Belföld

Nagyüzemben folyik a békéltetés a járvány következtében elmaradt rendezvények, utazások befizetett díjai miatt

Körbejártuk, mikor és mennyi pénz jár vissza, ha elmarad a befizetett program.
Korábban a témában:

A koronavírus miatt lemondott utazások, törölt repülőjáratok, elmaradt fesztiválok, koncertek, színház-és sportesemények jegyeinek visszaváltása kapcsán dőlnek a panaszok és a kérelmek a Budapesti Békéltető Testülethez (BBT). Rengeteg hasonló esettel fordultak olvasóink szerkesztőségünkhöz is, beszámoltunk arról, hogy

Nyilván az utazás- és eseményszervezők sincsenek könnyű helyzetben, viszont az is érthető, ha az emberek szeretnék visszakapni a pénzüket. Inzelt Éva, BBT elnöke foglalta össze lapunknak, mire számítson anyagilag, akinek a koronavírus miatt hiúsult meg valamilyen előre lefoglalt, kifizetett programja. Az esetek megítélésénél az összes körülményt vizsgálni kell, vagyis, hogy mikor, milyen feltételek (Általános Szerződési Feltételek) mellett vásárolták meg a szolgáltatást, volt-e a felek között kötött szerződésben vis maior kikötés, ha igen, ez mire terjedt ki, és mi akadályozta a szolgáltatás teljesítését. És persze azt is figyelembe kell venni, hogy az adott időszakra milyen jogszabályok voltak érvényesek.

Lemondott utazások

Számos olyan panasz érkezett a testülethez, hogy a fogyasztó lefoglalt egy utazást még a járványhelyzet kialakulása előtt, majd időközben a kialakult koronavírus-járvány miatt mégis lemondta az utazást, és visszakérte a teljes befizetett összeget, ám az utazási vállalkozás csak az úgynevezett bánatpénzzel csökkentett értéket fizette vissza neki. A lemondott utazásokkal kapcsolatban több jogszabályra is figyelemmel kell lenni.

A veszélyhelyzetben speciális szabályok léptek életbe

A kormány a koronavírus-járvány miatt március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett, ezzel különleges jogrend lépett hatályba, majd március 28-ától kijárási korlátozást rendelt el. Az utazási csomagokkal, szolgáltatásokkal, szerződésekkel egy 2017-es kormányrendelet foglalkozik általánosságban, azonban május 27-én speciális szabályokat hirdettek ki a szerződésfelmondással kapcsolatban, éppen a járvány miatt és az ügyfelek érdekében. A korábbi rendelet főszabályként felmondás esetére helyettesítő szolgáltatás felajánlását vagy más esetben pénzvisszafizetést írt elő. Május 28-tól viszont az utazásszervező utalványt is kibocsáthatott azzal, hogy a fogyasztónak azt el kellett fogadnia, ellenkező esetben a teljes befizetett összeg visszajárt neki. Teljes pénzvisszatérítés jár a fogyasztónak akkor is, ha a rendeletben meghatározott egy év alatt az utalványt nem használja fel. A veszélyhelyzet megszűnése utáni időszakra szóló átmeneti szabályok pedig úgy rendelkeztek, hogy az utazási szerződések felmondásánál augusztus 31-ig voltak érvényben a speciális szabályok.

A szokásostól eltérő szabályok voltak érvényesek arra az esetre is, ha az utazási célállomás helye vagy annak közvetlen környezete szerepelt a külügyminisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” országok és térségek között, valamint ha olyan elháríthatatlan, rendkívüli körülmények merültek fel, amelyek az utazási csomag teljesítését, az utasok célba juttatását jelentős mértékben befolyásolták. Ilyen esetben (a 2017-es kormányrendelettől eltérően) a fogyasztó bánatpénz megfizetése nélkül mondhatta le az utazási csomagot még a program megkezdése, illetve augusztus vége előtt. Ha ilyen körülmények között mondta fel az utazó a szerződést, akkor tehát jogosult lett az utazási csomag ellenértékeként befizetett teljes díj visszafizetésére. További kártérítést azonban nem követelhetett.

Ha a speciális vagy az átmeneti szabályok alapján, a koronavírus-járványra hivatkozva mondta fel a fogyasztó az utazási szerződést, akkor a vállalkozás köteles volt a teljes befizetett összeget visszafizetni a részére pénzben vagy utalványban. És ha a vállalkozás által felajánlott utazási utalványt (voucher) nem fogadta el a fogyasztó, vagy nem nyilatkozott 15 napon belül, hogy elfogadja, akkor a pénz járt vissza. A visszatérítésből a vállalkozás nem vonhat le sem bánatpénzt, sem egyéb díjat, költséget.

Amennyiben az utazási szolgáltató mondta le a programot, akkor a speciális szabályok alapján szintén lehetőség volt utalvány kibocsátására, de csak az utas hozzájárulásával. Ha az utas az utalványt nem kérte, akkor az utazásszervező köteles volt a teljes befizetett részvételi díjat visszatéríteni.

Szeptember 1-től megint más szabályok érvényesek az utazások lemonádásánál

Szeptember 1-től a speciális/átmeneti szabályok nem érvényesek, így az utazásszervező már nem kínálhat fel vouchert a lemondott utakra. Ugyancsak szeptember 1-től (egyelőre egy hónapig) beutazási korlátozás lépett életbe (karantén vár a külföldről érkezőkre, hacsak két negatív tesztet be nem mutatnak), ami miatt újabb útlemondások várhatóak.

A 2017-es rendeleti főszabály szerint az utazó/fogyasztó lemondása esetén lehetnek olyan esetek (például belföldi út), amikor csak a bánatpénzzel csökkentett összeget kapja vissza az utazó. Abban az esetben, ha a célország felkerül a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba, akkor az utazó felmondása esetén a befizetett teljes díj visszafizetésére jogosult. Ha az utazásszervező mondja fel a szerződést azért, mert „utazásra nem javasolt” utazási célország lett az úti cél, amely jelenleg a világ összes országa, akkor pedig vagy helyettesítő szolgáltatást nyújt vagy köteles visszafizetni a teljes befizetett összeget.

Elhalasztott, lemondott koncertek, fesztiválok, zárt kapuk mögött megtartott meccsek

A másik gyakori panasz, amellyel megkeresik a békéltetőket, a különböző lemondott rendezvények (fesztiválok, sportesemények, színházi események, koncertek) jegyeinek visszaváltása. Ilyenkor a fogyasztó belépőjegyet vásárolt egy bizonyos eseményre, amelyet az időközben kialakult koronavírus-járvány miatt elhalasztottak vagy lemondtak. A vállalkozás tehát nem tudta teljesíteni a szerződésben vállalt kötelességét, hiszen a megvásárolt szolgáltatás teljesítése lehetetlenné vált a koronavírus miatt.

Ellehetetlenülés

Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. Ilyenkor a Polgári törvénykönyv „teljesítés lehetetlenné válására” vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős (és a koronavírus-járványért egyik fél sem felelős), akkor a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. Tehát a feleknek el kell számolniuk egymás között a befizetett összeggel. A vállalkozásnak kötelessége a fogyasztó által teljesített pénzbeni szolgáltatást visszafizetni, mert az ellenszolgáltatást a vállalkozás nem teljesítette a Covid-19 koronavírus miatt.

A Ptk. szabályai szerint a nem teljesített szolgáltatás értékét vissza kell fizetni, de a teljesített szolgáltatás értékét le kell vonni az előzetesen befizetett összegből. Akkor vonhat le a vállalkozás a befizetett összegből, ha a felek közötti szerződésből és számlából egyértelműen kiderül a jegyár és a közvetítési/szervezési/kényelmi díj. Gondoljuk arra az esetre, amikor online vásárolunk egy rendezvényre jegyet, és elektronikus jegy kibocsátását kérjük, vagyis e-mailben kérjük a jegyet, amelyért általában kényelmi díjat kell fizetni. Ilyenkor a számlán feltüntetik a jegy árát és külön az e-jegy kényelmi szolgáltatás díját. Utóbbit teljesítette a vállalkozás, hiszen e-mailen elküldte a jegyet, de azt nem tudta a fogyasztó felhasználni, mert az esemény elmaradt. A kényelmi díj nem jár vissza, de a jegyár teljes összege igen.

Legyen nyoma a panasznak

Inzelt Éva kiemelte, fontos, hogy a fogyasztók mindig írásban kommunikáljanak a vállalkozással, például arról, hogy nem fogadják el a vouchert vagy a csökkentett árú visszatérítést. Ha pedig a vállalkozás elutasítja a fogyasztó kérését, akkor forduljanak a békéltető testülethez.

A Budapesti Békéltető Testület alternatív vitarendezési fórum, segít a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak fogyasztói jogvitájuk bíróságon kívüli rendezésében. A testület fő célja, hogy egyezséget hozzon létre a felek között. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az ügyben döntést hoz, amely

  • ajánlás vagy kötelezés, ha a fogyasztói kérelem megalapozott,
  • és elutasítás, ha a fogyasztói kérelem megalapozatlannak bizonyult.

A békéltető testületi eljárás ingyenes (sem eljárási díjat, sem illetéket nem kell fizetni, továbbá jogi képviselet sem kötelező), gyors, legfeljebb 120 napos ügyintézési határidő, és egyszerű az igénybevétele: egy kérelem kitöltésével és annak mellékleteivel az eljárás megindítható.

Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.