Egy friss tanulmány alapján az emberi vérben lévő antitestek egy újonnan megtalált osztálya képes semlegesíteni az influenzavírus különböző típusait – írja a Live Science. A felfedezés kulcsfontosságú lehet a szezonális vírusok elleni széles körű védőoltások kifejlesztésében.
Az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak, ezért évente szükséges új vakcinákat létrehozni, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel. Az influenzavírusnak négy típusa létezik, az úgynevezett influenza A, B, C és D, jellemzően előbbi kettő felelős a szezonális járványokért.
Az influenza A számos altípusa ismert, amelyek különbségei két, a sejt megfertőzésében szerepet játszó fehérjében rejlenek. Ezek a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N), a H1N1 és a H3N2 például az influenza A altípusai, amelyek rendszeresen megbetegítik az embereket.
Az egyes altípusokon belül különböző törzsek vannak, amelyek folyamatosan módosítják genetikai kódjukat. A H1N1 egyik törzse például jelenleg a domináns influenzát okozó vírus az Egyesült Államokban. Az influenza B két törzsre oszlik, ezek a Yamagata és Victoria, ezek általában az influenzás fertőzések sokkal kisebb hányadáért felelősek.
A vakcinák arra késztetik az immunrendszert, hogy specifikus antitesteket termeljen, amelyek a vírushoz kapcsolódnak, és megakadályozzák, hogy az a szervezetbe való behatolása után megfertőzze a sejteket. Ezeket az oltásokat úgy állítják össze, hogy meghatározott törzsekre irányuljanak, és mivel az adott kórokozók évről évre mutálódnak, minden évben új vakcinákra van szükség.
Hatékonyabb oltásokat fejleszthetnek
Holly C. Simmons, a Pittsburghi Egyetem munkatársa és kollégái a közelmúltban antitestek egy új csoportját fedezték fel emberi vérmintákban. Az ellenanyagok az influenza A vírus több formáját is célba vehetik.
A vizsgálatot laboratóriumban végezték, egyelőre nem biztos, hogy az érintett antitestek miként járulnak hozzá a szervezet influenzaoltásra adott válaszához.
Az A típus elleni védekezéshez használt hagyományos vakcinák általában arra késztetik az immunrendszert, hogy a vírus felszínén lévő H fehérje ellen termeljen ellenanyagokat. Korábban olyan antitesteket fedeztek fel, amelyek egyszerre a hemagglutinin két fő típusát, a H1-et és H3-at célozzák. Erre viszont csak akkor képesek, ha a H1-ben van egy specifikus mutáció, ami korlátozza a hatékonyságot.
A most leírt antitestek bőségesen előfordulnak a vérben, és képesek az influenza A bizonyos H1 és H3 törzseihez kötődni, függetlenül attól, hogy jelen van-e bennük az érintett a hemagglutinin-mutáció. Ez azt jelenti, hogy elméletileg széles körű védelmet adhatnak mindkét altípus ellen, még mutáció esetén is.
A szakértők korábbi törzseken is tesztelték az ellenanyagokat. Az antitestek szembeszállnak az 1980-as évek végétől az 1990-es évek végéig tartó periódus H3 törzseivel, valamint a 2000-es évek elejétől 2015-ig terjedő időszakból származó H1 törzsekkel.
Ez arra utal, hogy azok a betegek, akiktől a mintákat vették, a vírus H3-as törzseire reagálva termelték az antitesteket. Miután egy későbbi időpontban fertőzés vagy oltás révén a H1 törzsekkel találkoztak, az ellenanyagok felkészültek arra, hogy célba vegyék őket.
Talán van rá mód, hogy a vakcinák kiváltsák ezeknek a széles hatású antitesteknek a termelődését, és hogy az oltások egyformán jól védjenek a vírus mindkét altípusa ellen. Igaz, ehhez még biztosan rengeteg vizsgálatra lesz szükség.
