- Vasárnapra virradó éjszaka Irán több száz harci drónból, cirkáló- és ballisztikus rakétából álló támadást indított izraeli katonai létesítmények ellen. Az első hírek több mint kétszáz lövedékről szóltak, de az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap hajnalban már háromszáz lövedékről beszélt.
- Izrael példátlannak nevezte a támadás súlyosságát és volumenét. A lövedékek túlnyomó részét sikerült elhárítani, halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.
- Izrael szűk két héttel ezelőtt intézett légitámadást Damaszkuszban található iráni létestítmények ellen. Irán szerint a csapás elpusztította a damaszkuszi konzulátusának épületét, és megölt hét tisztségviselőt, közöttük az iráni Forradalmi Gárda két magas beosztású parancsnokát. Az Izrael elleni támadást erre adott válaszcsapásként értékelték.
- Izrael tagadta, hogy a támadás diplomáciai épületre irányult volna, szerintük az iráni Forradalmi Gárda bázisát célozták meg.
- Az Izrael elleni éjszakai támadás miatt vasárnapra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
- Az Izrael elleni légitámadást több nyugati ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok és Németország is elítélte.
- Más országok, többek között Brazília és Kína, illetve Oroszország önmérsékletre szólított fel.
- Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot.
- Joe Biden amerikai elnök acélszilárdságúnak nevezte az USA elkötelezettségét Izrael védelme mellett, egy CNN által idézett amerikai forrás szerint ugyanakkor az USA nem szándékozik részt venni semmilyen, Irán elleni válaszcsapásban.
Az EU és a G7 irán elleni szankciókon gondolkodik
A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU), partnereinkkel szoros együttműködésben további szankciókat fontolgat Iránnal szemben, a büntetőintézkedések az ország drón- és rakétaprogramjait érintenék – jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport, valamint az Európai Unió révételével videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülést követően Ursula von der Leyen videóüzenetében példátlannak nevezte, hogy Irán közvetlen támadást indított Izrael ellen.
Mi, a G7 vezetői a támadást a leghatározottabban elítéltük ma. Kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat Izrael népével, és megerősítjük rendíthetetlen elkötelezettségünket az ország biztonsága mellett
– fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke kijelentette: Irán lépései ellenőrizhetetlen regionális eszkalációt idézhetnek elő, amit – szavai szerint – „el kell kerülni”. „Továbbra is dolgozunk a helyzet stabilizálásán” – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a G7 országok felszólították Iránt, hogy teljesen hagyjon fel a támadásokkal. Minden félnek teljes fokú önmérsékletet kell tanúsítania – szögezte le.
Elmondta, a G7-csoport és az EU egyetértenek abban, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni a gázai válságnak. Ennek magában kell foglalnia az azonnali tűzszünetet és a Hamász iszlamista terrorszervezet által elfogott összes túsz azonnali szabadon bocsátását, továbbá a humanitárius segítségnyújtás fokozását a rászoruló palesztinok számára – tette hozzá videóüzenetében az uniós bizottság elnöke.
A tanácskozást követően közösségi oldalán közzétett üzenetében Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: az EU és partnerei továbbra is minden erőfeszítést meg fognak tenni a helyzet elmérgesedésének elkerülésére. A gázai válság mielőbbi lezárása, nevezetesen az azonnali tűzszünet változást fog jelenteni – húzta alá.
Michel bejelentette továbbá: a közel-keleti konfliktus, ezen belül Libanon helyzete felkerül az Európai Tanács jövő heti, szerdán és csütörtökön tervezett ülésének napirendjére.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üzenetében közölte: az Izrael elleni iráni támadást követően keddre összehívta az EU külügyminisztereinek rendkívüli ülését. A videókapcsolaton keresztül tervezett tanácsülés célja, hogy az EU hozzájáruljon a térségben kialakult helyzet lecsillapításához és a biztonsághoz – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
(MTI)