Gyurcsány Ferenc és támogatóinak távollétében megkezdte ülését csütörtökön dél körül az MSZP képviselõcsoportja. A frakciót Mesterházy Attila hívta össze miután a volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció Platform azt javasolta: a szocialista képviselõk erõsíttessék meg mandátumukat az õket jelölõ párttagokkal, pártszervezettel.
Az MTI úgy tudja, Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezetõ az ülésen minden jelenlévõ frakciótagnak felteszi majd a kérdést, visszaadja-e mandátumát. Mivel Gyurcsány Ferenc – mint arra õ is többször utalt – kisebbségben van az 58 fõs frakcióban, és vele együtt mindössze heten nyilatkoztak írásban arról, hogy készek visszaadni a mandátumukat, a nagy többség várhatóan nemmel fog válaszolni a pártelnök kérdésére. Annál inkább, mert Gyurcsány Ferencet a közismerten támogató frakciótagok sem mentek el a rendkívüli ülésre.
A frakcióülésre érkezõben a képviselõk többsége nem állt szóba az újságírókkal. Kovács László alelnök, korábbi külügyminiszter azt mondta: nem érti Gyurcsány Ferenc magatartását, szerinte õt minõsíti, hogy egy ilyen felvetés után nem jelenik meg a frakcióülésen, hogy ismertesse érveit. Bárándy Gergely kártékonynak minõsítette a volt kormányfõ kezdeményezését, amely miatt szerinte az MSZP ismét a belügyeivel kénytelen foglalkozni.
A volt kormányfõ elõzõleg, legújabb facebookos írásában rövid történelmi áttekintést adva a Demokratikus Koalíció céljairól úgy véli: sok javaslatuk volt “a párt karakterének, orientációjának megváltoztatására”, és ezek egyike páraknak (sokaknak?) megfeküdte a gyomrát.
“Azt javasoltuk, hogy nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy annak dacára sem növekszik támogatásunk, hogy a Fidesz lassan már egymillió szavazatot elvesztett. Eközben viszont azt olvassuk, hogy a Jobbik beért bennünket. Mi a tanulság? Szerintünk az, hogy gyökeres változások kellenek” – fogalmaz már többek nevében Gyurcsány Ferenc. Szerinte szembe kell nézni azzal, hogy a pártot elsõsorban a parlamenti frakció testesíti meg és ezt a “frakciót még támogatóink sem nagyon kedvelik”. Úgy véli: a párttagságnak jogot kell kapnia arra, hogy megerõsítse a jelenlegi képviselõk mandátumát, vagy új embert küldjön a Parlamentbe.
“Tudjuk, ez nehéz döntés. Fel kellene tenni sorsunkat, egzisztenciánkat, fizetésünket egy kockázatos döntésre. Bennünket akar a tagság, vagy másokat? Belátjuk, hogy a közvetlen érintetteknek nem könnyû egy ilyen döntést meghozni. De hát mindig mindenki arról beszél, hogy szinte bármit megtenne, hogy leválthassuk a Fideszt. És vajon mindenki adná a mandátumát is, hogy a tagságnak jobban tetszõ frakció jöjjön létre?” Gyurcsány szerint itt az ideje megmutatni, készek az önfeláldozásra, a kollektív és személyes felelõsség együttes vállalására. “Egy ilyen döntés a baloldal morális fordulatát hozhatná el”.
A szocialista politikus értetlenül áll a javaslat fogadtatása elõtt. “Csütörtökre rendkívüli frakcióülést hívtak össze. De mire ez a kapkodás? És mi köze van ehhez a frakciónak, mint testületnek? Mi a párt kongresszusának tettük meg javaslatunkat, ez a párt ügye. A frakció a párt frakciója, dolga, hogy részt vegyen a törvényhozásban, a kormány ellenõrzésében. Nincs joga, hogy a párt alapvetõ politikájában a párt helyett alkosson véleményt. A pártnak van frakciója és nem a frakciónak pártja. Van dolog, ami a frakcióra tartozik. Például azok a vizsgálóbizottsági kezdeményezések, amelyeket vagy két hete megtettünk. Vagy az a javaslatunk, hogy a sarkalatos törvények vitáját aktívan bojkottáljuk. Ezeket még nem tûzte napirendre a frakció. A frakció tagjainak mandátumát esetleg fenyegetõ javaslat miatt viszont rendkívüli ülést hívnak össze. Mire ez a sietség?” – teszi fel a kérdést a volt miniszterelnök.
Szerinte megfontoltság, nyugalom és érdemi vita kell, amire készek. “Ha a párt bármely testülete meghív bennünket, akkor oda elmegyünk és elmondjuk véleményünket. Mostani javaslatunkat a frakcióval testületileg megbeszélni indokolatlan, ezért felesleges. Meghallgatni, hogy ki miért gondolja azt, hogy az õ mandátuma semmiképp nem kerülhet veszélybe, és most, amikor a Fidesz feldúlja az országot, akkor nem foglalkozhatunk magunkkal, na, ez üres felelõsség-hárító szócséplés. Az megy nélkülünk is. Nem egyes emberek lemondására van szükség. sõt, senkinek a lemondására nincs szükség. Felemelõ, komoly közös felajánlásra van szükség. Azt kell mondani tagjainknak: „ha van nálunk jobb frakció, amelyben jobban bíztok, akkor mi nem állunk ellen.” Ezt kellene kimondani. Mitõl olyan nehéz ez?”
Gyurcsány egyébként nem ért egyet azokkal, akik szerint a belsõ vita árt, hiszen az elemzések szerint májusban, júniusban, amikor a pártszavazás körüli vita volt, több volt a támogatójuk, “mint a lagymatag, vita nélküli, helyenként populista szólamokat zengõ nyár után. Az emberek viruló, a helyes utat szenvedélyesen keresõ pártot akarnak látni, nem pedig sekélyes egyszólamúságot. Az okos vita most is szükséges. Háborgás, indulat viszont nem. Orbánt hideg fejjel lehet és kell legyõzni. Ehhez egy jobb párt kell. Szerintünk” – zárja sorait – ismét többek nevében – a volt kormányfõ.
