Moszkva szerint bizonyított a kapcsolat az ukránok és a krasznogorszki terrortámadás elkövetői között

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború bő két éve alatt már 537 gyermek halt meg, az áldozatul esett kiskorúak teljes száma meghaladta az 1800-at – hozta nyilvánosságra az ukrán főügyészi hivatal csütörtökön Telegram-csatornáján.

Több mint 1806 gyermek esett áldozatul Ukrajnában az Oroszországi Föderáció teljes körű fegyveres agressziója következtében. Az ügyészek eddigi hivatalos információi szerint 537 gyermek halt meg, és több mint 1269-en szenvedtek különböző fokú sérüléseket

– írta a főügyészség. A közleményben hangsúlyozták, hogy ezek a számok nem véglegesek. Folytatódik a munka a harcok sújtotta, az ideiglenesen megszállt és felszabadított területeken – fűzték hozzá. A jelentés alapján a legtöbb gyermek, legalább 524 Donyeck megyében esett áldozatul, továbbá a harkivi régióban 343, a herszoniban 149, Kijevben és környékén 130, Dnyipropetrovszk megyében 125, a mikolajivi területen 103, a zaporizzsjai régióban pedig száz. Az elmúlt napban egy 12 éves fiú halt meg egy orosz csapás következtében a Harkiv megyei Izjum közelében található Borova faluban. Ugyancsak szerdán négy gyermek sérült meg – köztük egy három hónapos csecsemő – a Harkivot ért orosz légicsapásban – fűzték hozzá az ügyészek.

Olekszandr Prokugyin, Herszon megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz katonák tüzet nyitottak egy taxira a megyeszékhelyen, az autó sofőrje életét vesztette, két utasa pedig megsérült. A kormányzó arról is hírt adott, hogy hajnalban az orosz csapatok rálőttek egy herszoni felsőoktatási intézményre, amely súlyosan megrongálódott.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója ugyancsak a Telegramon közölte, hogy az orosz erők a régióban lévő Monacsinyivka falut ágyúzták, a támadásban meghalt egy 57 éves nő, férje pedig megsérült.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzójának tájékoztatása szerint reggel az orosz erők egy taktikai repülőgépről irányított rakétát küldtek át Odessza térségére, az ukrán légvédelem azonban a tenger felett megsemmisítette a lövedéket. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be, hogy az oroszok rakétákkal és 28 Sahid kamikaze drónnal támadták meg Ukrajna régióit a Fekete-tengerről, a Krímből, illetve az oroszországi Kurszki területről, a légvédelmi erők 26 drónt lőttek le.

Ivan Fedorov, a zaporizzsjai régió kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg drónokkal támadta Zaporizzsja magánházait, két sérült nőről szerzett hivatala tudomást. Hozzátette, hogy legalább 45 lakóházban keletkeztek károk.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás parancsnoka bejelentette, hogy a polgári célpontok elleni rakétatámadások számának növekedése, és a szabotőrcsoportok behatolásának kockázata miatt fokozzák a biztonsági intézkedéseket a fővárosban. Az intézkedések nyomán a tömegrendezvényeket korlátozni fogják, emellett a közösségi hálózatokat is figyelik a dezinformációk, provokációk és egyéb olyan információk elterjedésének veszélye miatt, amelyek destabilizálhatják a helyzetet a fővárosban.

Az ukrán vezérkar csütörtöki becslése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége csaknem elérte a 440 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 32 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 12 drónt.

(MTI)

A Fehér Ház csütörtökön képtelenségnek nevezte Oroszország vádját, hogy Ukrajna állhatott a koncertterem elleni terrortámadás mögött. Az Egyesült Államok szerint teljesen egyértelmű, hogy csak az Iszlám Állam a felelős az elkövetésért. A Reuters arról ír, hogy John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője azt mondta újságíróknak, az Egyesült Államok írásbeli figyelmeztetést adott át Oroszország szolgálatainak arról, hogy szélsőséges támadás készül az országban.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön a Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy egy héttel az események után a vizsgálataik alapján „bizonyított a kapcsolat” a krasznogorszki terorrtámadás elkövetői és az ukrán nacionalisták között – jelenti a Guardian.

A támadást az Iszlám Állam már napokkal ezelőtt magára vállalta, miközben az ukránok tagadták, hogy bármi közük lenne az akcióhoz. Ennek ellenére Moszkva bejelentést tett, miszerint: „az őrizetbe vett terroristák kihallgatásának, a tőlük lefoglalt technikai eszközök tanulmányozása és a pénzügyi tranzakciókról szóló információk elemzése eredményeként bizonyítékot szereztünk az ukrán nacionalistákkal való kapcsolatukra”. Közleményében az SZK külön kitért arra, hogy a támadók jelentős mennyiségű készpénzt és kriptovalutát kaptak Ukrajnából, és arra is, hogy egy másik, a terrorizmus finanszírozásában részt vevő gyanúsítottat őrizetbe vettek.

A múlt pénteki támadást követő 24 órában tizenegy embert tartóztattak le, nyolcukat (köztük a négy feltételezett fegyverest) előzetes letartóztatásba helyezték. Heten Tádzsikisztánból származnak, egy személy kirgiz származású.

Kijevnek több fegyverre van szüksége, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén – jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten.

A csütörtöki lengyel-ukrán kormányközi konzultáció napirendjén az ukrajnai fegyverszállítások is szerepeltek – közölte Smihal a tárgyalásokat követő sajtókonferencián. „Több fegyverre van szükségünk, ezen dolgozunk” – fűzte hozzá.

Megköszönte, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter múlt héten Varsóban bejelentették az úgynevezett „páncélozott képességek koalíciója” létrehozását. A kezdeményezés célja az ukrán hadsereg védelmi képességeinek növelése.

Azt tervezzük, hogy közös fegyvervállalatok jöjjenek létre Lengyelország és Ukrajna területén

– jelentette ki Smihal.

A lengyelországi gazdatüntetések egyik okáról, az ukrán agrártermékek exportjáról az ukrán kormányfő elmondta: Ukrajna beleegyezett az Európai Unió (EU) által javasolt korlátozásokba. Szükségesnek nevezte a Lengyelországgal e téren kötendő kompromisszumot.

Megerősítette: kukorica-, repce-, napraforgómag- és búzaexport esetében Kijev a maga részéről kiviteli engedély kötelességét rendelte el.

Donald Tusk elmondta: az agrárügyi témákban „egy lépéssel előrehaladtak” a mindkét fél számára kedvező megoldások keresésében. Megerősítette: Lengyelország részt vesz az orosz és a fehérorosz gabona európai behozatalát érintő diplomáciai offenzívában. „Egy lépés választ el attól”, hogy az EU e téren 50 százalékos vámot vessen ki – jelentette ki.

Tusk arról is beszámolt: a két kormány közel áll az ukrán fuvarozók lengyelországi tranzitját érintő megoldások véglegesítéséhez, úgy, hogy az áruszállítás ne okozzon zavarokat a lengyel piacon.

A lengyel kormányfő kétségbevonhatatlannak nevezte, hogy Varsó anyagi, katonai, pénzügyi, diplomáciai értelemben támogatja Kijevet, és támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását is.

A több lengyel és ukrán tárcavezető részvételével folytatott varsói tárgyalások napirendjén a kulturális javak védelme terén folytatandó együttműködés, és energetikai témák is szerepeltek.

(MTI)

Olaf Scholz német kancellár 2022 decembere óta nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta a Politico egy csütörtöki interjú alapjn.

Az utolsó telefonhívásunk 2022 decemberében volt – előtte gyakrabban beszéltünk

– mondta Scholz. Néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját, Scholz meglátogatta Putyint Moszkvában. A hosszú asztalnál ültek – emlékeztetett a csütörtöki interjúban, hozzátéve, hogy Putyin „aggódott a koronavírus miatt”.

Scholz elmondta, hogy a háború kitörése után Oroszország és Ukrajna megpróbált tárgyalni – de Moszkva ezt nem gondolta komolyan.

A tárgyalások kudarcot vallottak, mert Oroszország csak ürügyül használta őket arra, hogy csapatait keletre mozgassa egy nagyobb offenzívára egyidejűleg

– mondta Scholz.

Németország minden más európai országnál jobban támogatja Ukrajnát fegyverekkel és lőszerekkel. Csak erre több mint 28 milliárd eurót költünk. Több, mint sok más ország költése együttvéve.

Ígéretet tett arra, hogy Németország „továbbra is ezt fogja tenni, ameddig szükséges”, hozzátette, Putyinnak nem szabad számolnia azzal, hogy Ukrajna támogatása az idő múlásával csökken.

Scholz hozzátette, hogy a háború befejezésének hatalma Putyin kezében van:

Egy dolgot hadd tegyek nagyon világossá: a béke bármikor lehetséges. Putyinnak csak le kell állítania barbár hadjáratát, és ki kell vonnia csapatait.

Oroszország tavaly júniusban 11 hadifoglyot adott át, a hivatalos álláspont szerint pedig azért Magyarországra szállították őket, mert magyar nemzetiségűek voltak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes akkor azt mondta, hogy a kárpátaljai származású katonákat hazánk kérésére szállították Magyarországra az orosz ortodox egyház és Kirill pátriárka közreműködésével, „az egyházak közötti együttműködés keretében”.

A Deutsche Wellének azonban sikerült megszólaltatnia a szabadon engedett hadifoglyok közül kettőt, és ők azt állították:

a 11 katona közül csak 1 volt magyar nemzetiségű, a többiek csak állították ezt magukról.

A német médiacég szerint Magyarország furcsa alkut kötött Oroszországgal, hiszen az orosz titkosszolgálat kérte a foglyokat arra, hogy hazudják magukat magyarnak. Az Orbán-kormány a határon túli magyarság megsegítéseként állította be az ügyet.

A nyilatkozó katonák kárpátaljai származásúak, de ukránok. Az ügy egyébként diplomáciai botrányhoz vezetett Ukrajna és Magyarország között, a nemzetközi jog szerint ugyanis a katonák hazáját tájékoztatni kell arról, ha a foglyokat harmadik országba szállítják.

A cikk szerint a katonák egy darabig nem is térhettek vissza Ukrajnába, Magyarországon ugyanis azt mondták nekik, hogy ez veszélyeztetné a további foglyok kiszabadítását. Ezzel szemben az Orbán-kormány végig azt kommunikálta, hogy a katonák szabad emberek, így oda mennek, ahová akartak. (via: Rtl.hu)

Oroszország nem támad meg NATO-országot, sem Lengyelországot, sem a balti államokat vagy a Cseh Köztársaságot, de ha a Nyugat F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, akkor az orosz csapatok lelövik őket, mondta Vlagyimir Putyin szerda késő este. Az orosz elnök látogatást tett a védelmi minisztérium repülőszemélyzeti kiképzési központjában a Tveri területen fekvő Torzsokban.

Putyin az orosz légierő pilótái előtt közölte, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetség a Szovjetunió 1991-es bukása óta kelet felé terjeszkedett Oroszország felé, de Moszkvának nem áll szándékában egy NATO-állam megtámadása.

Nincs agresszív szándékunk ezekkel az államokkal szemben. Az elképzelés, hogy megtámadunk egy újabb országot, teljes badarság

– mondta Putyin a Kreml csütörtökön közzétett átirata szerint.