Új feltételeket szabott a Hamász: a túszok szabadon engedéséért a háború leállítását követelik

Egy heti késlekedés és az amerikai vétó elkerülését célzó intenzív tárgyalások után az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határozatot fogadott el, amely a Gázai övezetnek szánt humanitárius segítség felgyorsítására szólít fel, és sürgős lépéseket szorgalmaz „az ellenségeskedések fenntartható beszüntetése feltételeinek megteremtésére”.

Az Egyesült Államok tartózkodott, hogy a tizenöt tagú testület képes legyen elfogadni az Egyesült Arab Emírségek által kidolgozott határozattervezetet. A többi tag a tervezet mellett szavazott, kivéve Oroszországot, amely szintén tartózkodott.

A Washington megnyerését célzó intenzív tárgyalások eredményeképpen a tervezet nem vonja kétségbe Izrael jogát arra, hogy ellenőrizze a 2,3 milliós gázai lakosságnak szánt összes humanitárius segélyt. Izrael ellenőrzi az egyiptomi Rafah és az izraeli ellenőrzés alatt lévő Kerem Salom átkelőket.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök Mahmúd Abbász palesztin elnökkel való tárgyalása után ígéretet tett arra, hogy fenntartja a humanitárius segélyek szállítását a Gázai övezetben, és a konfliktus békés rendezésére szólított fel.

Oroszország továbbra is biztosítja a Gázai övezet működését létfontosságú termékek, köztük gyógyszerek és orvosi felszerelések szállításával

– mondta Putyin a Ciszjordániát ellenőrző Palesztin Hatóság elnökével folytatott beszélgetése során.

Az orosz elnök a vérontás befejezésére és a politikai rendezés újraindítására szólította fel a harcoló feleket.

(The Times of Israel)

118 millió eurós segélycsomagot fogadott el a Palesztin Hatóság támogatására az Európai Bizottság – közölte pénteken a testület.

A támogatás a ciszjordániai köztisztviselők bérének és nyugdíjának kifizetését, a rászoruló családok szociális juttatásait és a kelet-jeruzsálemi kórházakba történő kezelések kifizetését segíti – ismertette a bizottság.

(The Guardian)

Az izraeli hadsereg pénteken felszólította a Gázai övezet középső részén fekvő Al-Bureidzs lakóit, hogy azonnal induljanak dél felé, mivel újabb szárazföldi offenzívát készülnek indítani a területen.

A palesztin enklávéból légicsapásokról, tüzérségi bombázásokról és harcokról is érkeztek jelentések.

A héten Egyiptomban folytatott tárgyalások a jelek szerint nem vezettek eredményre. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan szavazni fog a humanitárius segélyek bővítéséről szóló határozatról, hogy legalább az éhínség veszélyét elhárítsák.

(Reuters / The Guardian)

Összesen 390 ember halt meg, és további 734-en megsebesültek – ismertette az elmúlt negyvennyolc óra veszteségeit pénteken a gázai egészségügyi minisztérium.

A háború október 7-i kitörése óta a tárca szerint több mint húszezer ember halt meg, az áldozatok között nagy számban vannak nők és gyerkekek is.

A számokat független forrásból nem erősítették meg.

(BBC)

Az USA kijelentette, hogy támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon javaslatát, amely a gázai segélyszállítmányok fokozását célozza.

A határozatról szóló szavazását az éjszakába nyúló vita után negyedszer is elhalasztották, a tervek szerint pénteken döntenek róla. Linda Thomas-Greenfield, amerikai ENSZ-nagykövet szerint az arab országokkal közösen sikerült egy olyan módosított változatot alkotni, amely segítséget nyújt a rászorulóknak, és amelyet a washingtoni kormány is támogat.

Az továbbra sem világos, hogy a tizenöt országból álló Tanács többi tagja, különösen Oroszország elfogadja-e a változtatásokat.

(The Guardian)

A palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy átlépte a 20 ezret a Gázai övezet elleni izraeli csapások halálos áldozatainak száma. Ez azt jelenti, hogy az október 7-ei események miatt kirobbant háborúban, 10 hét alatt már

Gáza lakosságának egy százaléka vesztette életét.

A Hamász által kontrollált egészségügyi hatóság nem tesz különbséget a civilek és a kombattánsok között: a szervezet korábban azt mondta, az áldozatok kétharmadát teszik a gyermekek és a nők.

Az ENSZ szerint az izraeli csapások áldozatai legalább 70 százalékban civilek.

(AP)

A Hamász közölte, hogy addig nem enged szabadon több túszt, amíg Izrael bele nem egyezik a gázai „agresszió teljes leállításába”. Vagyis a terroristák által diktált feltételek szerint addig nem nyerhetik vissza a szabadságukat az Izraelből október 7-én elhurcolt túszok, amíg véget nem ér a Gázai övezetben dúló háború.

Az október 7-ei támadások során a terroristák 1200 izraelit gyilkoltak meg és 240 embert ejtettek foglyul. Közülük nagyjából 120-an továbbra is a háború sújtotta térségben raboskodnak.

A csoport szigorított az álláspontján, ugyanis korábban „mindössze” tűzszünetet követelt a túszok szabadon engedéséért cserébe. Közleményükben azt írták, „palesztin nemzeti döntés” az agresszió leállításáról szóló követelés, ám azt nem tisztázták, milyen további palesztin, iszlamista szervezeteknek jutott szó a kérdésben. Izrael szerint a szintén Gázában működő, a Hamásznál is radikálisabb Iszlám Dzsihád is tart fogva túszokat.

Izrael idáig azt kommunikálta, hogy a túszok kiszabadításának legjobb módja a katonai nyomás növelése és a különleges mentőakciók, ám idáig csak egy túszt tudtak így kiszabadítani.

(BBC)