Egy új tanulmány alapján a Nílus betemetett, régi ágára bukkantak, a víz egykor több mint 30 piramis mellett folyt el Egyiptomban – írja a The Guardian. A kutatók úgy vélik, a felfedezéssel megoldódott az a rejtély, hogy miként szállították az ókoriak az építményekhez szükséges hatalmas kőtömböket.
A 64 kilométer hosszú folyóig többek között a gízai piramiskomplexum mellett futott. A medret évezredeken át elrejtették a mezőgazdasági területek és a sivatag.
A szakértők régóta gyanakodtak rá, hogy a korabeliek egy közeli vízi útvonalat használtak az anyagok mozgatására.
„Senki sem volt biztos azonban ennek a hatalmas vízi útnak a helyében, formájában, méretében vagy a tényleges piramisok helyszínéhez való közelségében” – mondta Eman Ghoneim, a Wilmingtoni Észak-Karolinai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A kutatók most radarműholdas adatok révén térképezték fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak neveztek el, utalva az arab piramisok szóra.
A radar révén a kutatók átláthattak a homokfelszínen, felfedve az egykori folyókat és rejtett építményeket. A helyszínről származó üledékmagok aztán megerősítették a meder jelenlétét. A csapat úgy véli, hogy az egykor óriási ágat szép lassan feltöltötte a homok. A folyamat valószínűleg egy nagy szárazság idején zajlott mintegy 4200 évvel ezelőtt.
Az egyiptomi piramisok építésének egyes részletei napjainkban sem tisztázottak. Az biztos, hogy az alapanyagok többsége délről származott, a köveket pedig sokkal egyszerűbb lett volna a folyón szállítani, mint a szárazföldön.
