Eltiltották a cégvezetéstől Csík Zoltánt, a Veszprém Handball Team Zrt. vezérigazgatóját, ám a büntetése hamarosan lejár – jelent meg a hír, és vele a kérdőjelek, hogy mostanság ki dönt a topcsapatnál az edződuó szerződéséről, játékosigazolásokról és egyéb kérdésekről. Mert bár Sevinger Zsolt személyében van kinevezett vezérigazgatója a veszprémi kézilabdaklubnak, megbízása csak április végéig szól, Csík Zoltánt pedig éppen addig tiltották el a poszttól. Igaz, nem került messze a cégtől, azóta stratégiai igazgatóként vitte az ügyeket.
Az egykori gyilkossági nyomozóból csődszakértővé és jogásszá avanzsált Csík korábban Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos birodalmában töltött be különböző pozíciókat, 2018 tavaszán érkezett Veszprémbe (az állandó BL-résztvevő klub gazdálkodásával és Csík meghatározó szerepével ebben a cikkben foglalkoztunk alaposabban).
A cégbírósági bejegyzés szerint Csík tavaly április óta áll eltiltás hatálya alatt, és a büntetése egy évre szól. Az intézkedésnek nincs köze a veszprémi klubhoz, hanem egy DG.Hungary Kft. nevű céghez, amely kényszertörléssel szűnt meg, és Csík volt az 51 százalékos tulajdonosa, egyben az ügyvezető. A cégtörvény szerint ha tartozás marad a kényszertörléssel megszűnt cég után, akkor alapesetben öt év az eltiltás, ennél azonban lényegesen enyhébbnek ítélte a bíróság az esetet, ezért Csík Zoltán büntetését egy évben szabta meg.
A törvény szerint az eltiltás hatálya alatt álló személyt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzékadatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag szerepel. Így történhetett, hogy Csík Zoltánt automatikusan törölték a cégjegyzékben a Veszprém Handball Team vezérigazgatói posztjáról. Mivel egyebek mellett a csődmenedzselés és követeléskezelés területén mutatott képességei miatt tartották becsben már a Mészáros-csoportnál is, a jogvégzett vezér számára különösen kellemetlen a cégjogi blamázs.
Csík fellebbezésében kérte is az eltiltás mellőzését arra hivatkozva, hogy a Veszprém Handball Team Zrt. vezetői tisztségéből törlését elrendelő határozat „aránytalanul súlyos a tényleges mulasztásához képest, az a személye és a családja megélhetését veszélyezteti, mert e tisztségét munkaviszonyban látja el, a megélhetéshez szükséges fő bevételi forrása ebből származik”. A D.G. Deal Hungary Kft-vel szembeni kényszertörlési eljárásra nem neki felróható okból került sor, az nem a gazdasági életben tanúsított magatartása következménye, ezért nincs észszerű indoka a további cégekre kiterjedő eltiltásának – szólt az érvelése. A bíróság azonban elutasította a fellebbezést, mondván, automatikus az eljárás, a törlés emberi közreműködés nélkül megy végbe. Az automatikusan törlő, esetbeli végzés lényegében csak azzal támadható eredményesen, hogy az eltiltásról eredetileg rendelkező végzést jogorvoslati eljárásban megváltoztatták, de ez nem merült fel.
Megkerestük Csík Zoltánt, aki
Elmondása szerint mint fizetésképtelenségi szakember, válságkezelés kapcsán került kapcsolatba a DG.Deallel, és így került a főtevékenységeként ruházati kiskereskedelmet feltüntető cég résztulajdonosi és ügyvezetői pozíciójába még 2012-ben. A DG.Deal neve a Dolce & Gabbana divatházra utal, de Csík közölte, hogy „követeléskezeléssel foglalkoztam, nem volt közöm ruhakereskedelemhez”.
2016 és 2019 között felszámolás alatt állt a társaság, végül 2021 végén kezdeményezte a bíróság a cég kényszertörlését, ami tavaly áprilisban meg is történt. Csík azt mondja, minden jogorvoslati lehetőséget megragadott, hogy bizonyítsa, tévesen alkalmazták vele szemben az ügyvezetőt a cégvezetéstől automatikusan eltiltó jogszabályt, mert nincs tartozás, nincs a megszűnt céggel szemben hitelezői igény, így nincs miért büntetést alkalmazni. Elmondása szerint mindent elkövetett a cég működőképessége érdekében, ezért sikerült kijönni a felszámolási eljárásból. A kényszertörléshez vezető útról annyit mondott, hogy a tulajdonostárs üzletrészére rendeltek el végrehajtást, abban az ügyben csak üzlettársa intézkedhetett volna, de nem bizonyult együttműködőnek, így pedig nem lehetett megoldani a helyzetet.
Fellebbezésében hivatkozott az Alkotmánybíróság egyik állásfoglalására, amely szerint az övéhez hasonló ügyben nem kell az eltiltást alkalmazni. Továbbá azt állítja, hogy a törvény betűje szerint járt el, mindenben együttműködött a hatóságokkal és fellebbezésében tételesen bizonyította, hogy nem állnak fenn azok a körülmények, amik miatt eltiltással sújtották. „Én sem vagyok mindenható, rám is érvényesek a törvények, én is elszenvedem, még ha nem értek is vele egyet” – vonta le a maga számára a tanulságot.
