Szijjártó Ungváron készíti elő az Orbán-Zelenszkij találkozót

Itt az ideje, hogy a partnerországok megváltoztassák Ukrajna támogatásával kapcsolatban az „ameddig szükséges” sablonnyilatkozataikat, és inkább a teljes győzelemig való támogatásról beszéljenek az Oroszország indította háború kapcsán – jelentette ki Edgars Rinkevics lett államfő csütörtökön Rigában azon a sajtótájékoztatón, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott.

 Véleményem szerint eljött az idő a hangsúly megváltoztatására. Gyakran mondtuk, hogy addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig szükséges. De a fő politikai jelzésnek most már annak kell lennie, hogy támogatjuk Ukrajnát az orosz imperializmus feletti teljes győzelméig

hangoztatta Rinkevics. Biztosított afelől, hogy Lettország továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának állami és társadalmi szinten. Kiemelte, hogy a már nyújtott támogatás értéke meghaladta Lettország GDP-jének egy százalékát.

A lett államfő elmondta, hogy tájékoztatta Zelenszkijt a következő lett katonai segítségnyújtási csomagról, amely tarackokat, tüzérségi lövedékeket és páncéltörő fegyvereket tartalmaz majd. Közölte azt is, hogy Ukrajna és Lettország együttműködési megállapodást ír alá drónok gyártásáról, továbbá egy megállapodást az ukrajnai újjáépítéshez nyújtott segítségről.

Zelenszkij Lettország előtt a két másik balti államban, Litvániában és Észtországban járt.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák.

Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat. Később viszont szavai szerint a helyzet megváltozott, így legalább a férfiaknak vissza kellett volna már térniük.

A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt

idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut.

Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát

hangsúlyozta.

Zelenszkij felszólította Észtországot, hogy gyakoroljon nyomást az Európai Unió vezetőire, hogy gyorsítsák fel a beígért egymillió lőszer szállítását Ukrajnába. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Reuters december eleji adatai szerint az Európai Unió tagállamai az ígért milliós tüzérségi lövedékből mindössze 480 ezret szállítottak le Ukrajnának.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot.

Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással

hangsúlyozta.

Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán hadsereg erejét és képzettségét tekintve jelentősen hozzájárulna a NATO-tagállamok, különösen a kelet-európaiak védelméhez, ezért Ukrajna megérdemli, hogy meghívást kapjon a szövetségbe a július 9-11. közötti washingtoni csúcstalálkozón.

Az észt elnök szerint nem szabad Ukrajnát korlátozni abban, hogy a Nyugattól kapott fegyverekkel oroszországi területekre mérjen csapást.

A támogatásunk mellett nem akadályozhatjuk meg, hogy az ukrán hadsereg az agresszor ország (Oroszország) területén lévő létesítményeket semmisítsen meg az orosz csapatok előrenyomulásának lassítása érdekében. Ezért nem szabad korlátozni az Ukrajnába szállított fegyverek használatát

szögezte le Karis.

(MTI)

Négy ellentámadást vertek vissza az orosz fegyveres erők a kupjanszki frontszakaszon az elmúlt nap folyamán, az érintkezési vonal mentén pedig hozzávetőlegesen 710 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük mintegy 260-an a Donyecknél vívott harcokban – közölte csütörtöki napi összefoglalójában az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet és 29 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtöki Telegram-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy nukleáris fegyver bevetésére szolgálhat alapul az orosz rakétaindító állások elleni támadás. A volt elnök és kormányfő Jurij Ihnat ukrán katonai szóvivőnek arra a kijelentésére reagált, miszerint az Oroszország elleni harc legjobb módszere az lenne, ha a nyugati országoktól kapott nagy hatótávolságú rakétákkal Ukrajna Oroszország egész területén megsemmisítené az orosz rakétaindító rendszereket.

Medvegyev szerint egy ilyen lépés egyáltalán nem számítana önvédelemnek, és Kijev azt kockáztatná, hogy Moszkva életbe lépteti az orosz állami nukleáris elrettentő politika alapelveinek 19. pontját, amely előírja nukleáris fegyver alkalmazását Oroszország elleni, hagyományos fegyverrel végrehajtott agresszió esetén, ha az az állam létét fenyegeti.

Ezt nem szabad elfelejteniük Hitler, Mussolini, Pétain és mások örököseinek, akik a mai Európában a nácikat támogatják Kijevben

– írta Medvegyev.

(MTI)

Amerikai tisztviselők nem követték megfelelően nyomon az Egyesült Államok által Ukrajnának küldött, több mint 1 milliárd dollár értékű, vállról indítható rakétákat, kamikaze drónokat és éjjellátó eszközöket tartalmazó csomagokat – írja egy új Pentagon-jelentésre hivatkozva a New York Times.

A védelmi minisztérium főfelügyelőjének csütörtökön közzétett jelentése nem tartalmaz bizonyítékot arra, hogy a fegyverek bármelyikével visszaéltek volna, miután azokat egy lengyelországi amerikai katonai logisztikai központba szállították, vagy továbbküldték Ukrajna harcterére, de a követés hiánya aggodalomra ad okot.

A jelentés megállapította, hogy az amerikai védelmi tisztviselők, illetve washingtoni és európai diplomaták nem számoltak el gyorsan vagy teljes körűen közel 40 ezer fegyverrel, amelyeket a törvények szerint szigorúan ellenőrizni kellett volna, ugyanis érzékeny technológiájuk és viszonylag kis méretük miatt vonzó célpontnak számítanak a fegyvercsempészek számára.

A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Bulgária és Románia. Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború nyomán a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták.

Yasar Güler török, Angel Tilvar román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmi miniszterhelyettes Isztambulban írta alá a megegyezést.

A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál és egyetlen ország ellen sem irányul”, hozzátéve: a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.

Güler elmondta, a missziót a három ország tengerészeti parancsnokai vezetik, az elnökség pedig félévente rotálódik a tagok között.

A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában.

Güler aláhúzta, elképzelhető, hogy a munkacsoport a háború végeztével más, a Fekete-tengerrel határos országokban is vállalja az aknamentesítést. Hozzátette, hogy bár Ankara minden NATO-tagország segítségét örömmel veszi, a kezdeményezéshez csak a három aláíró ország hajói csatlakozhatnak. Felhívta egyúttal a figyelmet az 1936-os Montreux-i Egyezményre, amely kizárólagos jogot biztosít Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzésre. Ennek értelmében Ankara háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt.

A török kormány a múlt héten erre az egyezményre hivatkozva nem engedélyezte két, az Egyesült Királyság által Ukrajnának adományozott aknamentesítő hajó számára az áthaladást török vizeken.

Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően már több kereskedelmi hajó futott aknára a térségben, legutóbb december végén egy, a dunai Izmail kikötőjébe tartó teherszállító hajó.

Törökország – mely mind Ukrajnával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol – emellett együttműködik az ENSZ-szel, Kijevvel és Moszkvával annak érdekében, hogy felújítsák a világszervezet és Törökország közvetítésével 2022-ben született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök reggel a balti államokban megkezdett körútjának második napján az észt fővárosba, Tallinnba érkezett. Margus Tsahkna észt külügyminiszter, aki az ukrán elnököt a repülőtéren fogadta, az X-en azt írta: „nagy megtiszteltetés, hogy Zelenszkij elnök és külügyminisztere, Dmitro Kuleba személyében jó barátokat és szövetségeseket üdvözölhetünk.” Hozzátette:

Erős üzenetet küldünk és megerősítjük Ukrajnának, hogy Észtország szilárdan mellette áll, és hogy együtt megnyerjük ezt a háborút.

Alar Karis észt elnök országa további támogatásáról biztosította csütörtökön Tallinnban ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki köszönetet mondott „a folyamatosan érzékelhető észt segítségért”.

„Észtország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, mindaddig, ameddig a háború tart” – mondta Karis, hangsúlyozva, hogy Észtország már 17 katonai segélyszállítmánnyal bizonyította vezető szerepét a segítségnyújtásban. A balti állam 2027-ig évente bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát szánja Ukrajna támogatására, amely összességében a háború kezdete óta 1,2 milliárd eurót fog kitenni – mondta az 1,2 millió lakosú balti állam köztársasági elnöke.

Karis a szövetségeseket is arra szólította fel, hogy növeljék katonai segítségüket Ukrajna számára. „Ukrajnának több és jobb fegyverekre van szüksége” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezt nem szabad korlátozni. „Növelnünk kell Európa termelési kapacitását, hogy Ukrajna megkapja azt, amire szüksége van. Mégpedig nem holnap, hanem már ma” – mondta.

Zelenszkij térségbeli útjának első állomásán, szerdán Litvániában bírálta az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítséggel kapcsolatos nyugati habozást, amely „csak növeli Oroszország bátorságát és erejét”. Hangoztatta:

Figyelnünk kell Putyin retorikájára. Ő nem fog leállni. Teljesen el akar minket foglalni

tette hozzá az MTI szerint.

Úgy vélekedett, hogy egy ukrán vereség esetén Oroszország többi szomszédja, köztük a balti országok megtámadását is megkockáztatja.

Az ukrán elnök tallinni látogatása során találkozik Kaja Kallas miniszterelnökkel is, továbbá beszédet mond a helyi törvényhozásban. Zelenszkij utoljára még a háború előtt járt Észtországban, ahonnan Lettországba utazik tovább.

A szankciók ellenére Oroszország gazdasága vásárlóerő-paritáson számolva Európában az első helyre került, megelőzve Németországot, a világon pedig az ötödik – Kína, az Egyesült Államok, India és Japán után – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Habarovszkban egy távol-keleti vállalkozókkal megtartott találkozón.

„Egy főre számítva még mindig igyekeznünk kell. Ezért van még min dolgoznunk” – ismerte el, hozzáfűzve, hogy „nem a lakosság van a GDP-ért, hanem a GDP van a lakosságért”. Putyin szerint Oroszország GDP-növekedése 2023-ban meghaladhatja a 4 százalékot (a korábbi becslés 3,5 százalék volt). Ugyanakkor, mint mondta, a szankciók által kiváltott visszaesés 2022-ben a jósoltnál kisebb, 2,1 helyett 1,2 százalékos volt.

Az orosz elnök az MTI beszámolója szerint magasnak nevezte a 16 százalékos irányadó kamatrátát, amely szerinte „átmeneti jellegű”. Úgy vélekedett, hogy az inflációs helyzet „hamarosan javulni fog”, Oroszország el fogja érni a célszámokat. A belföldi turisztikai programról szólva azt mondta, hogy ez már „működik és eredményeket hoz”. Sürgette ezen belül az étteremhálózatok fejlesztését.

Fejlesztenünk kell a Kuril-szigetek turisztikai klaszterét. Azt mondják, nagyon érdekes ott. Én sajnos még nem jártam ott de mindenképpen el fogok menni

– ígérte Vlagyimir Putyin a Japán által vitatott hovatartozású szigetcsoportról szólva Habarovszkban. A Kuril-szigetek a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre. A területi vita miatt még mindig nem született meg a világháborút lezáró békemegállapodás a két ország között.

„A lehető leghatározottabban elítéljük, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakétát exportáljon Oroszországnak, valamint azt, hogy Oroszország ezeket a rakétákat Ukrajna ellen 2023. december 30-án és 2024. január 2-án bevetette. Ezek a fegyverek növelik az ukrán nép szenvedését, támogatják Oroszország agresszióját” – áll az állásfoglalásban, amit az amerikai külügyminisztérium tett közzé. Nyomatékosítják, hogy határozottan ellenzik az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyverszállítást.

Az aláíró országok közt szerepel több EU-n kívüli ország, például Albánia vagy Grúzia, illetve 25 EU-s ország, köztük Franciaország és Németország is, hiányzik viszont Szlovákia és Magyarország.

(Telex)

Ungváron találkozik Szijjártó Péter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával január 29-én, ekkor folytatnak megbeszélést, hogy előkészítsék Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját – írta az ATV.hu a külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása alapján. A portál szerint ez alapján kétséges, hogy a februári EU-csúcs előtt lesz-e Orbán-Zelenszkij csúcs.

Orbán Viktor a decemberi Kormányinfón mondta el, hogy elfogadta az ukrán elnök meghívását a tárgyalásra, de tisztázni akarta, miért találkozzanak. Szijjártó Péter december végén telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, de az ATV kérdésére most azt mondta: vele még nincs egyeztetett időpont a személyes megbeszélésre.

Két orosz rakéta csapódott be szerda este egy szállodába az északkelet-ukrajnai Harkivban, tizenegy ember, köztük török újságírók sebesültek meg – közölte Ihor Tyerehov, a város polgármestere.

Az egyik sebesült nagyon súlyos állapotban van – írta a városvezető a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Több más épület, köztük két lakóház, és autók is megrongálódtak a csapásban – tette hozzá. Olekszandr Filcsakov, a harkivi ügyészség vezetője a Telegramra feltett videóban elmondta, hogy 23 vendég és nyolc alkalmazott tartózkodott a szállodában, amikor a rakéták becsapódtak.

Oleh Szinegubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője szerint a két orosz Sz-300-as típusú rakéta – helyi idő szerint – 22 óra 30 perc körül csapódott be a Kijevszkij kerületben található szállodába. A tizenegy sebesült közül kilencet kórházba szállítottak, kettőt pedig a helyszínen elláttak. Szólt arról is, hogy a legsúlyosabb sérült egy 35 éves férfi volt. A többi sérült három 31 és 38 év közötti férfi és hét 23 és 71 év közötti nő.

Volodimir Tyimosko harkivi rendőrfőnök a Szuszpilne közszolgálati televíziónak azt mondta: „Katonák soha nem szálltak meg ebben a szállodában, és ezt szinte mindenki tudja Harkivban. Újságírók használták”.

Mihajlo Bebesko, a szálloda vendége ugyanebben a műsorban hangsúlyozta, hogy a rakéta becsapódása előtt nem hallott légiriadóra figyelmeztető jelzést. „A fürdőszobában voltam, és ez mentett meg. Elestem, beütöttem a fejem, majd a földön feküdtem”. Hozzátette: „A második robbanással az összes ajtó kirepült, és még szerencse, hogy a földön voltam”.

Az orosz határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa rendszeresen támadások célpontja.

Arról igyekszik meggyőzni Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Orbán Viktort, hogy álljon el Ukrajna uniós támogatásának vétójától és javítson a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz fűződő kapcsolatán. Cserébe utat nyitna a Fidesz előtt az általa vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládba – írja a Bloomberg.

Kapcsolódó

Bloomberg: Meloni győzködi Orbánt, változtasson Ukrajnához való viszonyán

Cserébe utat nyitna a Fidesz előtt az általa vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládba.

A belgorodi hatóságok 392 gyermeket evakuáltak az orosz határ menti városból, mert az ukrán erők a közelmúltban intenzíven támadták a régiót – írta az Al Jazeera. A beszámoló szerint körülbelül 300 lakos már korábban elhagyta a várost. A háború 2022 februári kitörése óta a mostani a legjelentősebb evakuálás az orosz oldalon.

A frontvonalon heves harcok dúlnak Avdiivka, Mariinszkij, Kupjanszk és Herszon környékén. Oroszország szerint Ukrajna legalább 450 katonát veszített az összecsapásokban az utóbbi napokban, míg Ukrajna azt állította, hogy 800 orosz katonát ölt meg.