A náddal borított területek parthoz közeli oldalán figyelhető meg a pusztulás, mondta a sonline.hu-nak Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet limnológusa. A nyár eleje óta több bejelentést kaptak a szakemberek arról, hogy a Balaton több pontján, ahol tavaly nádas magasodott, most egyáltalán nem nőtt ki a növény. Tóth Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, az eddigi – 1970–80-as években tapasztalt – nádpusztulásokkal ellentétben nem a növények víz felőli, hanem a part felé eső oldalán megy végbe.
– értékelt Tóth Viktor.
Intenzíven feldarabolt részekről van szó, olyanokról, melyeket stégek, csónakbeállók szelnek ketté. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Balatonban több helyen eltűnt a nád, a helyén megjelent a sás és a gyékény. Ez egyébként egy természetes folyamat, mely évtizedek, évszázadok alatt zajlik le, csak most sajnos felgyorsul – hangsúlyozta a limnológus.
Tóth Viktor úgy véli, ahhoz, hogy a nádpusztulást lassítsák és megállítsák hagyni és engedélyezni kellene a Balaton természetes vízszintingadozását. – Fontos lenne segíteni visszaállítani a nádasok természetes elhelyezkedését azzal, hogy jelentősen csökkentjük a nádasokban található különböző nyiladékok számát, magyarul, településenként korlátozhatnák a stégek számát – emelte ki a limnológus. – Az is védené a nádasokat, ha olyan technológiákat és eljárásokat fejlesztenének ki, melyek úgy vágnák le a növényt, hogy nem okoznának benne nagyobb kárt.
Az ingatlantulajdonosok és a vitorlázók is ludasok
A balatontipp.hu beszámolója szerint a Paloznaki Horgász Egyesület tagjai figyeltek fel arra, hogy idén valami nem stimmel a náddal az északi parton, a Paloznaki-öbölben. Eltelt a tavasz, aztán a nyár is elkezdődött, de a korábban kiváló nádat nevelő területen nem jöttek a zöld hajtások, nem újult meg a nádas, ahogy máskor.
Augusztusban kiderült, hogy hatalmas területre terjed ki a pusztulás, az öbölben néhol a 120 métert is eléri a pusztuló nád szélessége, ami korábban jó minőségűnek számított. Ráadásul nem áll meg a Paloznaki-öböl partján, az Alsóörs nyugati része előtti Szerdahelyi-öbölben a paloznakinál is nagyobb a halott terület.
A balatoni nád szakértői, Pomogyi Piroska és Szeglet Péter tanulmánya szerint a helyzetet négy negatív tényező együttes hatására alakult ki:
- a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések,
- a gyakran tartósan magas vízszint, amely nem követi semmilyen formában a természetes vízjárást
- a nádaratások elmaradása és
- az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló “spicc” elé épített kikötő móló
Mint írják, a stégekkel, bejárókkal, nyiladékokkal, feltöltésekkel felszabdalt nádasokba behatolnak a hullámok, és a víz felőli oldalon megindul a nádasok erodálódása, kiligetesedése, végső soron a vízoldali nádas pusztulása. A nádasövbe nem odavaló növények, pl. kultúrfák, bokrok, idegenhonos és/vagy invazív növények, állatok települnek be. Mindez rontja a nádasok és végső soron a Balaton ökológiai állapotát.
A szakértők által írtak szerint egyértelműnek tűnik, hogyan kellene hozzáfogni a Balaton megóvásához:
- itt és máshol is mielőbb el kell bontatni a nádasokat felszabdaló stégeket, bejárókat, feltöltéseket, meg kell tisztítani a területüket, hogy a nád ismét visszafoglalhassa a helyét,
- a mély-merülésű vitorlások kiszolgálása helyett vissza kell állítani a Balaton ökológiai igényihez szabott vízszint szabályozást,
- technikai megoldást kell teremteni a nád aratására akkor is, amikor ehhez nincs megfelelő jég,
- ezen a konkrét helyen el kell bontatni a Balaton áramlási viszonyait drasztikusan felborító kikötő már megépült részeit – és meg kell keresni azokat a döntéshozókat, akik egy ilyen hatalmas károkozásért felelnek.
