Kisorsolták az áprilisi választásokon országos listát állító pártok listáinak sorrendjét az Országos Választási Bizottság (OVB) pénteki ülésén. A sorsolás értelmében a sorrend a következő: Jobbik Magyarországért Mozgalom; Fidesz-KDNP; Magyar Demokrata Fórum; Civil Mozgalom; MSZP; Lehet Más a Politika.
A sorsolást Fazekas Marianna végezte: előbb egy urnából az országos lista nevét húzta ki, aztán egy másik urnából kihúzta a lista sorszámát. A területi listáknál a területi választási bizottságok sorsoltak.
A marketingszakértő szerint lehet szerepe a választásban annak, hogy az adott párt, illetve képviselő neve, szimbóluma hol helyezkedik el a szavazólapon. Minden attól függ azonban, hogy a választó mennyire keres egy adott pártot. „Ha határozott, akkor nincs jelentősége a sorrendnek” – hangsúlyozta Törőcsik Mária az fn.hu kérdésére. A Pécsi Tudományegyetem marketingprofesszora szerint általában a sorrendnek befolyásoló szerepe van, márkavizsgálatnál például előnyt élvez az a termék, amelyik elől van mondjuk a tizenkettedikkel szemben, hiszen akkorra már elfárad az ember. A szakértő szerint a választásnál annyiban súlyosbodik a helyzet, hogy vizuálisan kell felismerni egy pártot, azaz nagyon fontos, hogy a logó jól felismerhető legyen.
„A szavazólapon a pártok egy sorban vannak, a sorsolás szerinti sorrendben. Mivel balról jobbra olvasunk, így a baloldalon elhelyezkedő logókra nagyobb figyelem jut” – mondta Törőcsik Mária, ismét kiemelve azonban, hogy ennek csak akkor van szerepe a döntésben, ha nincs egy keresett logó, hanem a választó „kizárásos alapon” dönt. Ebben az esetben az sem mindegy, hogy mely pártok szimbólumai szomszédosak. A marketingprofesszor ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy öt párt esetében még belátható, befogható a sorrend, mennél több párt szerepel ugyanakkor a szavazólapon, annál nagyobb a veszélye a tévesztésnek.
Másként vélekedik a kérdésről a reklámpszichológus: szerinte semmilyen befolyással nincs a szavazólapon szereplő sorrend a választás eredményre. „Szinte biztos, hogy nem a szavazófülkében dönti el az állampolgár, hogy kire teszi le voksát” – fogalmazott az fn.hu-nak Babocsay Ádám. A szakértő szerint egy szóbeli esemény során érvényesülhet az úgynevezett sorrendi hatás, mely alapján az első és az utolsó felszólaló kapja a legkitüntetettebb figyelmet, „papíron” azonban ez az elmélet nem állja meg a helyét.
A szavazólapra vonatkozó szabályokat a választási eljárásról szóló törvény tartalmazza. Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Az egyéni választókerület szavazólapján ábécé sorrendben szerepel a jelöltek hivatalosan használt családi és utóneve, míg a területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét.
