Változatlan formában hirdeti ki a kormány az útdíjrendszer átalakítására vonatkozó rendeletét – többek között ez derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által összehívott, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) képviselőivel folytatott hétfői egyeztetésen, amelyről a NiT Hungary adott ki közleményt.
A közlekedési tárca a találkozón jelezte: olyan változásra nincs lehetőség, amely veszélyezteti a kormány 2024-es költségvetési céljait, de az érdekképviseleti kezdeményezések vizsgálatára munkacsoportokat állítanak fel.
és ennek a véleményüknek hangot is adtak a megbeszélésen.
A zaj- és légszennyezéssel, valamint a széndioxid-kibocsátással összefüggő külsőköltség-díjak bevezetése újabb, járműkategóriáktól függően jelent. Ez a költségnövekedés
- százalékban kifejezhető inflációnövekedéshez,
- a fogyasztási cikkek, élelmiszerek és szolgáltatások árának emelkedéséhez vezet.
Februártól az autóbuszok is bekerülnek a HU-GO rendszerbe, ami jelentősen drágítja majd a személyszállítási szolgáltatásokat, így például a magyar családokat érintő iskolai kirándulásokat is.
Az érdekképviseletek időben eljuttatták az útdíjrendelettel kapcsolatos szakmai javaslataikat a döntéshozókhoz, de ezek közül egy sem került be a tervezetbe – mondta az MKFE elnöke, Barna Zsolt. – Sajnálatosnak nevezte, hogy szervezeteikkel csak ilyen későn, gyakorlatilag a rendelet kihirdetésével egy időben kezdődnek meg az egyeztetések. Most arra kell törekedniük szerinte, hogy megvizsgálják, milyen mozgástere van még a szakmának érdekei érvényesítéséhez, és milyen korrekciókra van lehetőség, amelyeket a magyar személyszállító és árufuvarozó vállalkozások védelme, versenyképességük javítása érdekében hozhat a kormány.
A külsőköltség-díj bevezetésére az uniós irányelv 2026-os határidőt szabott a tagállamoknak, mi mégis azonnal bevezettük, ráadásul úgy, hogy az alágazat szereplői az elmúlt évben minden piaci szegmensben csökkenést szenvedtek el
– szögezte le Dittel Gábor. A NiT Hungary ügyvezető főtitkárának kérdésére az ÉKM képviselői elmondták, hogy az inflációkövető útdíjkorrekció kikerült a rendeletből, ugyanakkor azt nem tudták megerősíteni, hogy ez a későbbiekben is így marad. Barna Zsolt nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az éves szállítási szerződésekben nem lehetnek nyitott tételek, ezért a szakma határozott választ kér az útdíjstruktúra későbbi alakulásáról.
Az autóbuszok 2024. februártól történő HU-GO rendszerbe integrálása kapcsán Dittel Gábor kiemelte: „Szakmaiatlan megközelítés, ha a tengelyszámhoz kötött tarifarendszer nem tesz különbséget a »kisbusz« és »nagybusz« között: a kéttengelyes jármű lehet 11 vagy 44 személyes is, az útdíjköltség egységes ráterhelése ezekre az autóbuszokra igazságtalan helyzetet teremt.” Az érdekképviseletek a súly- vagy utasszám szerinti differenciálásban, illetve a jármű hossza szerinti különbségtételben látják a megoldást. Barna Zsolt rámutatott, hogy a tehergépjárművek EURO norma szerinti díjdifferenciáláshoz jelenleg is alkalmazott regisztráció a buszoknál is alkalmazható, a szükséges adatok elérhetők a járművek forgalmi engedélyéből.
Az érdekképviseletek felhívták a figyelmet arra is, hogy abban az időszakban nincs korrekt tájékoztatás, egzakt kilométerdíj és a fuvarozók számára elérhető útdíjkalkulátor, amikor a magyar vállalkozások jelentős része a 2024-es szerződéskötéseit tárgyalja.
A szakmai szervezetek szerint hatékony ellenőrzés nélkül a magas útdíj tovább növelheti a bliccelők arányát, a viszonylati jegyekkel visszaélők számát. Utóbbinál szakaszjegyek teljes kivezetését vagy az érvényességi idő néhány órára rövidítését szorgalmazzák, az ellenőrzések fokozására pedig az útdíjbevételből kell forrást biztosítani. Javaslatként elhangzott még a fő- és gyorsforgalmi utak díja közötti különbség csökkentése, a tranzitforgalom kötelező autópályákra terelése, továbbá a nyilvánvaló költségvetési többletbevételre tekintettel a díjkompenzáció kérdése, például a nagyfelhasználói útdíjvisszatérítés bevezetésével, vagy az intermodális szállítási módok térnyerésének finanszírozásával.
Dr. Bói Lóránd közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár az egyeztetés zárásaként elmondta, a felvetett kérdések megvitatása tárcákon átívelő munkacsoportokban folytatódik. A menetrendről és az egyes munkacsoportok összehívásáról az ÉKM intézkedik, a cél az, hogy 2024. második felére a döntéshozók elé vihető, az érdekképviseletekkel egyeztetett megoldások, javaslatok készüljenek el.
