Gazdaság

A cégeknek kihívás lehet a decemberi minimálbér-emelés, a szakszervezetek agresszív bértárgyalásokra számítanak

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés azt jelenti, hogy aki eddig minimálbért (bruttó 232 ezer forintot) kapott, vagy a felett nem sokkal keresett, annak decemberre már legalább bruttó 266 800 forintot (nettó 177 422 forintot) kell fizetni, amit januárban fog először megkapni, hiszen a bért utólag fizetik. Ugyanez igaz a bérminimumosokra is, akiknél 10 százalékos az emelés. Aki eddig szakképesítéshez kötött munkakörben bruttó 296 400 forintot keresett, vagy annál valamennyivel többet, az decemberre nem kaphat bruttó 326 ezer forintnál (nettó 216 790 forint) kevesebbet, amit szintén januárban utalnak először. Utánajártunk, okoz-e felfordulást a cégeknél az év végi kötelező béremelés, és mekkora emelést hozhat a többi dolgozónak 2024-re a bérajánlás.

Bár nem az idén jön a legkisebb keresetűeknek a megemelt fizetés, a dolgozók nyilván üdvözlik, hogy a szokásos januári emelés (amit először februárban kapnak meg) egy hónappal korábban megvalósul. De vajon okoz-e nehézséget a cégeknek, hogy nem januártól, hanem már decembertől emelkednek a legkisebb bérek, hogyan tervezik kezelni a bértorlódást, és mire számíthat a többi dolgozó?

Lehetnek gondok, de megoldást kell találni

Okozhat átmeneti zavart a legkisebb bérek decemberi emelése, de az emelés mindig hoz megoldandó problémákat, és bízom benne, hogy ezeket most is lehet kezelni. Ehhez együtt kell működniük a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek

– mondta a 24.hu-nak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Zlati Róbert emlékeztetett rá, hogy a 2023-ra szóló tavalyi bérmegállapodásban szerepelt, hogy ha az idei infláció a vártnál magasabb lesz (és az lett), akkor fél év után minimálbér-korrekció (vagyis évközi pótlólagos emelés) jöhet, amit a MASZSZ szorgalmazott is. Ez nem történt meg, helyette lett végül a decemberi minimálbér-, és bérminimum-emelés. A MASZSZ azért nem írta alá a 2024-re szóló bérmegállapodást, mert nem értettek egyet azzal, hogy a bérminimumnál csak 10 százalékos emelés legyen, illetve hogy pár év alatt megszüntessék a bérminimumot.

A zavarokra példaként megemlítette, a pótlékos, illetve nempótlékos dolgozóknál átrendeződhetnek a fizetések – ha valaki eddig minimálbéres pótlékos volt, és így keresett bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet, elképzelhető, hogy a decembertől megemelt minimálbérrel (266 800) plusz a pótlékkal többre jön ki a fizezése, mint kollegájának, aki eddig megelőzte őt bruttó 300 ezres keresetével. A hasonló problémákat meg kell oldani, ahogy máskor is, törekedni kell a bértorlódás enyhítésére, megszüntetésére – tette hozzá.

Az ekhósok nettója csökkenhet, ha nem lép a munkáltató

Akik egyszerűsített közteherviseléssel (ekho) adózhatnak, azoknál nettóbércsökkenés is jelentkezhet a minimálbéremelés miatt. Tegyük fel, hogy valaki bruttó 500 ezer forintot keres, ebből 232 ezer forint után fizet az általános szabályok szerint adót, felette ekhózik. Most a nettója 382 080 forint. Ha decembertől nem tesz semmit a munkáltatója, akkor a 266 800 forintra emelt minimálbér miatt a dolgozó nettója 375 642 forintra csökken. Ha viszont kap 7575 forint emelést bruttóban, akkor nem csökken a nettója.

Problémákat okozhat, ellehetetlenülést nem

Kisebb-nagyobb gondot okozhat a vállalkozásoknál a legkisebb bérek előrehozott, decemberi emelése, de ettől az intézkedéstől cégek tömeges ellehetetlenülésére nem számítunk

– kommentált lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Perlusz László emlékeztetett, a VOSZ tagsága első körben nem támogatta a decemberi minimálbér-emelést. Ők – ahogy a többi munkaadói és munkavállalói érdekképviselet is – azt szerették volna, ha a legkisebb keresetűek decemberben adó- és járulékmentesen kaphattak volna 100 ezer forint kompenzációt a munkáltatóktól az infláció ellensúlyozására, nem kötelező jelleggel. Ezt azért javasolták, mert a várható éves infláció az idén 17,5 százalék körül lesz, miközben a minimálbér idén januártól 16, a bérminimum pedig mindössze 14 százalékkal emelkedett, tehát a minimális alapbér reálértéken mínuszba került. Mivel bérkompenzációs javaslatukat a kormány nem támogatta, így álltak be végül a decemberi minimálbér-emelés mögé.

Szerintük az előrehozott emeléssel a vállalkozások, vállalatok pénzügyi (az üzleti tervek egy évre szólnak) és adminisztratív (az érintetteknek új munkaszerződés kell) problémákkal is szembesülhetnek. De a legkomolyabb ellenvetés mégis az volt a VOSZ-on belül, hogy az eddigiekhez képest (Covid-válság, alkatrész-, nyersanyaghiány, rendelések visszaesése, elmaradása, kamat-, árfolyamválság, energiaválság, stb.) egy új bizonytalanságot hoz a gazdaságba az, hogy az éves bérterveket felülírják. Vagyis

már nem lehet biztos a vállalkozó abban, hogy ha egy évre tervezett a bérekkel, az biztosan úgy is marad.

Adrián Zoltán / 24.hu

Szociális alapon – szolidaritást vállalva a legalacsonyabb keresetű dolgozókkal – azonban végül mégiscsak támogatták, hogy a legkisebb keresetűek ha csak egy hónappal hamarabb is, de megkapják előbb az emelést, százalékosan két számjegyűt. Ez jelzés is szerinte, hogy a munkáltatók kilábalóban vannak a recesszióból, ki tudják fizetni az előrehozott, érezhető mértékű béremelést, támogatva a kormányzat gazdaságfeljesztési törekvéseit, amelynek kulcseleme a hazai kereslet élénkítése.

Megemlítette, hogy a fejlődőképes cégek teherbíró képességét növeli, segíti, hogy a kkv-k az állami kamattámogatásnak köszönhetően jövőre is kedvező kamattal vehetnek fel hitelt (Széchenyi Kártya Program), és a kormánytól ígéretet kaptak az energiahatékonyságot javító fejlesztések támogatására, az energiaköltségek csökkentésére is. A belső fogyasztást is növelheti, így a gazdaságot élénkítheti az emelés, amit szintén fontosnak tart a VOSZ.

Bérajánlás, reálérték

A bérajánlás szerint a vállalkozásoknak (lehetőségeik szerint) törekedniük kell a bérek reálértékének növelésére. Mivel a költségvetésben jövőre 6 százalékos inflációt becsültek, lefordítva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások, vállalatok adjanak 6 százaléknál nagyobb emelést.

Zlati Róbert szerint ez nem ad túl sok támpontot a bértárgyalásokhoz. A munkavállalók két számjegyű béremelést szeretnének, vagyis lesz miről tárgyalni – tette hozzá.

A bérajánlást a vállalkozások úgy értelmezik, hogy jövőre teherbíró képességük szerint törekedjenek átlagban a bérek reálértékének növelésére. A jövőre 6 százalékosra becsült infláció mellett ez azt jelenti, hogy amelyik cég meg tudja tenni, az legalább 6 százalékkal emelje a béreket – avatott be Perlusz László. A feszített munkaerőpiac miatt is muszáj lesz meglépniük ezt, illetve hogy meg tudják tartani munkavállalóikat – jegyezte meg.

A VOSZ szerint átlagosan 6 és 10 százalék közötti emelés lenne ideális, amely egészséges keresletélénkülést hozhat, segítve a jövőre várt 3–4 százalékos gazdasági növekedés elérését. Ettől függetlenül ahol a jövedelmezőség engedi, ott lesznek az átlagnál magasabb béremelések – tette hozzá.

Szakadék van a minimálbér-emelés és a bérajánlás között

Felfordulást nem okoz a bérmegállapodás, de amikor kimegyek a cégekhez tárgyalni, azzal szembesülök, hogy csak 6 százalék körüli emelésben lennének partnerek

(mert az MNB 4-6 százalékos inflációt becsül jövőre), miközben a legkisebb béreknél helyesen két számjegyű az emelés. Nem 6 százalék körüli béremelésre számítottunk, a munkavállalók az infláció pénztárcájukat leürítő hatásából kiindulva két számjegyű emelést várnak” – osztotta meg tapasztalatait velünk a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

László Zoltán hozzátette, a káosz abból adódik, hogy

jelentős szakadék van a minimálbéremelés (15 százalék) és a bérajánlás (legalább 6 százalék) között.

Mint elmondta, mostanában sok a bértárgyalásuk, kicsit késésben vannak idén, mert rövid- és középtávon túl nagy a bizonytalanság a feldolgozóiparban, és ez nehezíti a cégeknél a tervezést. Ilyen mértékű bizonytalanságot még nem tapasztalt.

A Vasason belül meghatározó súlyúak az autóipari vállalkozások – körükben is jelentős a kiszámíthatatlanság, ami összefüggésben van a többi között

  • az elektrifikációval,
  • a túl gyors technológiai változásokkal,
  • a költségnövekedéssel,
  • a gazdasági környezettel,
  • a karbonsemlegesség szorításával.

Hogy mennyit vitt el az infláció a dolgozóktól, mennyire kerültek nehéz helyzetbe, azt jól és objektíven jelzi szerinte, hogy mennyire élénkült meg a kereslet a személyi hitelek iránt. Ez a keresletnövekedés olvasatában egyértelműen azt mutatja, hogy baj van.

A dolgozók úgy érzékelik, hogy még ha nominálisan nagyobb bérfejlesztést kaptak is, az sem volt elég ahhoz, hogy a bérük vásárlóértéke ne romoljon.

Vagyis azzal szembesülnek, hogy ma kevesebbet ér a munkájuk, mint egy-másfél, két éve. Így a mostani bérfejlesztéstől nemcsak azt várják, hogy a jövő évi, a költségvetésben 6 százalékosra becsült inflációt ellensúlyozza, hanem azt is, hogy az eddigi inflációt ellentételezze, például ne kelljen hitelt felvenniük, hogy vissza tudják tölteni a felélt tartalékaikat. A munkavállalók ezért várnak két számjegyű emelést. A munkáltatók meg kapaszkodnak a 6 százalékos inflációs előrejelzésbe. Ebből következően

elég agresszív bértárgyalásokra, komoly vitákra, harcokra készülnek a Vasasok.

A legkisebb bér fölött kicsivel

Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akik jelenleg a legkisebb bér és annak decembertől megemelt összege között kerestek, Zlati Róbert azt válaszolta, az ő bérüket a jövő évi bérekről szóló tárgyalások fogják rendezni. Ha valaki jelenleg bruttó 260 ezer forintot keres, annak decembertől biztosan meg kell kapnia a 266 800 forintot (ami csupán 2,6 százalékos emelésnek felelne meg), de reméli, hogy az illető ennél többet kap. A munkavállalók, a szakszervezet biztosan a minimálisnál magasabb emelést fognak szorgalmazni náluk is – szögezte le. Ha nincs szakszervezet, akkor a menedzsment döntése lesz, mennyit emel, de bízik benne, hogy akkor sem húzzák le minimálbérre azt, aki eddig annál többet keresett.

Mohos Márton / 24.hu

A bértorlódást kezelni kell – szögezte le Perlusz László. Arra számít, hogy lesznek cégek, ahol már decemberre lesz béremelés (nem csak a legkisebb bérűeknél), másoknál viszont idén csak a legkisebb béreket emelhetik a kötelező szintre, a többiek bérét meg majd januártól vagy később, amikor jobban látják, mi várható 2024-ben.

Nem zárta ki, de nem is tartja valószínűnek, hogy a kis keresetűeknél (például bruttó 240 ezer forintnál) kétszer emelnének, egyszer decemberben a kötelezőt (266 800 forint), aztán meg januárban (hogy továbbra is kicsivel a minimálbér felett legyenek), mert szerinte ez nem életszerű, túl sok adminisztrációt jelentene. Inkább valószínűsíti, hogy decemberben egyből a kötelezőnél kicsivel nagyobb emelés jöhet ezeknél a dolgozóknál.

Nem rengeti meg a hegyeket, hogy már decembertől emelik a legkisebb béreket

– fogalmazott László Zoltán. Nem látják az eddig elindult bértárgyalásokon, hogy felmerült volna, hogy megjelenjen a bérfejlesztésekben a decemberi minimálbér-emelés. Csak ott fog ez megjelenni szerinte, ahol vannak minimálbéren, bérminimumon vagy alig e felett foglalkoztatottak. Például ott, ahol a szakmunkások 1700–1800 forintot keresnek óránként, ami helyett decemberre már legalább 1874 forintot kell fizetni. Igaz, a kifizetés csak januárban esedékes, de a cégek éves büdzséjét, terveit akkor is valamennyire felülírja.

Hogy a többi bért is emelnék decembertől a cégek, erre vonatkozó szándékot nem lát. Sok helyen – a Vasas területén lévő cégek mintegy harmadánál – eddig is áprilistól március végéig tartott a gazdasági év, szóval áprilistól volt esedékes a béremelés, másik harmaduknál januártól, a többieknél pedig vagy több lépcsőben, vagy nyáron, ősszel. Vagyis ha nem érintettek a minimálbér-emelésben (ez a Vasas területén nem jellemző), akkor nem okoz változást náluk a decemberi minimálbér-emelés – jegyezte meg.

László Zoltán úgy véli az eddigiek alapján, hogy a minimálbér-emelés miatti bértorlódás oldásával január után foglalkozhatnak a cégek, vagyis akiket ez érint, azok inkább a februári fizetésnél számíthatnak majd emelésre. Nem gondolja, hogy ezt előre hoznák egy hónappal a cégek, bár ha így lenne, annak örülne.

Minimálbér: cél a mediánbér 60 százaléka

A minimálbér küldetése, hogy alulról felfelé tolja a legkisebb kereseteket, emelje az alacsony bérből élők életszínvonalát – mondta Zlati Róbert. Az a cél, hogy pár éven belül a minimálbér elérje a mediánbér 60 százalékát. Augusztusban a mediánbér bruttó 450 ezer forint volt, ennek 60 százaléka 270 ezer forint, de jövőre ennél bizonyára magasabb lesz, miközben a minimálbér decembertől bruttó 266 800 forintra emelkedik. Ezért mondta, ahhoz, hogy a kitűzött célt el lehessen érni, a minimálbérnek évről évre jobban kell nőnie, mint amennyivel az átlagkereset, illetve a mediánkereset emelkedik. Az alacsony keresetűek felzárkóztatására jó példaként említette a MÁV-ot, ahol két éve új elvet, fix minimális összegű emelést vezettek be. 2023-ban például 5 százalékkal, de legalább bruttó 53 ezer forinttal emelték a béreket, így a kisebb keresetűek bére arányaiban jobban nőtt, mint a nagyobb keresetűeké, és nem gyarapodtak tovább a bérkülönbségek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik