A Központi Nyomozó Főügyészség azért tagadta meg a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében, mert,mint mondták, a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.
A nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint a Fidesz pártigazgatója a párt belső nyilvánossága előtt keresetlen modorban azzal büszkélkedett, hogy adatbázisuk segítségével pontosan tudják, kik szavaztak rájuk és kik politikai riválisaikra. Sem Kubatov Gábor maga, sem pedig pártja a nyomozóhatóság döntéséig nem cáfolta a felvétel valódiságát.
Majtényi azonban közleményében arra hívja fel a figyelmet,hogy a Büntető Törvénykönyv szerint, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el. A cselekmény súlyosabban minősülő bűntett, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
A nyomozás megtagadásának indoka téves – szögezi le ezért Majtényi László, s mint írja, azt, hogy a hangfelvétel hiteles-e és a bűncselekmény megvalósult-e, a nyomozás hivatott felderíteni. Azzal az indoklással nyomozást megtagadni, hogy a tényállás felderítése eleve indokolatlan az érdeksérelem hiánya miatt, jogi tévedés. Tekintettel arra, hogy a hangfelvétel nem tervezett, hanem létező és felhasznált adatbázisról szól, az a hivatkozás, mely szerint egyébként csupán az érdeksérelem veszélye állhat fenn, ugyancsak hibás. Ha a cselekményt elkövették, és ez bizonyítható, az adatvédelem fogalmi logikája, előfeltevései alapján a jelentős érdeksérelem biztosan megállapítható.
