Szívják az autósok a fogukat, amikor tankolni kell, mert még drágább lett az üzemanyag a januári, 41 forintos jövedékiadó-emelés után. A Holtankoljak.hu adatai szerint február 1-jén
- a 95-ös benzin országos átlagára 596,9 forint,
- a gázolajé 631,6 forint volt.
Ha megnézzük a KSH adatai alapján a 2019–2023-as időszakot (amit kiegészíttettünk a Holtankoljak február 1-jei adataival), akkor is az látszik, hogy jóval többet kell fizetni a kutakon, mint korábban. Kirajzolódik az ársapka időszaka is, de az is, hogy azóta a 480 forintos sávot jócskán elhagytuk.
Az is látható az ábrán, hogy bár január 15-én – összhangban az EU-s jogszabályokkal – a kiskereskedelmi piac is teljesen beépítette a jövedéki adót, az olajárakra pedig hatással vannak a vörös-tengeri konfliktusok, továbbra is jóval olcsóbb az üzemanyag, mint pár hónappal ezelőtt. 2023 szeptemberében például akár 650 forintot is elkértek a töltőállomásokon egy liter benzinért, jelenleg pedig 590 forint körül mozog az ár.
Piaci forrásunk szerint érdemes azt is megnézni, hogy mennyit kértek el egy tankolásért a töltőállomásokon 2023 januárjában, az ársapka kivezetése után. Egy évvel ezelőtt nagyjából 50 forinttal kellett többet fizetni egy liter benzinért, mint idén januárban a jövedéki adó teljes beépítése után, a dízelnél pedig ennél is nagyobb, közel 90 forintos volt a különbség. Egy évvel ezelőtt a dízel literenkénti ára megközelítette a 700 forintot, miközben 2024. január 15-én – a jövedékiadó-emelés után is – alig haladta meg a 600 forintot.
Régiós üzemanyagárak
A magyar autóst mindig izgatja az is, hogy a környező országokban mennyiért lehet tankolni, még akkor is, ha egyébként nem a határszélen lakik, hogy átruccanjon a szomszédos országba, ha ott olcsóbb az üzemanyag. Januárban voltak olyan hírek, hogy régiós szinten drága lesz az üzemanyag, és megérheti egyes szomszédos országokba átjárni tankolni.
Megnéztük, a Holtankoljak február 1-jén elérhető heti átlagárakat rögzítői adatai alapján mi a helyzet. A régióban a 95-ös benzin csak Szlovákiában és Ausztriában drágább, mint nálunk, Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Csehországban és Szerbiában olcsóbban lehet tankolni. A gázolajnál is hatodik helyezettek voltunk a nyolc ország közül, csak Szerbiában és Ausztriában volt drágább a dízeles autókat megtankolni, mint nálunk. Átlagban.
Nehéz megmondani azt is, hogy itthon milyen kútárak vannak, hiszen jelentős, 60–70 forintos különbségek is lehetnek országszerte az üzemanyagáraknál, akár egyes láncokon belül is. Jellemzően jóval drágábbak az autópályák mellett lévő kutak, mint máshol. Ami a környező országok árait illeti, hasonló a helyzet. Plusz lehet, hogy valaki a határ túlfelén rögzít egy árat, de egyáltalán nem biztos, hogy beljebb a szomszéd országban is azzal az árral találkozik majd, aki tankol
– kommentálta az árkérdést a 24.hu-nak a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó. Hozzátette, annak a szolgáltatónak, amelynek vannak töltőállomásai valamelyik szomszédos országban, a magas magyarországi árak és a várható üzemanyag-turizmus miatt megérheti közvetlenül a határ túloldalán alacsonyabb árakat alkalmazni, hogy nagyobb forgalmat realizáljon Magyarországról. A határtól távolabb viszont nincs oka ezeket a nyomottabb árakat alkalmazni. Vagyis a határmenti árak nem fogják tükrözni a máshol lévő kútjainak az árait, sem pedig az átlagárát. Ezért szerinte óvatosan kell kezelni az árak átlagolását, összehasonlítását.
Piaci forrásunk úgy fogalmazott, a magyarországi árak tartósan a regionális középmezőnyben vannak, és ezen a jövedéki adó bevezetése, valamint a forint árfolyamingadozása sem változtatott. A magyar üzemanyagárak továbbra is a cseh és a szlovák piac árai között mozognak, és a magyar autósoknak jelenleg is kevesebbet kell fizetniük egy liter benzinért, mint a szlovákoknak, a szerbeknek és az osztrákoknak. A dízelért pedig változatlanul az osztrák és a szerb kiskereskedelmi piacon kérik el a legtöbbet, ahogy ez kirajzolódott ábráinkon is. Hozzátették, a magyar árazás hagyományosan a cseh és a szlovák között mozog, de mindig az osztrák árak alatt van. Ahogy ők látják, általában csak a balkáni országokban olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon. Kivételként említették Szerbiát, ahol most a szabályozott ár miatt magasabb a dízel ára, mint nálunk.
Adó, adó, adó
Grád Ottó értékelése szerint a magyar jövedéki adó januári emelésével (plusz 41 forint) párhuzamosan romlottak a pozícióink a régióban. Több országban is olcsóbbak lehetnek az árak, mint nálunk. Érzékeny az ár abból a szempontból is, hogy milyen az átváltási árfolyam. Egy biztos, míg tavaly valahol a középmezőnyben voltunk a régióban, illetve időszakonként egy-egy terméknél több országban is drágábbak voltak az üzemanyagok, addig most a jövedéki adó emelése miatt a drágaságot nézve mindig dobogósak vagyunk, jellemzően az osztrák-szlovák piac árszintjére emelkedtünk. Vagyis jelentősen romlott ezen a téren a versenyképességünk – tette hozzá.
A januári 41 forintos emelés előtt Magyarországon volt a legalacsonyabb a jövedéki adó, és még ezzel az emeléssel sem ugrottunk az élmezőnybe, most is a sor végefelé vagyunk az EU-ban, ha el is távolodtunk a minimumtól. A környező országokkal pedig nagyjából egy szinten van a magyar jövedéki adó az emelés után – magyarázta. Viszont áfában mindenki alacsonyabban van mint mi, és az üzemanyag-forgalmazást terhelő különadók is magasabbak nálunk, mint ahol van egyáltalán ilyen a környező országokban. A különadók (Mol-extraprofitadó az orosz kőolaj után, bányajáradék, energiaellátók jövedelemadója, vezetékadó, energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, kiskereskedelmi adó) jelentős többlet adókötelezettséget jelentenek, illetve adózási szempontból komplikáltabb helyzetet teremtenek a szektorban.
Beszerzés, olajár, árfolyam, fogyasztás
Grád Ottó szerint lehet kőolajbeszerzési oldalról is vizsgálni az árkérdést, de nehéz, mert a feltételek jelentősen eltérőek lettek a szankciós lépések, illetve az orosz beszerzésről való leválás miatt. Mi még mindig olcsó orosz kőolajat használhatunk a belső piac ellátására, de az árelőny jelentős részét (95 százalékát) adó formájában be kell fizetnie a Molnak a költségvetésbe – emiatt a beszerzett kőolaj árában nincs nagy különbség más forrásokhoz képest. Viszont az ugyancsak még orosz kőolajbeszerzésre jogosult Szlovákiában (főként belső piaci használatra) jóval alacsonyabb adóval terhelik a nyersanyagot, mint nálunk. Az alternatív tengeri beszerzést kiszolgáló Adria vezeték logisztikai szempontból a horvát szakaszon elég költséges. Az osztrákok távvezetéket használnak, náluk nincs változás. Részben ezen az úton megy a cseh finomítókba is a beszerzés. A lengyelek az Északi-tenger felől hoznak már jelentős mennyiségben kőolajat az ott adott feltételek szerint. Románia a Fekete-tengeren keresztül tud beszerezni kőolajat, náluk sem igen van változás – sorolta.
Az árnál a kiindulás a kőolaj világpiaci ára, ami most 80 dollár körül jár, nagyjából e körül mozoghat a közeljövőben is. Meghatározó, hogy éppen hogy áll a forint árfolyama. Ugyanígy jelentősen befolyásolhatja az árat a kereslet-kínálat alakulása – a kereslettel kapcsolatban vannak pesszimista hangok, főleg a kínai gazdaság megtorpanása miatt. Miközben a kereslet csökkenése lefelé nyomhatja az árakat, a politikai kockázatok (a már zajló orosz–ukrán háború, az izraeli–palesztin konfliktus, illetve egy esetleges Vörös-tenger térségi eszkaláció) komoly, azonnali áremelkedést generálhatnak. A hazai árak is követni fogják a világpiaci árakat, a forint pedig éppen gyengül mostanában. Ha tovább gyengül, akkor az drágítja a hazai üzemanyagot, rontja a régiós versenyképességünket, különösen a már eurós elszámolású országokkal szemben – tette hozzá.
Mol-árak nálunk és a szomszéd országokban
Legalább ennyire izgalmas kérdés az is, hogy a szomszédainknál is jelen lévő nemzeti olajvállalat, a Mol kútjain mennyibe kerül az üzemanyag nálunk, illetve a környező országokban. Kérdeztük ezt tőlük is, de választ nem kaptunk arra hivatkozva, hogy árazási kérdésekben sosem nyilatkoznak.
Jobb híján a neten keresgéltünk, és a Fuelo.net nemzetközi üzemanyagár-gyűjtő oldal átlagáradatait vettük alapul egy pillanatfelvétel erejéig, az MNB középárfolyamával számítva át az átlagárakat forintra. Az rajzolódott ki, hogy február elsején a nyolcból három ország Mol-kútjain (Románia, Szlovénia, Horvátország) volt olcsóbb a benzin, mint Magyarországon. A gázolajat pedig az osztrák és szerb kutak kivételével mindegyik országban kevesebbért mutatták a Mol-kutakon, mint nálunk.
Magyarázatot kerestünk. Piaci információink szerint az árazás a versenyhatóságok alapelvein nyugszik, és ezzel a nemzetközi piaci benchmarkokon alapuló módszertannal biztosítható, hogy a hazai nagykereskedelmi piacon domináns Molnál is versenypiaci alapúak legyenek a fogyasztói árak. A kiskereskedelmi piac klasszikus versenypiacként működik, az árazásnál a hazai versenytársak árai mellett a környező országok árszintjeit is figyelembe veszik.
Bármilyen ár- vagy margin-maximalizálás piaci torzításokat és ellátásbiztonsági problémákat vet fel, amint azt láttuk korábban nálunk (ársapka), ezért az ilyesmit nem szereti a piac. De az árképzésben szerepe van annak is, hogy az adott piacon érvényben van-e bármilyen szabályozás (a régiónkban ez több szomszédunkra is igaz), illetve az milyen jellegű (margin, azaz árrés alapú vagy éppen beszerzés-érték alapú). Szlovéniában például a városi kutakon van érvényben margin (árrés) szabályozás, Horvátországban minden kúton van ugyanez (itt kéthetente felülvizsgálják a szabályozást). Ez azt jelenti, hogy a kormány megszabja, mekkora lehet a benzinen/dízelen az árrés, tehát a nettó beszerzési és eladási ár közötti különbség. Bosznia-Hercegovinában létezik még úgynevezett beszerzés-érték alapú szabályozás. Itt a kormány megszabja, hogy mennyi lehet az üzemanyag tonnánkénti értéke. Magyarországon 2022 decemberében megszűnt az ársapka.
Az üzemanyag minősége is befolyásolhatja a különböző vagy hasonló árazást, illetve a biokomponenseket érintő szabályozások és annak költségbeépítése – említette még piaci forrásunk.
Nem valószínű, hogy az idén emelkedne az üzemanyag-fogyasztás
A KSH legfrissebb, 2023. novemberi adatai szerint az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 21,4 százalékkal maradt el a 2022-es azonos havitól, de 20 százalék feletti volt az éves csökkenés októberben, de hajszál híján szeptemberben is. Vagyis a drága üzemanyag jelentősen csökkentette a keresletet. És hogy mi várható keresleti oldalról?
Ha nem történik jelentősebb üzemanyagár-emelkedés, Grád Ottó akkor sem vár az idén változást a fogyasztásban, sőt, kisebb mértékű további visszaesést sem tart elképzelhetetlennek. Például azért is, mert az üzemanyag-forgalom jelentős részét teszi ki a fuvarozás gázolajigénye, de a növekvő adóterhek és a régióban is egyre kevésbé versenyképes hazai árak jelentős hátrányt jelenthetnek elsősorban a nemzetközi fuvarozásban, és emiatt kevesebb gázolajat tankolhatnak nálunk a fuvarozók.
