Otthon

A magas alkuszint stabilizálódását hozta a nyár a lakáspiacon

Getty Images
Getty Images
Továbbra is a hazai lakáspiac egyik motorja az alku, tűnik ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb lakásértékesítési adataiból. A nyári hónapokban ez átlagosan 6,5 százalékos árcsökkentésre adott lehetőséget, ami éppen megfelel az előző negyedévben elérhetőnek. Ám a látszólagos stagnálás mögött ellentétes irányú mozgások jellemzik az egyes részpiacokat.

Legutóbb 2021-22 fordulóján volt mélyponton az alkulehetőség az OTP Ingatlanpont értékesítési adatbázisa szerint, akkor ez átlagosan 4,1% megtakarítást ígért a vevőknek. Az azóta tartó növekedés eredményeként az utóbbi egy esztendőben – leszámítva a december-februári 7,2 százalékos kiugrást –, országosan stabilan 6,5-6,6 százalékos alkuképességet mutatnak a tranzakciók adatai.

A június-augusztusi időszakban az egyes részpiacokon a kiegyenlítődés felé mozdultak el az alku-mutatók: ahol az előző negyedévben nagyobb volt a lehetőség, ott jobbára csökkent és megfordítva. A családi házaknál, ahol az elmúlt egy évben a 8,6 százalékot is elérte már az átlagos árengedmény mértéke, mérséklő volt a nyár (7,9% → 7,4%), míg a rendszerint jóval stabilabb árú hagyományos építésű (4,4% → 5,2%), illetve panelos lakásoknál (3,8% → 4,2%) növekedést hozott. Településtípusok szerint vizsgálódva is a kiegyenlítődés irányába mutatnak a negyedévi folyamatok: Budapesten 3,9% → 4,6%, megyei jogú városoknál 5,4% → 6,2%, a kisebb városoknál 6,8% → 6,7%, míg a községeknél 8,4% → 7,8 százalékra változott az átlagos alku mértéke június és augusztus között, a megelőző három hónaphoz viszonyítva.

Bár ezek a folyamatok konszolidációra is utalhatnának, a nyár végére igencsak érdekes különbségeket mutattak az egyes részpiacok.

Például a családi házaknak a kisvárosoktól a fővárosig egyaránt 7,1 százalékos alkumutatójuk volt. Ezzel szemben a paneleknél erősen számított a város rangja: a legkisebb lehetőséget a főváros (2,9%) kínálta, míg a legnagyobbat a megyei jogú városok (5,2%). Közöttük a szereposztás már a harmadik negyedéve stabil, és a különbség volt már nagyobb is. A hagyományos építésű lakásoknál ugyancsak Budapesten a legszűkebb az alkuk tere (4,6%), s szintén a megyei jogú városokban a legnagyobb (6,1%), ám az utóbbiak e pozíciója újdonság. A megelőző két negyedévben még a kisvárosok kínálták a legnagyobb lakásalkukat, ám a mostani eredményük (5,8%) már csak a középmezőnybe elég.

Mivel az alkuk adják a végső eszközt az eladók várakozása és a vevők hajlandósága közötti különbség áthidalására, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a gyakoriságuk és mértékük a piac kiszámíthatóságát és a dinamikáját is tükrözi. A magasabban állandósuló átlagos alkuszint magyarázható a pénzügyi és energetikai környezet bizonytalanságaival, az viszont stabilitásra vall, hogy az alkuk szerepe lényegében állandósult: az utolsó három negyedévben a sikeres tranzakciók 75-79 százalékában játszott szerepet a végső engedmény.(Ezzel szemben százból 2-3 esetben felfelé mozdult a finisben az ár.)

Rendre a tranzakciók 19-23 százalékában keltek el alku nélkül a lakások, ám ezek közel egyharmadában az eladók már maguk mérsékelték az igényüket az első meghirdetés után. Az adatok arra is utalnak, hogy időközben az eladók az eredeti igényeikkel is jobban alkalmazkodtak a realitásokhoz: míg az előző negyedévben az alkumentes eladáshoz az esetek 36 százalékában kellett utóbb visszavenniük az igényükből, addig június-augusztusban már csak 31 százalékban volt szükség ilyen önkorrekcióra.

A sikeres alkuk sora igencsak színes képet mutat.  A legkisebb eredményt, 0,4 százalékos árcsökkenést, azaz 100 ezer forintos megtakarítást egy átlagos állapotú Balaton-felvidéki lakásnál érték el.  A legnagyobb arányú alkut, pontosan kétharmados árcsökkentést pedig egy felújítandó dunántúli családi háznál jegyezték fel, ami így végül csupán 1 millió forintért kelt el. A legnagyobb összegű megtakarítást viszont egy Balaton-parti település százéves, kiváló állapotú családi háza kínálta, ahol az árból 19 százalékot lefaragva 26 milliót spórolhatott meg a vevő.

A nagyarányú alkuval elkelt ingatlanok között falusi, illetve felújítandó családi házak szerepeltek leggyakrabban, ami természetes is, hiszen egyediségük és viszonylag szűk piacuk okán ezek árazása a legbizonytalanabb. Ám ezúttal a 30-50 százalékos árengedménnyel értékesített ingatlanok közé is került fővárosi lakás és jó állapotú városi családi ház is. Így Budapesten a XVIII. kerületben lehetett felújítandó nem panel lakást venni (a hirdetetthez képest) közel féláron, 8,5 millió forintért, jó állapotú hetvenéves házat pedig egy Duna-menti városban 24 milliós megtakarítással.

A skála másik végén, ahol a véghajrában felfelé mozdultak az árak, a városi otthonok dominálnak. Közöttük ugyancsak a családi házak vannak többségben, noha mintegy egyharmados a panellakások részaránya is. A felárazódás az esetek mintegy felében abból fakadt, hogy az eladó az első meghirdetés kudarca után egy nagyobb összeget engedett, majd a végső alkuban ebből sikerült valamit visszanyernie. Ám a negyedévi rekorder, egy észak-magyarországi város átlagos állapotú családi háza esetében nem ez történt. Tulajdonosa az eredeti várakozásához képest 18 százalékos árnövekedést ért el, így végül 6,1 millióért adta el az ingatlanát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik