Egy hónapja sincs, hogy megírtuk: az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) átszervezések történtek, a korábban 11 fős sajtófőosztály négy dolgozójától váltak meg, és csere volt a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetői posztján is. Azóta kiderült, hogy ezzel a változásoknak messze nincs vége, az ÁSZ csoportos létszámleépítést jelentett be május elsejei hatállyal. A szervezet honlapján április 24-én megjelent közleményben a lépést a működés hatékonyabbá és takarékosabbá tételével, az adatalapú, a digitalizáció eszköztárát is felhasználó, felügyeleti jellegű intézmény kialakításával indokolták:
Az ÁSZ elnöke szervezeti egységenként áttekintette a meglévő státuszokat és munkaköröket, majd az intézmény költségvetésének fenntarthatósága, gazdálkodásának és működésének optimalizálása céljából elrendelte az egyes szervezeti egységek tekintetében a munkakörök számának mintegy 10 százalékos csökkentését.
Összesen 42 főt érintett a leépítés – válaszolta kérdésünkre az ÁSZ-kommunikáció. Ez a teljes állomány létszámának 7,55 százaléka, emellett be nem töltött munkakörök megszüntetésére is sor került – fűzték hozzá. Arra, hogy milyen posztokat érintett a leépítés, annyit válaszoltak, hogy a csoportos létszámleépítés érintette „az ellenőrzési és a támogató egységeket is, az egységeken belül számos különböző munkakört és státuszt.” Más forrásból úgy tudjuk,
A szerkesztőségünkig eljutott hírek szerint a számvevőszéki dolgozók körében elterjedt, hogy a leépítéssel helyet csinálnak új embereknek, és a kirúgottak helyét feltöltik, de az ÁSZ-nál ezt visszautasították:
A megszüntetésre került munkaköröket, így az azzal megszüntetésre került státuszokat – a csoportos létszámleépítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre és a döntés céljára is figyelemmel – az ÁSZ nem töltötte és nem is fogja betölteni, az ezzel ellentétes, a kérdésben megfogalmazott információ téves és valótlan.
Váratlanul érte az ÁSZ dolgozóit Windisch László elnök intézkedése, kérdéseikkel és aggályaikkal megkeresték a szakszervezetet is. Windisch a leépítési közleménnyel egyidejűleg sürgős egyeztetésre hívta a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) képviselőit, a közlemény tartalmán túl arról is tájékoztatást adott, hogy a kéthavi felmentési idő és a munkaviszony hosszától függő végkielégítést megkapja, akinek jár, továbbá igyekeznek humánusan eljárni, elhelyezkedési tanácsadással is segíteni fogják az elküldött dolgozókat.
A dolgozói megkeresések alapján az MKKSZ egy kérdéssort állított össze, ezekre várja az ÁSZ-elnök válaszát:
- A csoportos létszámleépítés során elbocsátott négy, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozó az előírt 30 nappal korábbi időpontban megkapta-e a tájékoztatást?
- Milyen indokkal rendelték fel a 9 fő érintett vidéki munkavállalót 2024. április 24-re Budapestre?
- Hogyan történt a Budapesten foglalkoztatott munkavállalók részére a felmondások átadása?
- Kik vettek részt a felmondások átadásán?
- Elhangzott-e valamilyen fenyegetés a felmondások átadása előtt, során?
- Elhangzott-e valamilyen fenyegetés a felmondás elleni munkavállalói fellépés esetére?
- Megtörtént-e már és milyen formában a csoportos létszámleépítésről az Országgyűlés tájékoztatása?
- Kérjük megküldeni számunkra a 2024. I. negyedévről készült munkaügyi statisztikát!
- Várható-e nagyobb létszámú munkavállaló felvétele az elkövetkezendő időszakban?
Kértük Boros Péternét, az MKKSZ elnökét, hogy fűzzön magyarázatot a kérdésekhez, például milyen fenyegetésről lehet szó, de elhárította érdeklődésünket azzal, hogy csak az ÁSZ-elnök válasza után adhat érdemi tájékoztatást.
A számvevőszék honlapján felellhető legutolsó adatok szerint tavaly, a harmadik negyedévben az átlagos statisztikai állományi létszám 512 fő volt, az összes személyi juttatás 2,458 milliárd forintot, ezen belül a vezetők és vezető tisztségviselők rendszeres és nem rendszeres juttatása 567 millió forintot tett ki.
