A 2024-es nyugdíjszámítási eljárás főbb lépéseit foglalta össze 8 pontban Farkas András nyugdíjszakértő. Ez alapján nem is tűnik olyan bonyolultnak a nyugdíjmegállapítás.
- Szolgálati idő összesítése, nyugdíjskála szerinti százalékos mérték meghatározása.
A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hogy hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít).
Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke – például 40 egész évnyi szolgálati idő esetén ez a szorzó 80% lesz.
- Járuléktalanítás.
Az átlagszámítási időszakban – azaz az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett kereseteket ezután járuléktanalítani kell, a nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapot képező kereseteknél, az adott évben érvényes szabályok szerint.
- Adótlanítás.
Az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint adótlanítani (szja-tlanítani) is kell.
- Valorizálás.
A járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket évenként az adott évre vonatkozó – idén 2024. március végére várható, a 2023-as mértéknél várhatóan 14 százalékkal magasabb – valorizációs szorzóval kell megszorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2024-ben és a 2023-ban szerzett kereseteket).
- Osztószám.
Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával (osztószám), amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt.
- Életpálya átlagkereset.
Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni idén – mivel szökőév van – 366-tal, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó életpálya-átlagkeresetet.
- Degresszió.
Szükség szerint kell degresszálni, csak akkor, ha a havi nettó életpálya-átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot. Ekkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó keresetrészeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.
- Nyugdíjskála.
Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya-átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet – ha valaki erre jogosultságot szerzett – meg kell még növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg az induló nyugdíj összegét.
Mint a nyugdíjszakértő hozzáteszi, a nyolc lépés közben azért rengeteg részletszabályt is kell alkalmazni.
