Mint ismert, néhány héttel ezelőtt hatályon kívül helyezte a bíróság a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyét. A Pest Vármegyei Kormányhivatal közleményt adott ki két napja a gyár környezethasználati engedélyével kapcsolatban, amiben többek között azt írta, a bíróság döntése nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni.
A Greenpeace és a Göd-ÉRT Egyesület szerint a közleményben látszólag adtak csak választ a Samsung működésével kapcsolatos jogi kérdésekre, ezért nyílt levélben szólítják fel a kormányhivatalt, hogy A civilek emellett azt is kérik a kormányhivataltól, hogy adjanak érdemi választ a korábban a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace által feltárt, és számukra bejelentett talajvíz és kommunális szennyvíz-szennyezési ügyekkel kapcsolatban is.
A levélben rögzítik, hogy jelenleg halasztó hatály alatt áll a gödi Samsung SDI gyár egységes környezethasználati engedélye, a bírósági döntés következtében az . A bíróság (Budapest Környéki Törvényszék) végzése szerint a környezethasználati engedélyről szóló határozat végrehajtása jelentős érdeksérelmet okozna az állampolgárok számára.
Bár a Pest Vármegyei Kormányhivatal sem a Göd-ÉRT Egyesület, sem a Greenpeace Magyarország Egyesület gödi Samsung-gyárral kapcsolatos megkereséseire eddig nem adott érdemi választ, a május 22-i gödi civil tüntetéssel egy időben az MTI-hez eljuttatott egy nyilatkozatot. Eszerint:
A bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni.
A civilek értékelése alapján a közleményben látszólag választ adnak a Samsung működésével kapcsolatos jogi kérdésekre, de valójában állásfoglalásukkal több szempontból is félreértelmezik a vonatkozó jogszabályokat.
Ugyanis szerintük a határértékek a hőtermelésnél nem a tényleges fogyasztásra, hanem a kapacitásra vonatkoznak, vagyis egy üzemnek akkor is szüksége van környezethasználati engedélyre, ha nem működik a teljes kapacitásán, de akkora teljesítményű berendezése van. A mostani kazánok kisebb hőteljesítménnyel való működtetése olyan műszaki átállítást kíván, amihez külön engedély szükséges. Leegyszerűsítve:
A kormányhivatal a sajtóközleményében azt is írta:
A bíróság döntésének betartása kötelező a vállalkozásra nézve, a kormányhivatal ezt folyamatosan figyelemmel kíséri. Szükség esetén a kormányhivatal a jogszabályi keretek között fellép, azonban az egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött működés korlátozására a kormányhivatalnak a bírósági végzés alapján sincs jogi lehetősége.
A civilek levelükben ehhez hozzáfűzték, hogy azoknak a gyáraknak, amelyeknek nincs szükségük egységes környezethasználati engedélyre, szükségük van egy olyan kormányhivatali dokumentumra, amely igazolja, hogy nincs jelentős hatásuk a környezetre. A Samsung-gyárra korábban kiadott ilyen vonatkozású engedélyek azonban hatályukat veszítették az egységes környezethasználati engedély kiadásával. Amennyiben az egységes környezethasználati engedély csak egyes kiemelt üzemegységekre irányul, akkor az üzem többi kibocsátó forrására külön eljárásban kiadott határozatban kell engedélyt adni és ezekben kell – a zajra, a légszennyező anyagokra, stb. – a kibocsátási határértéket is megállapítani.
A kormányhivatal ugyanakkor a civilek olvasatában az eltelt majdnem négy hétben még az általa helyesnek vélt jogértelmezésnek megfelelően sem intézkedett, hogy eleget tegyen a bírósági végzésnek.
A Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország Egyesület ezért nyílt levelet intéz a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy tisztázza:
- Pontosan milyen mértékben és hogyan látja szükségesnek a Samsung SDI gödi üzemében a működés korlátozását? Pontosan mely tevékenységeket kell leállítani és milyen mértékben? A jelenlegi akkumulátorgyártási tevékenységet pontosan miként érinti a működésre vonatkozó korlátozás?
- Hogyan fogja a kormányhivatal folyamatosan ellenőrizni a tevékenység tényleges leállítására és a leállítás mértékére vonatkozó előírásokat?
- Hogyan kíván érvényt szerezni a kormányhivatal a bíróság döntésének, a hazai hatályos jog érvényesülésének?
A civilek úgy érzik, továbbra sem kaptak választ a kormányhivataltól arra, hogyan fordulhatott elő, hogy akkumulátorgyártáshoz is használt, magzatkárosítóként ismert NMP-oldószer került – a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. válaszlevele alapján – a gödi Samsung üzem által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába. A Greenpeace még 2024 februárjában vett mintákat a Samsung-üzem mellett, a „Bócsai körforgalomnál” lévő termőföldre nagy mennyiségben kifolyt szennyvízből, amelyben 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok.
Szerintük továbbra sem tisztázta a kormányhivatal, hogy miként kerülhetett szintén NMP a gödi talajvízbe, amit helyi kutakból mutattak ki 2022 tavaszán. Nincs hatósági magyarázat arra sem, hogyan fordulhatott elő, hogy 2021-ben 81 tonna NMP-oldószer kerülhetett a levegőbe a gyárból, amely a 2024-es érvényes kibocsátási határérték 75-szöröse.
Mindezekért kérik a kormányhivatalt a fenti kérdések tisztázására és a szennyezési ügyek, szennyezés-kibocsátások kivizsgálására, valamint a hazai jogszabályi előírások betartatására.
