A narancsliliom, klívia vagy szobaliliom Dél-Afrikából származik, 1854-ben John Lindley angol botanikus nevezte el a növényt (Clivia miniata), de tölcséres narancssárga virágai miatt narancsliliomnak is becézik, írja az nlc.hu.
McMenemy Márk hobbikertész azt tanácsolja, hogy a fagyok elmúltával ha módunkban áll, tegyük ki a kert árnyékos részére. A klívia számára legmegfelelőbb a tápdús, jó vízáteresztő képességű, laza, morzsalékos talaj. Átültetni a virágzás után, csak 2-3 évente szükséges. Az ennél gyakoribb átültetés ugyanis gátolhatja a virágzást.
Nyáron a szabadban hetente öntözhetjük, kéthetente pedig tápoldatos vízzel is. A nyári levélzetet nevelő időszakban nitrogénben dús komplex tápoldatot használjunk
– javasolja McMenemy Márk.
Fontos, hogy a nyugalmi időszak alatt – amely általában októberben kezdődik és közel két hónapig tart – szinte egyáltalán ne locsoljuk. Ilyenkor csak éppen annyi vizet kapjon, hogy ne száradjon ki.
Arra figyeljünk, hogy a narancsliliom különösen mérgező, főképp a földalatti részei.
Japánban több fajtáját is kifejlesztették, létezik csíkos levelű és sok különböző színű virággal rendelkező, mint például rózsaszín, világossárga, piros vagy a fehér, de a legnépszerűbb még mindig a hagyományos narancssárga-sárga virágú. Nagyon meleg helyen télen különféle pajzstetvek támadhatják meg, valamint ha a virágképződéskor nincs a meleg, rövid marad a virágzati szár, olvasható a blogbejegyzésben.
