Közélet

„Robajra ébredtünk, másodperceken belül tíz gépfegyveres ember állt előttünk”

Krisztina Cserenkova
Krisztina Cserenkova
Krisztina Cserenkova (Kita) esküvőszervező volt Belaruszban – sikeres saját vállalkozással, teljesen átlagos, normális élettel. Punkkoncertekre járt a férjével, és mindenféléről megírta a véleményét az Instagram-oldalán. Utóbbi tevékenysége következményeként egyszer csak arra ébredt, hogy kommandósok törtek rájuk az otthonukban, nem sokkal később már börtönben volt. Több mint két és fél évet ült, szabadulása után kiszökött Lengyelországba, és most megpróbál új életet kezdeni. Interjú a belarusz antirasszista szkinhed lánnyal.

Mivel foglalkoztál, mielőtt bebörtönöztek?

Egy vidéki városban, Mazirban éltem a férjemmel. Esküvői dekoratőrként dolgoztam. Utazgattunk az országban, punkkoncertekre jártunk. Egész boldog életünk volt.

A rendőrség kritizálása – ehhez hasonló „okokat” olvastam a letartóztatásodról szóló posztokban. Tulajdonképpen miért kerültél börtönbe?

Az Instagramon nagyjából 15 ezer követőm volt. Rendszeresen posztoltam olyan témákban, mint az egyenlőség, a diszkrimináció elleni küzdelem. A 2020-as választások után elkezdtem belpolitikai témákról is írni, statisztikákat közöltem a politikai okokból bebörtönzöttek számáról, posztoltam a rendőri erőszakról, az ukrajnai orosz különleges hadművelet beindulása után pedig aktívan felszólaltam a háború ellen. Mindig ügyeltem arra, hogy a törvényeknek megfeleljenek a posztjaim – Belaruszban ugyanis meglehetősen szigorú szabályozás vonatkozik a közösségi oldalakra: akár egyetlen lájkkal vagy bejegyzéssel is megsértheted a törvényt.

Krisztina Cserenkova

Akkor hogyhogy mégis a hatóságok látókörébe kerültél?

A belarusz szakszolgálatok embereinek nagyon nem tetszett az Instagram-oldalam, és az, hogy aktívan véleményt alkotok. Elkezdték figyelni, hogy miket írok, mit teszek közzé. Mint utólag kiderült, leginkább az bosszantotta őket, hogy kritizáltam a rendvédelmi szervek, szakszolgálatok munkatársainak tevékenységét. Mindenféle szleng kifejezéseket használtam rájuk, kissé bántó, de törvényes szavakat. Mindenesetre nyomozás indult a posztjaimmal kapcsolatban. És aztán lecsapott rám a GUBOP.

A GUBOP a szervezett bűnözés és korrupció elleni hatóság – hogyhogy ők nyomoztak az ügyben?

Nem csak a bűnszervezetek ügyében járnak el, 2020 után már az ellenzéki aktivisták és a szubkultúrák is látókörükbe kerültek. Így kezdték el figyelni az én Instagram-oldalamat is. Aztán 2022. március 23-án reggel 7-kor kommandósok betörték a lakásunk ajtaját. A robajra ébredtünk, másodperceken belül vagy tíz gépfegyveres ember állt előttünk, maszkban, golyóálló mellényben. Erőszakkal kirángattak minket a férjemmel együtt az ágyból. Az első pillanatokban azt sem értettem, mit vagy kit keresnek, értem jöttek vagy a férjemért.

Nem is mondtak semmit?

A kezembe nyomtak egy papírt, amin az állt, hogy figyelték az Instagram-oldalamat, és most nyomozás folyik, ugyanis véleményük szerint a posztjaimmal törvénybe ütköző cselekedetet hajtottam végre, megsértettem a faji, nemzeti, vallási és egyéb gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó 130-as paragrafust – ami elvileg a nácikra vonatkozik. Ugyanakkor 2021-ben kicsit kibővítették ezt a jogszabályt, és beleírták az egyéb gyűlöletkeltést is, ami az én esetemben arra vonatkozott, hogy a gyanú szerint a rendvédelmi szervek munkatársaival szemben valósítottam meg gyűlöletbeszédet.

Alkalmaztak fizikai erőszakot?

Igen, mindkettőnkkel szemben, én ráadásul nem is tanúsítottam ellenállást. Látleletem lett arról, hogy sérülésekkel kerültem a zárkába, mégsem indult eljárás a GUBOP-osok ellen, mivel nem tudtam bizonyítani, hogy ők bántalmaztak, tehát a hatóságok szerint minden bizonnyal én okoztam saját magamnak a sérüléseket.

Egyből be is vittek?

Igen, mindkettőnket. Véget nem érő kihallgatások következtek. Gyakorlatilag reggeltől estig faggattak a GUBOP emberei. Nem adtak inni, enni, nem engedtek ki vécére. Este aztán átadtak a nyomozóhatóságnak, gyanúsított lettem. Este 9 körül lehetett már, amikor először megengedték, hogy igyak, akkor mehettem ki vécére is. Éjfél körül már előzetes letartóztatásban voltam. Néhány napot a zárkában töltöttem rettenetes körülmények között: matrac nélkül, kínzó hidegben – Belaruszban általában így bánnak a politikai okokból elítéltekkel. Ott tudtam meg, hogy nagyjából tíz ismerősömet szintén őrizetbe vették. Egy barátnőmmel kerültünk közös zárkába. Ellene is büntetőeljárás indult. A férjem megúszta háromnapos közigazgatási elzárással, minket viszont pár nap múlva elvittek a homeli szizóba.

Szizo

A szizo (fogvatartási központ) egy szigorú büntetés-végrehajtási intézmény; elsősorban azokat tartják itt fogva, akikkel szemben az ítélet meghozataláig előzetes elzárásra van szükség. Homel (oroszul: Gomel) Belarusz második legnépesebb városa, az ország délkeleti részén, az ukrán és az orosz határ közelében található.

Mennyi időt töltöttél ott?

Tizenegy hónapot. Közben zajlott a nyomozás a büntetőügyemben.

Kiderült, hogy ki jelentett fel? Ki volt, akit ennyire zavartak a bejegyzések a közösségi oldalaidon?

Vannak Belaruszban kis létszámú csoportok, ők Lukasenka támogatói, teljesen őrült fanatikusok, és azzal töltik az idejüket, hogy online kutatnak a rendszerrel elégedetlen emberek után, majd beárulják őket a hatóságoknak. Van egy olyan érzésem, hogy egy ilyen csoport tagja jelenthetett rólam is, felkeltve a szakszolgálatok érdeklődését.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik