György István, a bizottság fideszes elnöke a testület szerdai ülését követően jelentette be, hogy valószínűleg meghosszabbítják a BKV-bizottság mandátumát.
Az ülésen Bőhm András (független) és Steiner Pál (szocialista) képviselő is amellett érvelt, hogy a bizottság kérje mandátumának 30-60 napos meghosszabbítását. Azzal érveltek, hogy az elmúlt hetekben a médiában több olyan, a BKV-s ügyekben érintett ember is megszólalt “érdemben”, aki nem jelent meg a testület előtt.
György István elmondta, a jelentéstervezetről a szerdai ülésen azért nem szavaztak, mert a dokumentumot csak reggel kapták meg a képviselők. Hozzátette: csütörtökön folytatják a szerdán berekesztett ülést, és döntenek arról, aznap befejezik-e a munkát, vagy határidő-hosszabbítást kérnek.
Egyre kuszább ügy
A BKV-botrány még 2009 tavaszán robbant ki, mikor fény derült arra, hogy a BKV volt humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra úgy kapott közel 100 milliós végkielégítést 2008 márciusában, hogy továbbra is a közlekedési vállalatnál maradt, ahol havi fizetése juttatásokkal együtt elérte a nettó 2,5 millió forintot. A helyzet tovább bonyolódott, mikor kiderült, hogy a cég egykori stratégiai igazgatója, Bosnyák Gyula is 40 millió forintos végkielégítéssel távozhatott a cégtől alig fél éves munkaviszony után.
Mindezek után Hagyó Miklós szocialista főpolgármester- helyettes, aki 2006 decembere óta felelős a közműcég működéséért, vizsgálatot indított a horribilis összegű végkielégítések ügyében. Hagyó Miklósra akkor vetült árnyék, amikor kiderült, hogy tanácsadója, Horváth Éva egyben a BKV alkalmazásában is állt, ahonnan 2009 augusztusában távozott, és ahol 2007 februárja óta fizetéssel, prémiummal és egyéb juttatásokkal együtt 23 millió 600ezer forintot kapott.
A BKV- botrány ezek után sem hagyott alább, mivel a végkielégítéseken túl további törvénytelen ügyletek kerültek napvilágra. 2009 decemberében letartóztatták Szeibert Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, aki korábban a Budapest Airportnál is dolgozott. Egy bevásárlóközpont parkolójában leplezték le, amint épp 10 millió forint kenőpénzt vett át a BKV-val szerződésben álló cég egyik képviselőjétől. A nyomozás során az is kiderült, hogy az igazgató fiktív megbízásokat adott ügyvédeknek, akik a megbízási összeg egy részét visszaadták neki. A Budapest Airport jogi igazgatóját, Rényi-Vámos Krisztinát pedig azzal gyanúsítják, hogy Szeiberttel összejátszva pénzért bizalmas infókat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a Budapest Airporttól megrendelésekhez tudjanak jutni.
Egyre feljebb érnek a szálak
Rá egy hónapra a rendőrség őrizetbe vette Antal Attilát, aki Aba Botond után Hagyó Miklós megbízásából töltötte be a vállalat vezérigazgatói pozícióját alig másfél évig. A gyanú szerint annak ellenére, hogy a vállalat rendszeresen veszteségesen üzemel, Antal a cég nevében többször is szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött, valamint engedélyezte, hogy több BKV dolgozó is indokolatlanul magas végkielégítést vehessen fel. A házkutatást követő kihallgatás után Antal és a tanúként behívott Balogh Zsolt, aki Antal után foglalta el a vállalat vezérigazgatói székét, egyaránt terhelő vallomást tett Hagyóra, amik tovább gyengítették a politikus párton belül is ingatag pozícióját. Olyannyira, hogy minden választási jelöltségből visszaléptették.
A hírhedt Nokia-doboz ügy is ekkor robbant ki, ugyanis Balogh elismerte, hogy mintegy 70 millió forint jutott Hagyó Miklóshoz rajta keresztül, és azóta tudja, hogy 15 millió forint fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer abban adta át az összeget Hagyónak. Mindezek után márciusban Hagyó Miklós felfüggesztette párttagságát, és lemondott XII. kerületi pártelnöki posztjáról. A mentelmi jogot jelentő képviselői mandátumát ugyanakkor megtartotta.
Az elmúlt években összesen nagyjából 800 milliót fizettek ki végkielégítések címén a BKV-nál.
