Putyin megérkezett Kínába

Az erőműveket és alállomásokat ért orosz rakétacsapások következtében mostantól hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány, augusztustól, szeptembertől várható némi javulás – közölte csütörtökön Jurij Bojko, az ukrán miniszterelnök tanácsadója az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat felügyelőbizottságánál Kijevben.

Mint mondta, takarékosságból már szerdán és csütörtökön is ellenőrzött, fokozatos regionális leállások voltak az áramszolgáltatásban. A fővárosban, Kijevben is egész utcák maradtak áram nélkül.
Bojko hangsúlyozta, hogy az ukrán energetikai hálózat elleni orosz támadásokban jelentős károk keletkeztek.

Ahhoz, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a hálózatot, és elejét vegyük baleseteknek, a kezelőszemélyzet rendkívüli intézkedésekre és az áramszolgáltatás leállítására kényszerült

– tette hozzá. A tanácsadó szerint a mostani hűvösebb időjárás miatt a fogyasztás még magas, nyáron azonban apadni fog, sőt akkor már több napenergia is elérhetővé válik majd.

(MTI)

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.

Az atomhatalmaknak meg kell őrizniük a globális stratégiai stabilitást, tiszteletben kell tartaniuk az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvét, illetve nem szabad egymás létfontosságú érdekeit megsérteniük

– olvasható Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök állásfoglalásában.

Hangsúlyozták, hogy „különösen a katonai szövetségek bővítésétől, valamint más atomhatalmak közvetlen határán hídfőállások létesítésétől” kellene tartózkodni.

Oroszország egyebek között a NATO keleti irányú további bővítésének „veszélyével” indokolta, hogy megtámadta Ukrajnát, Moszkva ugyanis biztonsági fenyegetésként tekint Ukrajna esetleges NATO-csatlakozására.

Emellett Moszkva és Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe. „Az Egyesült Államok globális légvédelmi rendszerének létrehozásáról és ennek telepítéséről van szó a világ különböző pontjain, a világűrben, illetve a nagypontosságú, nem atomtöltetű fegyveres potenciál kiépítéséről Európában és a csendes-óceáni térség déli részén” – húzták alá. Hozzátették, hogy Washington és szövetségesei – nyilvánvalóan Oroszország és Kína ellen irányuló – közös gyakorlataik ürügyén atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú indítórendszereket helyeznek el a szóban forgó régiókban.

Putyin csütörtökön érkezett Kínába kétnapos állami látogatásra, amelynek keretében megbeszéléseket folytat Hszivel Ukrajnáról, Ázsiáról, az energetikáról és a kereskedelemről.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihelyezett haditanácsülést tartott csütörtökön a keleti országrészben lévő Harkiv városban, amelynek térségét az utóbbi időben hevesen támadják az orosz erők.

Az államfő értékelése szerint Harkiv térségében a helyzetet alapvetően ellenőrzésük alatt tartják, jelentős veszteségeket okoznak az oroszoknak, de a helyzet továbbra is rendkívül súlyos, ezért – mint mondta – az ukrán egységeket megerősítik.

Az ukrán vezérkar legutóbbi, délelőtt kiadott helyzetjelentésében azt írta: az ukrán erők meghiúsították az orosz hadsereg azon tervét, hogy minél mélyebbre hatoljon be a Harkiv megye Oroszországgal határos részében lévő Vovcsanszk város belsejébe, és ott megvesse a lábát. “Az ellenség 2024. május 10-i harkivi támadó hadműveleteinek kezdete óta a védelem határozott fellépésével jelentősen gyengítette az orosz megszállók harci tevékenységét. Hajnal óta egységeink folytatták harci feladataik végrehajtását Vovcsanszk területén, és fedőtűz alatt tartják az ellenséget” – írta a vezérkar a Facebookon közzétett jelentésében. A közlés szerint hajnal óta 23 katonai összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon, az orosz erők két rakétacsapást és négy légicsapást hajtottak végre, valamint 48 támadást kamikaze drónokkal, továbbá 564-szer nyitottak tüzet az ukrán csapatok hadállásaira.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója délután jelentette, hogy az orosz erők kazettás lövedékekkel lőtték Vovcsanszkot, megsebesült Tamaz Hambarasvili, a város katonai közigazgatásának vezetője, két orvos és két sofőr. Szinyehubov korábban arról számolt be, hogy az orosz támadásokban egy nap alatt három helyi lakos életét vesztette, és további 13 megsebesült.

Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a harkivi régióban az elmúlt egy napban az orosz erők 11 támadást hajtottak végre, és 260 katonát veszítettek el. A harcok főként Vovcsaszk, Lipci, Szlobozsanszke és Sztaricja térségében folytak. Lihovij beszélt arról is, hogy az elmúlt 24 órában az oroszok négyszer támadtak a Zaporizzsja megyei Robotine településnél, de az ukrán erők megtartották összes hadállásukat.

Az ukrán különleges erők arról számoltak be, hogy az egyik Harkiv megyei település megtisztítása közben megöltek négy orosz katonát, akik előtte elfoglaltak egy polgári épületet és ellenálltak nekik, további kettőt pedig foglyul ejtettek. A műveletről videofelvételt is közzétettek a Telegramon, amelyen egyebek mellett látható, hogyan nyújtanak elsősegélyt az ukrán katonák a sebesült oroszoknak.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Vovcsanszk északi részén – ahol ádáz harcok dúlnak – az orosz katonák civileket ejtenek foglyul. „A betolakodók egy helyi lakost le is lőttek, aki gyalog próbált meg elmenekülni, és nem volt hajlandó teljesíteni a megszállók parancsát” – írta bejegyzésében.

Az ukrán energetikai minisztérium hírül adta, hogy reggel az orosz hadsereg csapást mért a harkivival szomszédos donyecki régió egyik állami szénbányájára, és hat bányász megsebesült a támadásban. Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy régiójában szerdán két ember halt meg orosz ágyúzások következtében.
Az ukrán katonai hírszerzésnél arról számoltak be, hogy drónjaik eltaláltak egy orosz hadiipari vállalatot az oroszországi Tulában.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 488 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 27 tüzérségi rendszert és 13 drónt.

(MTI)

Egy férfi holttestét fedezték fel csütörtökön a Tisza folyóban, a romániai part közelében, miután szerdán két másik holttestet találtak a Máramarosi-havasokban román területen, az ukrán határ közvetlen közelében, tudatta a román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális parancsnoksága.

Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a Tisza vizében talált holttest a parttól 15 méternyire, Máramarosszigetnél találták meg.

A szerda délben a Máramarosi-havasokban járőröző határrendőrök a Pop Ivan-csúcs közelében, 1900 méteres magasságban találtak két azonosítatlan férfiholttestet. A Ziarul de Maramures helyi hírportál beszámolója szerint a holttesteket csütörtökön a hegyi mentők és a román rendőrség segítségével lehozták a hegyről és átadták a törvényszéki orvosszakértőknek, hogy megállapítsák a halál beálltának körülményeit. A lap szerint a hatóságok abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a határon illegálisan átkelő ukrán férfiak lelték halálukat a hegyekben.

Múlt héten a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelősége azt közölte: megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát. Az ország északi részén illegálisan Romániába átlépni – a Tisza vizén vagy a Máramarosi-havasokban átkelni – próbáló, többnyire a hadköteles életkorú ukrán állampolgárok közül többen életüket vesztették.

A múlt heti közlés szerint a háború kezdete óta addig 19 ukrán állampolgárt találtak holtan Romániában: 11-et a Tisza román partján, 8-at a Máramarosi-havasokban.

(MTI)

Lelőtt az orosz légvédelem három ukrán MiG-29-es repülőgépet az elmúlt nap folyamán, ezzel elérte a hatszázat az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített repülőgépek száma, közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz statisztika szerint az ukrán félnek a háború kezdete óta csütörtökig 1300 sorozatvetője, valamint több mint 9600 tábori lövege és aknavetője semmisült meg. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél az elmúlt egy napban öt frontszakaszon nyomult előre és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 1300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

(MTI)

Az Egyesült Államok komoly figyelmet összpontosít arra, hogy az ukrán elnök által a héten kért további Patriot rakétarendszereket és egyéb légvédelmi eszközöket előteremtse – közölte az amerikai külügyminisztérium azt követően, hogy Antony Blinken miniszter szerdán Kijevben tanácskozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

A közlemény szerint Antony Blinken hangsúlyozta, hogy a rakétarendszerek és az ukrán légvédelem megerősítése – különös tekintettel Harkiv védelme – „sürgető prioritás”. Hozzátette, hogy a kérdést részleteiben megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két elnök, Joe Biden és Volodimir Zelenszkij személyes találkozójával kapcsolatban Antony Blinken úgy fogalmazott: „teljes mértékben előrejelezhető”, hogy arra a következő hetekben lehetőség nyílik.

Dmitro Kuleba a közlések szerint utalt arra, hogy a két elnök a közeljövőben aláírhatja az Ukrajna és Egyesült Államok közötti védelmi megállapodást. Hozzátette, hogy a dokumentum nem az azt aláíró politikai vezetéseket, hanem országukat kötelezi, így véleménye szerint a dokumentumban szereplő hosszú távú amerikai segítségnyújtást Ukrajna számára nem fogja befolyásolni a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetele.

Az ukrajnai korrupciós helyzetre vonatkozó aggályokról szóló kérdésre válaszul Dmitro Kuleba azt mondta, hogy ha az annyira súlyos lenne, mint azt egyes jelentések láttatják, akkor a nemzetközi szervezetek nem adnának pénzt Ukrajnának, valamint az Európai Unió nem nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat, és az Egyesült Államok nem bízna meg Ukrajnában. Megjegyezte, hogy mind az Európai Unió, mind a Nemzetközi Valutaalap elismeri az ukrajnai korrupcióellenes intézkedéseket.

Megérkezett Kínába csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az államfő kétnapos látogatást tesz Pekingben és Harbinban. Ez az első külföldi útja, amióta megkezdte újabb elnöki periódusát.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség közlése szerint Vlagyimir Putyin gépe helyi idő szerint hajnalban érkezett a pekingi repülőtérre. Reggel Hszi Csin-ping kínai államfő személyesen is üdvözölte. A két elnök első programpontként személyes tárgyalást folytat.

Az orosz elnök sajtószolgálata a látogatást bejelentve közölte, hogy Putyin Hszi Csin-ping kínai államfő meghívására látogat Pekingbe, ahol a várakozások szerint „részletesen megvitatják az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát”, valamint „meghatározzák az orosz-kínai gyakorlati együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú területeit”. Megemlékeznek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról is.

Harbinban Vlagyimir Putyin részt vesz a nyolcadik orosz-kínai expó és a negyedik orosz-kínai régióközi együttműködési fórum megnyitó ünnepségén, valamint találkozik a helyi műszaki egyetem diákjaival és tanáraival.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly októberben járt Pekingben, ahol a csúcsszinten megrendezett Egy övezet, egy út fórum vendége volt. A rendezvényen kétoldalú tárgyalásokat folytatott Orbán Viktorral.

(MTI)