk tárgyalni. A békecsúcs, az Európai Tanács és a NATO-csúcs előtt egyeztetni fogjuk álláspontjainkat – fogalmazott az ukrán vezető.

Ukrajna hamarosan hadrendbe lépő F-16-os vadászrepülőgép-flottáját úgy fogja megvédeni az orosz támadásoktól, hogy a harci repülőgépet harmadik országokban állomásoztatják, ahol Oroszország valószínűleg nem fog csapást mérni rájuk – mondta Szerhij Holubcov dandártábornok, az ukrán légierő egyik vezetője a Kyiv Post beszámolója szerint.

A katonai vezető kijelentette, bizonyos számú vadászgép Ukrajnán kívül, biztonságos légibázisokon lesz, a háborús országban lévő repülők ezekre a bázisokra mehetnek karbantartásra, és ebből az állományból tudnak bevetésre is küldeni F-16-osokat. Holubcov tábornok arra is kitért, hogy mindig annyi F-16-ost lesz Ukrajna területén, amennyi pilótája van az ukrán légierőnek.

Holubcov nem árult el részleteket arról, az ukrán F-16-osok milyen NATO-létesítményektől kaphatnak támogatást.

Katonai elemzők szerint Kijev kezdetben legfeljebb négy-hat F-16-ost működtethet, azokat is inkább alacsony kockázatú küldetésekben.

Holubcov szerint a kezdeti F-16-os harci műveletek korlátozottak és kísérleti jellegűek lesznek, a fő cél pedig annak kidolgozása, hogyan lehet a repülőgépet úgy üzemeltetni, hogy veszélybe sodornák az eszközöket, valamint a tapasztalatlan légi- és földi személyzetet. – A repülési műveletek kezdetben valószínűleg olyan légtérben lesznek, ahol a gépeket nem éri el az orosz légierő vagy légvédelem – mondta, majd hozzátette, amint rutint szereznek a gépek használatában, megpróbálnak katonai előnyt szerezni az F-16-osokból.

A NATO legvalószínűbb létesítményei az ukrán repülőgépek támogatására Lengyelországban és Romániában lehetnek a lap szerint.