Rakétákkal szórták meg éjjel az oroszok Ukrajnát, riadóztatták a légierőt Lengyelországban

Az orosz biztonsági szolgálat pénteken arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vették egy közép-ázsiai ország három állampolgárát, akik pokolgépes merényletet akartak elkövetni Oroszország délnyugati részében, egy héttel a 144 halálos áldozatot követelő krasznogorszki támadás után.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az orosz hírügynökségek által idézett közleménye szerint a szolgálat meghiúsította három, az egyik közép-ázsiai országból származó férfi terrorcselekményeit, akit a Sztavropoli területen akartak pokolgépet felrobbantani egy nyilvános helyen.

A RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint a gyanúsítottak lakásában házilagos készítésű pokolgéphez szükséges robbanószerkezetet és vegyi anyagokat találtak.

A bejelentés egy héttel azután történt, hogy az orosz főváros közelében fekvő Krasznogorszk Crocus City Hall nevű koncerttermében merényletet követtek el, amelyben 144-en meghaltak és 360-an megsebesültek. A merénylet elkövetését az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. A merénylet után tizenkét embert vettek őrizetbe, közöttük a négy támadással gyanúsított férfit, akik a közép-ázsiai volt Tádzsikisztánból származnak, ahol az Iszlám Állam aktív.

(MTI)

A kereskedelmi és együttműködési kapcsolatoknak az Ukrajna elleni orosz invázió előtti szintre történő helyreállításáról állapodott meg pénteken az indiai és az ukrán külügyminiszter, miközben Kijev támogatást keres béketervéhez Moszkva régi barátjánál.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter volt az első magas rangú kijevi vezető, aki a 2022. februári orosz invázió óta Indiába látogatott.

Újdelhi hagyományosan szoros gazdasági és védelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, és tartózkodott Oroszország bírálatától az ukrajnai háború miatt. Felszólította a két szomszédos államot, hogy párbeszéd útján, diplomáciai tárgyalásokon oldja meg a konfliktust, miközben rekordmennyiségű olcsó orosz kőolajat vásárolt.

Különleges figyelmet szentelünk a béketervnek és a megvalósításához vezető következő lépéseknek

– írta Dmitro Kuleba az X mikroblog portálon, miután tárgyalást folytatott indiai kollégájával, Szubrahmanjam Dzsaishankarral.

Megállapodtunk az országaink közötti együttműködés helyreállításában az Oroszország által indított teljeskörű háború előtti szintre, és új ígéretes tervekről tárgyaltunk a kapcsolatainknak a következő szintre történő emelése céljából

– írta Dmitro Kuleba.

Szubrahmanjam Dzsaishankar közölte, hogy azonnali céljuk a kereskedem visszaállítása a korábbi szintre. Ukrajna Oroszország részvétele nélküli csúcstalálkozót szeretne összehívni, amelynek célja a kijevi béketerv ismertetése lenne. Ez utóbbi felszólít egyebek mellett az orosz csapatok kivonására a területéről. Oroszország elutasította a kezdeményezést mint kiindulási alapot.

A tárgyalások előtt Kuleba lapinterjúkban kijelentette, hogy Kijev nem ellenzi az India és Oroszország közötti együttműködést, de felszólította Újdelhit, hogy álljon Kijev pártjára. A Financial Times című brit lapnak úgy fogalmazott, hogy „India szoros kapcsolatai Oroszországgal elpárolgóban lévő szovjet örökségen alapulnak”.

A feladatunk, hogy egyszerű üzenetet juttassunk el Újdelhinek

– mondta a Times of India című indiai angol nyelvű napilapnak. „Ha úgy döntenek, hogy Oroszország iránt kötelezik el magukat, vegyék figyelembe, hogy Ukrajna számára a +vörös vonal+ az oroszországi hadigépezet finanszírozása”.
Kuleba lehetőséget kínált fel indiai cégek számára a háború utáni újjáépítésben, és közölte, hogy országa nehézgépeket kíván importálni Indiából.

(MTI)

A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 25. katonai segélyezési tervet, amely 100 millió eurós segélyt tartalmaz az ukrajnai F-16-os vadászrepülőgépflotta karbantartására – jelentette be pénteken Ludivine Dedonder szövetségi védelmi miniszter.

Belgium az úgynevezett „F-16-os koalíció” része, amely 13 országot tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével, azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.

Belgium a kezdetektől fogva elkötelezte magát e koalíció mellett

– emlékeztetett a miniszter sajtónyilatkozatában.

Az ukrán technikusok képzését már megkezdtük az F-16-os flotta üzemeltetési karbantartására, és Dániában folyamatosan részt veszünk a leendő pilóták kiképzésében. A belga honvédelem továbbra is támogatni fogja Ukrajnát a területének visszaszerzéséért és lakosságának védelméért folytatott harcában

– tette hozzá a védelmi miniszter.  Tavaly októberben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök brüsszeli látogatása során a belga kormány ígéretet tett arra is, hogy 2025-től belga F-16-osokat bocsát Ukrajna rendelkezésére.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők energetikai és légvédelmi létesítményeire mért csoportos csapást az éjjel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal, valamint drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A napi hadijelentés szerint az orosz hadsereg Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén kedvezőbb állásokat foglalt el, közben visszavert 13 ukrán rohamot és ellenrohamot, közülük nyolcat Avgyijivkánál. A moszkvai beszámoló értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 800 katonát veszített az elmúlt nap folyamán. Közülük a legtöbben két frontszakaszon, egyaránt mintegy háromszázan, a Donyeck és az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi radarhoz tartozó radarállomást, három harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és lengyel Krab önjáró, valamint egy brit L-119-es vontatott tarackot, HIMARS és Vampire sorozatvetők 21 rakétáját, továbbá 175 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorodban, ahol egy pilóta nélküli repülőszerkezet csapódott egy többemeletes lakóházba, egy civil életét veszette.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a “Donyecki Népköztársaságban” őrizetbe vett egy helyi lakost, aki az ukrán katonai hírszerzés (GUR) megbízásából az orosz csapatok elhelyezkedéséről gyűjtött adatokat. Kémkedés miatt indult büntetőeljárás ellene.

(MTI)

Tádzsikisztánban a héten őrizetbe vettek kilenc embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük lehet a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban múlt pénteken elkövetett tömeges lövöldözéshez, valamint az elkövetőként bejelentkezett militáns iszlamista csoporthoz – jelentette pénteken a Reuters hírügynökség tádzsik biztonsági forrásokra hivatkozva.

A tádzsikisztáni állambiztonsági bizottság hétfőn kilenc embert vett őrizetbe Vahdat városában, a gyanúsítottak már a fővárosban, Dusanbéban vannak – közölte a forrás, további részletek ismertetése nélkül.

A Moszkva melletti koncertterem elleni támadásban 143 ember vesztette életét. A vérengzés elkövetésével négy tádzsik állampolgárt vádolnak, őket – négy további gyanúsítottal együtt – a moszkvai hatóságok már előzetes letartóztatásba helyezték.

A héten a tádzsik biztonsági szolgálat a fővárosba szállította az Oroszországban elfogott gyanúsítottak családtagjait, hogy orosz nyomozók kikérdezhessék őket.

Az Afganisztánnal határos, túlnyomórészt muzulmán vallású, 10 milliós ország nagymértékben függ az Oroszországban dolgozó vendégmunkások pénzátutalásaitól. Saját gazdaságát az 1990-es években polgárháború pusztította el.

A koncertterem elleni támadás elkövetésének felelősségét az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista szervezet vállalta. Amerikai tisztviselőknek olyan értesüléseik vannak, amelyek szerint a merényletet a hálózat afganisztáni ága, az Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) hajtotta végre.

Orosz nyomozók csütörtökön közölték, bizonyítékot találtak arra, hogy a koncertteremben történt merénylet “ukrán nacionalistákkal” áll kapcsolatban, amit az Egyesült Államok azonnal alaptalan propagandaként utasított el. Kijev határozottan cáfolta, hogy köze lenne a koncertterem elleni támadáshoz.

(MTI)

Csütörtök este egy repülő eszköz, valószínűleg drón roncsait találták meg Romániában, a Brailai Nagyszigeten egy mezőgazdasági területen – erősítette meg pénteken a román védelmi minisztérium (MAPN).

A védelmi tárca, a honvédelmi, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi rendszer más, specializált alakulataival közösen helyszíni vizsgálatokat végez az incidens körülményeinek tisztázása érdekében – olvasható a közleményben.

Szemtanúk beszámolói alapján a DeBraila.ro helyi hírportál azt írta, hogy csütörtök este egy erős hangot kiadó, fényes repülő tárgy haladt át a Duna felett, amely helyi idő szerint 22 óra körül hangos robajjal csapódott be a Braila várostól néhány kilométernyire lévő Filipoiu-farm térségében, a Duna romániai szakaszán található, csak komppal megközelíthető szigeten.

A beszámolóját szemtanúk fotóival és videófelvételeivel illusztráló portál szerint az ukrán határtól több mint 20 kilométernyire történt becsapódás helyén mintegy négy méter átmérőjű kráter keletkezett.

Tavaly szeptember óta az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó folyami kikötők ellen intézett orosz támadások során több ízben zuhantak le – vélhetően az ukrán légelhárítás által lelőtt – drónok a NATO-tag Románia területén. Ezt követően az Egyesült Államok és Németország is újabb harci repülőgépeket küldött a térségbe a román légtérvédelem megerősítése érdekében.

Románia a határ mentén több légvédelmi óvóhelyet épített a polgári lakosság védelme érdekében, és az ukrán kikötők elleni orosz légitámadások idején rendszeresen küld RO-Alert riasztásokat a szomszédos Tulcsa és Galac megyei lakosok telefonkészülékeire, amelyekben arra figyelmezteti őket: fennáll a veszélye, hogy a légtérből lezuhanó tárgyak (drónok vagy lelőtt drónok darabjai) csapódnak be román területre.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogával élve megakadályozta, hogy meghosszabbítsák a nemzetközi nukleáris szankciók Észak-Korea általi esetleges megsértését immár 15 éve vizsgáló ENSZ szakértői testület küldetésének meghosszabbítását – írja az MTI.

Kína tartózkodott a határozat csütörtöki szavazásánál, míg a Biztonsági Tanács többi 13 tagállama igennel szavazott. Ha azonban a tanács egy állandó tagja, például Oroszország, a határozat ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni.

A vétó a szakértői testület végét jelenti, legalábbis egyelőre, amikor áprilisban lejár a mandátuma. A szankcióknak azonban nem vet véget.

A Nyugat megpróbálja megfojtani Észak-Koreát – magyarázta országa nemleges szavazatát Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

Az ülés után kiadott nyilatkozatban az Egyesült Államok, Franciaország, Dél-Korea, Japán és az Egyesült Királyság hangsúlyozta „mélységes csalódottságát” a szavazás eredménye miatt.

Észak-Korea az elmúlt két évben jelentősen fokozta rakétakísérleteit, és fokozta retorikáját Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal szemben is, amelyeket Phenjan fő ellenségének tekint. Phenjan magatartása arra késztette Dél-Koreát, hogy bővítse katonai együttműködését az Egyesült Államokkal.

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban.

Lavrov szerint a Peking által 2023 februárjában előterjesztett, 12 pontos békekezdeményezés józan dolgokat fogalmaz meg, és Oroszország pozitívan reagált a dokumentumra.

Szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a „diplomáciai perspektívák szempontjából esztelen képletével”, a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki. A terv megállapítja a rend hiányát a biztonság terén Európában és a világban, és ennek okaként azt jelöli meg, hogy nem szereznek érvényt az ENSZ alapokmányának – ez a mi álláspontunk – mondta Lavrov.

Rámutatott a kínai dokumentumnak arra a kitételére, amely szerint az egyoldalú szankciók, amelyekhez a Nyugat „már jóval a különleges hadművelet kezdete előtt elkezdett aktívan folyamodni, szintén irritáló tényezőként jelentkeznek, amelyet meg kell szüntetni”.

Az orosz külügyminiszter szerint ennek alapján meg kell állapodni abban, hogy biztosítva legyen az egyenlő biztonság a folyamat összes résztvevője számára. Hogy hogyan lehet ezeket az elveket a gyakorlatba átültetni, azt csak a tárgyalóasztalhoz ülve lehet megérteni.

De nem a békeformula feltételei alapján, amelyet Zelenszkij és a gazdái Európában, Londonban és az Egyesült Államokban már régóta ultimátumként ismételgetnek, hanem a fennálló biztonsági problémák komoly elemzése, a terepen kialakult realitások elismerése és az Oroszországi Föderáció jogos biztonsági érdekeinek garantálása alapján. A magunk részéről készek vagyunk garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

A miniszter szerint a terepen kialakult realitásokat mindenki ismeri. Először is, ez a harctéren kialakult helyzet, másodszor pedig a Novorosszijában és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekei.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: a Nyugat gyanúsan aktívan bizonygatja, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, és senki más nem gyanúsítható, főleg Ukrajna nem.

Lavrov közölte: a nyomozás még folyamatban van, új körülményekre derül fény, de nincs jogunk kizárni a nyilvánvaló verziókat. Ráadásul a támadás vádlottjai Ukrajnába menekültek, amikor őrizetbe vették őket – jegyezte meg. Úgy vélte: Ukrajna csak a jéghegy csúcsa Moszkva és a nyugati országok konfrontációjában. Az utóbbiak által deklarált cél az, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra és elszigeteljék a határai mentén. Az Egyesült Államok ezzel a megközelítéssel szólítja fel a stratégiai biztonságról folytatandó párbeszédre Oroszországot, ám ez Moszkva szerint kizárólag a felek egyenjogúságának feltételével lehetséges, és semmiképpen sem az Ukrajnában kialakult közvetlen konfrontáció idején.

Lavrov egyébként kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre az Egyesült Államokkal a bebörtönzött személyek kétoldalú cseréjére Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök 2021-es genfi megállapodása alapján.

A hatóságok őrizetbe vették azt az újságírót, aki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála előtti az utolsó videót készítette róla – írja a Guardian.

Mint írják, Antonina Favorszkaja több éven át tudósított Navalnij pereiről, és a Riporterek Határok Nélkül médiaszabadság-szervezet csütörtökön azt közölte, hogy egyike volt annak a hat újságírónak, akiket országszerte ebben a hónapban elfogtak.

Az orosz hatóságok szerdán vették őrizetbe Favorszkaját, és azzal vádolták meg, hogy részt vett egy „szélsőséges szervezetben” azzal, hogy Navalnij Korrupcióellenes Alapítványának közösségi oldalain tett közzé bejegyzéseket – közölte az OVD-Info orosz emberi jogi csoport.

Navalnij szóvivője, Kira Yarmys azt mondta, hogy Favorszkaja nem tett közzé semmit az alapítvány platformjain, szerinte az orosz hatóságok célba vették őt, mert újságíróként végzezte a munkáját.

Az éjjel újabb pusztító légitámadást hajtott végre Oroszország Ukrajna ellen – írja a Meduza. Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal indított támadásokat, az ukrán légvédelem szerint a légterükbe érkező 99 rakétából és drónból 84-et megsemmisítettek.

Mint írják, az orosz támadások főként az ukrán energetikai infrastruktúra létesítményei ellen irányultak. Ukrajna középső és nyugati régióiban hő- és vízerőművek sérültek meg. A dnyipropetrovszki régióban vészhelyzeti áramszünetet, a harkivi régióban óránkénti leállási ütemtervet vezettek be – közölték.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint a három régióban is a villamosenergia-termelő létesítményeket érte támadás. Dnyipro, Krivij Rih és Kamenszk régiókban több energetikai létesítmény pedig megrongálódott.

A rakétatámadások miatt a Lengyel Fegyveres Erők parancsnoksága azt közölte, hogy éjszaka riadóztatták a lengyel légierőt, ami vadászrepülőket küldött megfigyelésre az ország délkeleti légterébe. Az erről közzétett X közleményben a lakosságot tájékoztatják a gépek hangos közlekedéséről, amelyek a lengyel légteret felügyelik.