A Jelentés az átalakulásról című elemzésből – amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel – kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is vezeti az egész mezőnyt.
A négy nagy vizsgált területen – a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán – belüli kilenc alkategória közül Magyarország nyolcban a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt. Ezért együtt magyar osztályzati átlag az idén 3,56, amely az összesített országosztályzatok közül a legjobb.
Az EBRD ugyanakkor a tavalyi 4-esról 4 mínuszra rontotta a banki kategória osztályzatát, elsősorban a magyar kormány által a bankokra és egyéb pénzintézetekre kirótt, “átmeneti, ám jelentős” adóteherrel magyarázva a lépést.
Jóllehet ennek az adónak a kivetése “sürgető költségvetési szükségszerűséget” tükröz, a megállapított adóztatási mérték azonban “aránytalan” azokkal a hasonló jellegű intézkedésekkel összevetve, amelyeket más országok vettek fontolóra – áll az elemzésben.
Az EBRD szerint a magyar bankadó valószínűleg “nem fogja ösztönözni” a pénzügyi rendszer mélyülését és a magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi integrációját, amely pedig a pénzügyi válság idején “jól szolgálta” Magyarország érdekeit.
A jelentés Magyarországról szóló külön fejezete szerint a perifériális euróövezeti tagországok pénzügyi gondjainak “járványos” hatása a magyar gazdaságban csak korlátozott mértékben jelentkezett egészen 2010 májusáig. Amikor azonban az új kormány júniusban hivatalba lépett, vezető tisztviselői “számos nyilatkozatot tettek” a közadósság-helyzet kilátásairól, és ezek “jelentős kilengésekhez” vezettek a forint- és a kötvénypiacon.
Az EBRD szerint az egyes szektorokban bejelentett “nagyarányú ad hoc adóintézkedések” – amelyek különösen a jelentős külföldi érdekeltségű ágazatokat érintik – bizonytalanságot keltettek a befektetők körében az általános üzleti környezettel kapcsolatban.
Az EBRD előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén valamivel 1 százalék alatt marad, és jövőre “mérsékelt” gyorsulás várható.
