„A BKV korrupciós ügyei eltörpülnek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-nél folyó gazemberségekhez képest” – interpellálta tavaly a miniszterelnököt a Fidesz, a kormányváltás óta viszont nem háborgatták ezt a csontvázat, véli a szerző.
„Az MVM-ügy közvetlen előzménye, bizonyos forrásaink szerint kirobbantó oka volt a BKV-botránynak, amiből a 2010-es választási kampány meghatározó korrupciós botránya, az MSZP Mohácsa kerekedett.” Az ügyeket Kocsis István, az MVM volt és a BKV jelenlegi vezérigazgatójának személye köti össze. No meg Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettesé, akit az MVM-nél lezajlott belső vizsgálat Kocsisra nézve nem túl hízelgő eredményeinek kiszivárogtatása mögött sejtenek.
Hagyó elbukott, az MVM-ügyben azonban még nem bukkantak felelősökre. Miért nincs eredménye az MVM-ügyekben zajló nyomozásnak, ki és milyen intézkedéseket tett – vagy mulasztott el megtenni – annak érdekében, hogy az MVM 2008-as és 2009-es üzleti évének lezárásakor dokumentált gyanús pénzmozgásokból fakadó, több tízmilliárd forintos nagyságrendű veszteségek okát megállapítsa?
„A Nemzeti Nyomozó Iroda és a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség illetékesei azonban a nyomozás érdekeire való hivatkozással nem válaszoltak semmire. Az MVM bennfenteseitől és az ügyet ismerő politikusoktól csak nevük elhallgatását ígérve kaptunk információt, a korábban tisztázást követelő Fidesz „elszámoltatói” pedig semmilyen formában nem voltak a segítségünkre” – számol be Bodoky. Ezért az MVM belső vizsgálatából kiszivárgott információkat és a társaságcsoport 2008-2009-es üzleti évét lezáró éves beszámolóit, valamint magyar és külföldi cégnyilvántartások adatait használta forrásként.
Az MVM ügyében eljáró ügyvédi iroda 2009. április 9-én tett büntető feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál az MVM korábbi vezetőségének időszakában lezajlott „kétes ügyletek” miatt. Ugyanis a Kocsis István vezérigazgatósága idején, 2007–2008-ban különféle jogcímeken átutalt összegek ismeretlen hátterű offshore cégeknél landoltak.
Kocsis Istvánt 2008. tavaszán, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére váltották le az MVM vezérigazgatói székéből. A következő, Mártha Imre nevével fémjelzett MVM-vezérkar birtokon belül kerülve a társaság könyvvizsgálója és egy nemzetközi ügyvédi iroda bevonásával belső vizsgálatokat indított az MVM Csoport több tagvállalatánál, beleértve a Paksi Atomerőművet is, milliárdos visszaélések gyanúja miatt.
Az MVM által megbízott nemzetközi ügyvédi iroda által 2008–2009-ben lefolytatott belső vizsgálat megállapításai szerint az MVM Csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye.
„Ezeket a jól dokumentált és részben nyilvánosságra is került tényállásokat a Nemzeti Nyomozó Iroda másfél éve vizsgálja eredménytelenül, az ügyet a kormányváltás sem mozdította meg. Sőt, éppen ellenkezőleg: azóta mélyen hallgat róla az ellenzékben még szocialista iparmágnásokhoz vándorolt közpénzekről szónokló, az ügyben felelősségre vonást követelő új kormánypárt is.”
A belső vizsgálat által problémásnak minősített ügyek közös vonása, hogy a hiányzó milliárdok frissen alapított, ismeretlen tulajdonosi hátterű, semmiféle referenciával nem rendelkező offshore cégek külföldi, elsősorban az osztrák Meinl Banknál vezetett számláira kerültek. Az első ilyen tranzakció során az MVM vezető tisztségviselői egy befektetési és vagyonkezelési megbízási szerződés alapján 2007. februárja és júniusa között összesen 6,35 millió eurót utaltattak át egy ciprusi bejegyzésű cég, az Aquifex Limited a Meinl Banknál vezetett számláira igazgatótanácsi felhatalmazás nélkül.
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)
