A Szöuli Nemzeti Egyetem Csang Hoj Ho vezette kutatócsoportja öt adathalmazt elemzett, amelyeket 1977 és 2010 között a Csendes-óceán északkeleti részén tomboló trópusi ciklonokról rögzítettek. Tanulmányuk az Environmental Research Letters című tudományos lapban jelent meg.
Kína, Dél-Korea és Japán partvidékén a vizsgált időszakban egyre erősebb ciklonokat mértek – a tudósok a jelenséget az óceáni vízfelszín és a parti vizek feletti légáramlatok hőmérséklet-változásának számlájára írják.
A szokásosnál több energiát halmoztak fel
A kutatók szerint a Csendes-óceán fölötti légköri rendszer, a Walker-cirkuláció vált intenzívebbé az óceán melegebb, nyugati térsége és hidegebb, középső és keleti része közötti fokozódó hőmérsékleti különbség miatt.
A tanulmány szerint a ciklonok ráadásul hajlamosak voltak Kína déli partjai mentén végigvonulni, és amikor elérték Ázsia északkeleti partvidékét, a szokásosnál már több energiát halmoztak fel.
Az elemzés nem mutatott lényeges változást a Délkelet-Ázsiában, Tajvanon és Vietnamban előforduló ciklonok intenzitásában. A kutatók szerint ezek a légörvények a szárazföldhöz túl közel jöttek létre ahhoz, hogy elegendő energiát gyűjtsenek és elérjék maximális erejüket.
