A magyar vásárlóerő megcsappanásáról beszélt Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak adott interjúban.
„Ha makrogazdasági szempontból elemezzük a helyzetet, akkor azt látjuk, hogy az inflációra Magyarország lakossága relatíve gyorsan reagált. Visszaesett a fogyasztás, így áremeléseket nem tudtunk átvinni” – mondta Heiszler Gabriella.
Azt látjuk, hogy nagyjából ugyanannyiszor jönnek be hozzánk vásárolni, ebben a tekintetben elégedettek vagyunk. Viszont összességében kevesebbet vásároltak nálunk 2023-ban, de úgy látom, idén már utolértük magunkat. Ami viszont nagyon erős tendencia, az az akcióérzékenység, illetve az olcsóbb termékre váltás. Itt elsősorban a saját márkák a kiemelkedőek, a forgalmunk több mint egyharmada ezen a szegmensen van, ami nagyon jelentős, mert széles a márkaválasztékunk.
Heiszler arról is beszélt az interjúban, hogy a 27 százalékos, világrekorder magyar áfa „nagyon” veszélyezteti a Spar versenyképességét – ahogy az extraprofitadót is nyögi az egész szektor –, hiszen az erősen fűti a bevásárlóturizmust, ami a teljes magyar kereskedelem megérez, és nem mellesleg a trükközőket segíti.
Nézzünk körbe, a szomszédos országokban mindenhol alacsonyabb az áfa, ami erősen fűti a bevásárlóturizmust. A határok mentén lakó magyarok szívesen járnak át a környező országok boltjaiba, ami összességében érezhető kiesést okoz számos termékkategória esetében. Ezt a teljes magyar kereskedelem érzi. De a magas áfa sajnos kedvez a szürkezónában ügyeskedő kereskedőknek is. Egy-egy piacon vagy garázsvásárban annyira alacsony árakkal találkozhatnak ma a fogyasztók, amit csak adókerüléssel lehet elérni – ezt igazolják a NAV rendszeres vizsgálati jelentései is. Ez egy borzasztó hátrány a tisztán és szervezett keretek közt működő kereskedőknek.
Hozzátette:
Nagyon örülök, hogy a kereskedelem egy másik minisztériumhoz került, mert nagyon kellene azon dolgoznunk Magyarországon, hogy a kereskedelmi szakma becsületét, értékét jobban megmutassuk, és találjunk olyan szövetségeseket, akik a kereskedelmet is értéknek tekintik, és segítenek a kereskedelmi érdeket érvényesíteni az értékláncban. Itt nemcsak arról beszélek, hogy hogyan szabályozzuk a beszállító-kereskedő kapcsolatot, merre billen a szabályozási környezet mérlegének a nyelve, hanem itt beszélgethetünk az ingatlanpiacról is. És beszélgethetnénk arról is, hogyan lesz egy kasszarendszer rugalmasabb, hogyan felejthetjük el végre a papírblokkokat. Magyarország messze a legszigorúbb az élelmiszer-biztonsági kérdésekben, például egyre nagyobb a fogyasztói igény az előre elkészített hústermékek iránt. Például egy olasz húspultban teljesen természetes egy saslik jellegű készítmény ahol egy húskocka után van hagyma, meg paprika. Ilyet ma Magyarországon pultban nem forgalmazhatunk, mert a zöldséget és a húst nem lehet együtt tárolni. Amikor ez a szabályozás született, a hűtőláncok még nem voltak ennyire modernek, lehet, hogy ezeket felül kellene vizsgálni. Ezek apró példák, de hogy a kereskedelmi szektor fejlődjön, szükség van arra, hogy a szabályozási környezet a modern fogyasztói igényekhez és a modern kereskedelmi igényekhez adaptálódjon.
