Előfordul, hogy fogyasztóként panaszunk van egy vállalkozásra – ilyenkor ajánlják a költséges és hosszadalmas bírósági eljárás helyett a díjmentes és gyors békéltetési eljárást, aminek többféle kimenetele lehet.
- Ha a békéltetésben a testület szerint nem megalapozott a fogyasztói panasz, elutasítják.
- Ha megalapozottnak tartja a testület a panaszt, születhet egyezség a fogyasztó és a vállalkozás között a panasz rendezéséről.
- Ha nincs egyezség, akkor ajánlást, vagy kötelezést adhat ki a testület.
Jelenleg a békéltetésben csak akkor születik kötelezést tartalmazó határozat, ha a vállalkozás egy úgynevezett alávetési nyilatkozattal magára nézve kötelezőnek ismeri el a testület határozatát. Ha nincs alávetési nyilatkozat, akkor csak ajánlást tehet a testület, ami ugyan egyfajta győzelem a fogyasztó számára, de egy elég nagy gond van vele. Az, hogy
Nemteljesítés esetén „büntetésből” kikerülhet ugyan a vállalkozás neve a békéltetés weboldalán található feketelistára, csakhogy a fogyasztó kára ettől nem térül meg. Jövőre azonban egész más lesz a felállás.
200 ezer forint alatti igénynél kötelező érvényű határozatot hoznak
A fogyasztóvédelmi törvény januári változásával
- a békéltető testületek alávetési nyilatkozat nélkül is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben,
- ha a fogyasztói kérelem megalapozott és
- az érvényesíteni kívánt kárigény nem haladja meg a 200 ezer forintot.
Ez a fogyasztó számára azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozás nem teljesíti a határozatot, a fogyasztó kérheti a bíróságtól, hogy a kötelezést végrehajtási záradékkal lássák el. Ezután pedig végrehajtási eljárást kezdeményezhet a fogyasztó a vállalkozással szemben a teljesítésére. A kötelezést tartalmazó határozat tehát egy azonnal végrehajtható határozat – írta a Budapesti Békéltető Testület elnöke, Dr. Inzelt Éva a 24.hu megkeresésére.
A BBT eddigi tapasztalatai alapján a vállalkozások jelentős része a nem kötelező erejű ajánlásokat is önként teljesíti. Arra számítanak, hogy a vállalkozások a kötelezést teljesíteni fogják és csak elenyésző számban fog sor kerülni végrehajtási eljárás megindítására.
Inzelt Éva szerint a kötelezést tartalmazó határozat bevezetése mindenképpen erősíti a békéltető testületi eljárások szerepét és jelentőségét is a 200 ezer forint alatti fogyasztói igényeknél. Úgy véli továbbá, hogy a vállalkozásoknak az eddigiekhez képest még inkább érdekük lesz, hogy a békéltető eljárásokon megjelenjenek és a fogyasztó megalapozott igénye esetén egyezséget kössenek.
200 ezer forint feletti igénynél marad az ajánlás
A 200 ezer forintos összeghatárt a fogyasztóvédelmi törvény határozza meg. Amennyiben a fogyasztó igénye ennél magasabb és megalapozott, januártól is csak ajánlást tartalmazó határozatot lehet hozni, ha a vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot. Ennek végrehajtása továbbra sem lesz kötelező, és amennyiben a vállalkozás az ajánlásban foglaltakat nem teljesíti, annak végrehajtását sem lehet kezdeményezni. Az ajánlás nemteljesítésének jogkövetkezménye változatlanul annyi lesz, hogy a vállalkozás felkerül egy „ajánlást nem teljesítő vállalkozások” listájára (feketelista), amelynek csak reputációs szempontból van jelentősége.
A BBT elnöke kitért arra is, hogy az alávetésnek 2024. január 1-től is lesz jelentősége, mert a 200 ezer forint összeghatár feletti megalapozott kérelmeknél alávetés mellett kiadható lesz továbbra is a kötelezést tartalmazó határozat.
Online síkra terelnék a békéltetést, de bővül a hagyományos út is
A másik jelentős változás, hogy 2024-től fő szabály szerint online járnak el a békéltető testületek, a vállalkozásoknak pedig biztosítaniuk kell a meghallgatásokon az online részvételt. Az online meghallgatásoktól azt várják, hogy költség- és időkímélőbbé váljon a békéltető eljárás.
Mint azt Inzelt Évától megtudtuk, eddig is volt már online meghallgatás, de a fogyasztóvédelmi törvény a 2022. január 1-je előtt indult eljárásokat még nem szabályozta. A Covid járvány alatt a Budapesti Békéltető Testület írásban folytatta le az eljárásokat, azonban hogy a felek meghallgatáshoz való joga ne sérüljön, az írásbeli eljárásokban online meghallgatásokat tartottak. A visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak mind a fogyasztók, mind a vállalkozások részéről, de ebből szerinte még nem vonhatóak le következtetések a jövőre nézve. Ezek az online meghallgatások ugyanis a járvány miatti teljes lezárás időszakában történtek, amikor ez volt az egyetlen lehetőség a feleknek arra, hogy szóban is elmondják álláspontjukat.
Januártól személyes meghallgatást csak akkor tartanak a békéltetésben, ha azt a fogyasztó kérelmében, vagy az eljárás megindítása előtti nyilatkoztatáskor kéri. A BBT előzetes – nem reprezentatív, de szerintük a fogyasztói attitűdöket jól mutató – felméréséből egyébként az derült ki, hogy a fogyasztók többsége továbbra is a személyes meghallgatást preferálja.
Változás még, hogy jövőre a jelenlegi 20 testület helyett 8 regionális békéltető testületi központ lesz, de az egyes megyeszékhelyeken továbbra is sor kerülhet személyes meghallgatásra a fogyasztó választása szerint. Emellett bővülnek a személyes meghallgatási helyek a nem megyeszékhely megyei jogú városokban, így a korábbi 20 helyett 27 helyen lesz biztosított a személyes meghallgatás. A jogalkotói szándék az volt a meghallgatási helyszínek számának növelésével, hogy minél szélesebb fogyasztói kör számára váljon elérhetővé a békéltető testületi eljárás, és a regionális felállással ne sérüljenek a fogyasztói jogok.
