Van-e még jó híre Budapest számára?
Most éppen az, hogy a főpolgármesteri posztért indulók közül elsőként nekem gyűlt össze a kellő számú ajánlószelvényem, így én vagyok az első regisztrált főpolgármester-jelölt.
Ez jó hír önnek, de minek örülnek majd a fővárosiak?
Azért, hogy összegyűljenek a szelvények, az aktivistáink rengeteget járták a várost az elmúlt tíz napban és a szabad, közösségi, zöld város elemeiről beszéltek. A programunkról úgy gondoljuk, valódi alternatívát jelent a budapestieknek.
Fotó: Gáti András, FN
Épít az eddigi sikerekre, de felismeri és kijavítja a hibákat is. Konkrét megoldásokat adunk arra, miként lesz Budapest egészségesebb, élhetőbb és zöldebb. Innen az elnevezés: Közösségi város – Zöld Budapest program, amelynek központi üzenete, hogy Budapest a szabadság városa.
Közel négy év főpolgármester-helyettesség után miért most jutott eszébe a zöld Budapest?
Ha emlékszik a munkásságomra, a második kerület polgármestereként sok olyan feladatot végeztem el, ami zöldebbé tette a városrészt. Fővárosi léptékben is kidolgoztam egy olyan stratégiát, amely zöld parkká varázsolná a Moszkva teret.
Ebből mondjuk nem lett semmi.
Még a szomszédos kerületek támogatását is bírta a program, ami hat és fél milliárd forintból megvalósítható. Csak a forrásokat szippantották el olyan nagyberuházások, mint a csepeli szennyvíztisztító vagy a négyes metró. Ha megválasztanak, az egyik legelső feladatom lesz a Moszkva tér rendbetétele. Az én feladatom főpolgármester-helyettesként egyébként a humán területen adódott, városüzemeltetéssel nem foglalkoztam.
Fideszes ellenfelének, Tarlós Istvánnak pedig épp azt róják fel, hogy inkább üzemeltet, mint fejleszt.
Tarlós István még annyit sem foglalkozott a városüzemeltetéssel az elmúlt négy évben, mint én. Hiszen én nagyon sok információt láttam, ő viszont – frakcióvezetőként – csak a kispadon ült. Én egyben látom a várost. Budapestet nem lehet csak üzemeltetési vagy fejlesztési szempontból nézni. Csak rendszerben lehet gondolkodni, nem olyan erőltetetten fejleszteni, ahogyan az elmúlt években előfordult.
Hogy kritizálhatja az elmúlt éveket, ha az ön pártja részt vett Budapest irányításában?
Ez konkrétan nem így van, az MSZP az elmúlt 16 évben nem vezette a fővárost. Demszky Gábor főpolgármester vezette, a végső döntések az ő kezében voltak.
És a helyetteseinek mi maradt?
A főpolgármester-helyettesek a segítői, akik a keze alá dolgozhatnak. De a végső szó mindig a főpolgármesteré, rajta kell számon kérni a Budapesten folytatott politikát.
Vagyis a siker közös, a felelősség Demszkyé?
Nem. Négy ciklusban volt együttműködés, ezt mindig koalíciós szerződés szabályozta. Amiket vállaltunk, azok nagyrészt megtörténtek, kisebb, de fájdalmas részben elmaradtak. Például a hozzám korábban tartozó egészségügy ügye is rendezetlen maradt. Hiába dolgoztam ki egy megvalósítható javaslatot, amely átalakítaná, korszerűvé tenné a fővárosi egészségügyi rendszert. Berlinben 5000 ágyon oldják meg, amit Budapesten 25 ezer ágyon. Csak a programomat megállították Tarlós Istvánék a közgyűlésben.
Visszatérve a felelősség kérdésére, ha a végső szót mindig a főpolgármester mondta ki, akkor miért Hagyó Miklós ül előzetesben és nem Demszky Gábor?
Erre nem kívánok válaszolni. Azt azonban megjegyezném, hogy nem tudjuk, kit, mivel vádolnak. Akár az is előfordulhat, hogy a választások után vádemelés nélkül ejtik az ügyeket.
Most az ügyészség függetlenségét kérdőjelezi meg?
Nem szeretnék vádaskodni, kritizálni, de például Hunvald György másfél éve ül előzetesben, vádemelés nélkül. Ez felvet bizonyos politikai hátsó szándékot. Csak azt szeretném, ha a közvéleményt foglalkoztató ügyekben nem több évig tartó eljárásokat láthatnánk. Az ilyen ügyekben – akár jogszabály-módosítással – lehetővé kéne tenni a soron kívüli eljárást, hogy a közbizalom mielőbb helyreállhasson.
Vagy az MSZP iránti bizalom?
Fideszes politikusoknál is legalább annyi eljárásban lévő ügy van, legfeljebb a sajtó a baloldal ügyeit hangosabban tálalja.
Azért a Hagyó Miklós felügyelte BKV ügyeit nehezen lehet megkerülni. Önnek, jelöltként, mi a terve a közlekedési vállalattal?
Csupán arra van szükség, hogy a közösségi közlekedés három szereplője, a kormány, a főváros és az utas között megfelelő arányú legyen a finanszírozási munkamegosztás. Ma az utasok csak a menetdíj negyven százalékát fizetik. A fennmaradó részt az állam és az önkormányzat teszi hozzá.
Ki tegyen bele több pénzt?
2009-re sikerült elérni, hogy a kormány és a főváros szerződött arról, hogy nem engedik újratermelődni a BKV veszteségét. A felek vállalták, hogy inflációkövetővé teszik a támogatásukat, cserébe a BKV évente húszmilliárdot költ az utazási kényelem növelésére. Ezek után lehet bevezetni, hogy az utasnak csak az infláció mértékével növekvő jegyárakat kelljen kifizetnie.
Mégis fizetni kell? A május elsejei jó hír nem az ingyenes tömegközlekedésről szólt?
Ez az üzleti modell csak a közösségi közlekedés jelenlegi bevételeit veszi figyelembe. Nem számoltunk olyan pluszforrásokkal, mint a behajtási díj, amelynek bevezetésére az unió amúgy is kötelezte Budapestet. Megválasztásom esetén környezetvédelmi behajtási zónákat fogunk létrehozni Budapesten, ez évi több tízmilliárdos többletbevételt jelent majd a városnak.
Fotó: Gáti András, FN
Arról kell és lehet vitatkozni, hogy ezt a pénzt mire költsük. Én május elsején azt javasoltam, hogy mi lenne, ha a teljes összeget a közösségi közlekedés fejlesztésére és vonzóbbá tételére fordítanánk. Ennek részeként radikálisan, akár 100 százalékkal is csökkenthetnénk a BKV-tarifákat a fővárosiak számára. Ehhez persze sok minden szükséges még, hogy működhessenek új P+R parkolók, buszsávok, bérbicikli-hálózat. Ezek mind szerepelnek a programomban. Megválasztásom esetén szeretnék egy helyi ügydöntő népszavazást e kérdésekről.
Hány szocialista polgármesteri címmel lenne elégedett a választás után?
23 plusz eggyel.
És komolyan?
A realitás az, hogy 13 kerület és a főpolgármesteri poszt, amire számítunk.
A közvélemény-kutatásokból még százalékból sem látszik 13 Budapesten az MSZP-nek…
Én ezzel nem vitatkoznék, de nem értek egyet. Budapest nem pártpolitikai csatározások helyszíne, mindig is a szabadság és a sokszínűség városa volt. Igaz, ez most veszélyben van a jobboldali pártok miatt. A budapestieknek nagyon határozottan meg kell védeni a szabadságukat!
Akkor ne is kérdezzük, hogy vállalna-e posztot egy, Tarlós István vezette városvezetésben?
Sem én, sem a párttársaim nem kívánnak ezzel a Fidesz-filozófiával azonosulni. Konstruktív együttműködés igen, koalíciós együttműködés nem. Ez utóbbit meghagynánk az LMP-nek vagy a Jobbiknak.
