Drasztikusan zuhan a születésszám a háborús Ukrajnában

Az orosz hadsereg navigációs figyelmeztetést adott ki arról, hogy korlátozza a hajók és repülőgépek közlekedését a Kercsi-szorosban, illetve annak légterében – közölte szerdán honlapján az orosz védelmi minisztérium.

Megtiltották minden hajó és vízi jármű felszíni és vízalatti közlekedését, horgonyzását, vízre bocsátását, a repülőgépek repülését, az emberek vízben való tartózkodását és egyéb tevékenységeket. A korlátozás alól kivételt képeznek az orosz haditengerészet, a nemzeti gárda és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói, valamint azok a vízi járművek, amelyek a nappali órákban a hajóutakon és az ajánlott útvonalakon közlekednek a Kercsi-szoroson át, vagy a szorosban található kikötőkbe. A dokumentum  meghatározta a hajók ellenőrzésére kijelölt területeket is.

Az intézkedés célja a Krím-félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi híd védelme, azon keresztül szállítják ugyanis az oroszok az utánpótlást a megszállt területekre, így a Krímre is. A hidat kétszer is támadás érte. Az első tavaly október 8-án hajnalban történt: az úttesten felrobbant egy teherautó, majd a vasúti pályán kigyulladt egy szerelvény hét, üzemanyagot szállító tartálykocsija. A robbanás következtében hárman meghaltak, a teherautó mellett egy személygépkocsi utasai. A híd két úttesttartó támasza részben leomlott, de a hajóátjáró ívének támaszai nem sérültek meg. Július 17-én éjjel pedig két vízfelszíni drónnal támadta Ukrajna a hidat. A létesítmény közúti része megrongálódott, a kétirányú forgalmat ezen a szakaszon ősszel állítják majd helyre.

A volt szovjet tagköztársaság, Türkmenisztán állami légitársasága, a Turkmenistan Airlines felfüggeszti moszkvai járatait – jelentette a társaság szerdán, miután az orosz fővárost több dróntámadás is érte. Így a türkmén fővárosból, Asgabatból Moszkva helyett csak Kazanyig lehet repülni.

Az intézkedést repülésbiztonsági okokkal magyarázták.

A német Tagesspiegel ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva arról ír, hogy augusztusban újabb ukrán hadifoglyok érkezhetnek Magyarországra. Júniusban 11 ukrán hadifogoly került Magyarországra az orosz ortodox egyház közvetítésével, akikre a magyar kormány „kárpátaljai hadifoglyokra hivatkozott”. Ez volt az első alkalom a háború során, hogy az ukrán fél nem vett részt egy fogolycserében.

Olekszandr Kononenko, az ukrán parlament emberi jogi biztosának képviselője szerint Oroszország a kárpátaljai régiót akarja destabilizálni a hadifoglyokkal.

(via hvg.hu)

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó hosszú időn át tartó leállítása senkinek sem használ, tájékoztatott szerdán a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága.

A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során rámutatott: a legnagyobb kárt a gabonára szoruló, alacsony jövedelemmel rendelkező országok szenvedik el.

A török vezető „békehídnak” nevezte az Oroszország által július közepén befagyasztott kezdeményezést, és leszögezte: továbbra is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ukrán gabonaexport folytatódjon.

A török államfői hivatal egyúttal közölte: a két politikus megállapodott arról, hogy Putyin Törökországba látogat.

A Kreml ismertetése szerint Putyin jelezte Erdogannak, hogy Moszkva kész visszatérni az egyezményhez, amint a Nyugat teljesíti Oroszország saját gabonaexportjával kapcsolatos kötelezettségeit.

Hozzátették: amennyiben egyáltalán nincs előrelépés a szerződés Oroszországra vonatkozó részének teljesítése terén, a megállapodás további meghosszabbítása minden értelmét elveszti. A török elnök a közelmúltban meggyőződését fejezte ki, hogy Moszkva vissza fog térni a gabonaegyezményhez.

(MTI)

Egy szerdán közzétett friss jelentés szerint a herszoni orosz fogolytáborokban fogva tartott ukránok csaknem fele széles körben elterjedt kínzásnak volt kitéve, beleértve a szexuális erőszakot is – írja a cnn.com. A jelentést – amely 320 esetet elemez – a Global Rights Compliance nevű nemzetközi emberi jogi szervezet készítette.

A jelentés szerint az áldozatok legalább 43 százaléka állította, hogy a fogva tartása során megkínozták. A jelentés szerint 36 áldozat említette, hogy a kihallgatásuk során áramütéssel sokkolták őket az orosz őrök. Más áldozatok a nemi szervek megcsonkításával való fenyegetést említették, és legalább egy áldozat látta azt, hogy egy másik fogvatartottat egy óvszerrel bevont tárggyal megerőszakoltak.

Oroszország többször is tagadta a kínzással és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádakat Ukrajnában annak ellenére, hogy nemzetközi emberi jogi szervezetek és hírszervezetek által kivizsgált, összeállított és megosztott súlyos bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az orosz hatóságok egyelőre nem kommentálták a friss jelentést. (cnn.com)

Klaus Iohannis szerint elfogadhatatlanok a Duna-parti (ukrán) civil infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások Románia közvetlen szomszédságában.

A román államfő a korábban Twitterként ismert, X közösségi oldalon reagált szerdán arra, hogy hajnalban újabb orosz dróntámadás célpontja volt az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail kikötő, amely 15 kilométernyire található a romániai Tulceától.

Ezek háborús bűnök, amelyek abban korlátozzák Ukrajnát, hogy az élelmiszereket eljuttassa a világ más országaiba, ahol szükség van rájuk

– írta közösségi oldalán a román elnök. Az Agerpres román hírügynökség a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka három órán keresztül iráni gyártású Sahid-136-os drónokkal támadta a Duna partján található Izmail kikötői infrastruktúráját, a távirányítású repülőgépek közül négy elérte célját.

A román média felidézte: ez a második orosz dróntámadás, amely Románia és a NATO határától néhány száz méterre lévő ukrán Duna-parti kikötői célpontok ellen irányult, miután múlt hétfőn Izmail, és a romániai Galac városától 13 kilométernyire lévő Reni kikötője ellen intézett dróntámadást az orosz hadsereg. (MTI)

A búza világpiaci ára egyik napról a másikra 4 százalékkal, a kukoricáé 2 százalékkal emelkedett, ami összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy az oroszok az elmúlt napokban drónokkal támadták az ukránok fekete-tengeri gabonakikötőit – írja a Skynews.

Ráadásul felmerült, hogy a napokban támadás érheti a dunai gabonainfrastruktúrát is, és ezek a hírek is tovább gerjesztik az áremelkedést.

Az Egyesült Államok szerint Oroszország kész visszatérni az ukrán gabona fekete-tengeri biztonságos exportját lehetővé tévő megállapodásról szóló tárgyalásokhoz, de „erre még nem láttunk bizonyítékot” – közölte az ENSZ megbízottja.

Ukrajnában 28 százalékkal esett vissza a születések száma a háború kezdete óta, a legfrissebb adatok szerint az idei év első hat hónapjában 38 324-gyel kevesebb gyermek született az országban, mint 2021 hasonló időszakában, még az orosz invázió előtt – írja szerdai cikkében a Guardian.

A lap idézi az ukrán elemző cég, az OpenDataBotMíg adatait, miszerint a születések száma 2015 óta évente 7 százalékkal csökkent, ám a 2021-től 2023-ig tartó csökkenés Ukrajna 1991-es függetlensége óta a legnagyobb. Idén havonta átlagosan 16 ezer baba született, míg a háború kitörése előtt havi 23 ezer gyerek látta meg a napvilágot az országban.

Az ENSZ becslése szerint Ukrajna lakossága 2050-re a háború előtti állapothoz képest 50 százalékkal is csökkenhet. Maga a háború egyébként már egy amúgy is negatív tendenciát erősített fel.

Ukrajnában volt az egyik legalacsonyabb születési arány a bolygón. Aztán kitört a háború

– mondta idén márciusban Brienna Perelli-Harris, a Southamptoni Egyetem demográfiai professzora, aki az ukrajnai termékenységi arányokat tanulmányozza. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának adatai szerint ráadásul 6 millió menekült hagyta el Ukrajnát 2022 februárja óta. (Guardian)

Több mint 10 orosz drónt lőttek le a Kijev elleni, szerda éjszakai támadás során – idézi ukrán tisztviselők közlését a Guardian.

Dróncsoportok egyszerre több irányból érkeztek Kijevbe. A légvédelmi erők azonban minden légi célpontot – több mint 10 pilóta nélküli légi járművet – időben észleltek és megsemmisítettek

– jelentette ki Szergij Popko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője. Elmondta, hogy Oroszország iráni gyártmányú Shahed drónokat vetett be, a törmelékek nagy területen szóródtak szét.

Kijev polgármestere azt mondta: a főváros elleni támadás több kerületben okozott károkat, köztük a forgalmas Szolomjanszkijban, amely a nemzetközi repülőtérnek ad otthont. Vitalij Klicsko tájékoztatása szerint a támadásban senki sem halt meg, és sebesültről sem tudnak.

Golosiivszkij kerületben „egy drón részei a játszótérre estek”, és tűz ütött ki egy olyan épületben, amelyben senki nem tartózkodott – közölte a helyi katonai igazgatás. (Guardian)

Orosz dróncsapás érte a tengeri kikötőket és az ipari létesítményeket Odessza régióban, Ukrajna déli részén – erről Oleh Kiper, a régió kormányzója számolt be a Telegramon a BBC tudósítása szerint.

Kiper szerint megsérült egy gabonasiló, amelynek következtében tűz ütött ki, ám további részletek egyelőre nem ismertek. Az ukrán légierő korábban azt közölte, hogy orosz drónok Izmail, a Duna egyik kulcsfontosságú kikötője felé tartanak. Oroszország azóta vette célba az ukrán kikötőket, hogy felmondta azt az ENSZ-megállapodást, amely lehetővé tette Kijev számára a tengeri gabonaexportot.

Kiper hozzátette: a műszaki alakulatok hozzáláttak az orosz támadás helyszínén a romeltakarításnak és megkezdték a helyreállítást. A kormányzó szerint a dróntámadás nem okozott személyi sérülést. (BBC)

Kitalációnak nevezte Lengyelország keddi bejelentését az állítólagos légtérsértésről a fehérorosz védelmi tárca. A minszki minisztérium állásfoglalása szerint a Mi-8-as és Mi-24- es típusú helikopterek légtérsértéséről szóló varsói közlés mindössze azt szolgálja, hogy az ország politikai-katonai vezetése újabb csapatokat és eszközöket vonhasson a közös határ mellé.

A bejelentést, amelyet nem erősítettek meg a lengyel légtérfigyelés adatai, a Fehérorosz Köztársaság védelmi minisztériuma úgy tekinti, mintha azt »egy nénike azt mondta volna«, és megjegyzi, hogy nem történt légtérsértés Mi-8-as és Mi-24-es helikopterekkel

– olvasható az állásfoglalásban.

A védelmi tárca felhívta a figyelmet arra is, hogy a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága még a reggeli órákban arról biztosította a lakosságot, hogy a radarok nem észleltek légtérsértést. „Estére meg tanácskoztak óceánon túli uraikkal és már azt közölték, hogy a légtérsértés nagyon alacsony magasságban történt, ami akadályozta a rádiólokátorok általi észlelést” – húzta alá a minszki tárca.

Nem sokkal korábban a lengyel külügyi tárca közölte, hogy bekéretik a varsói fehérorosz nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét ez ügyben. (MTI)

Bekéretik a varsói fehérorosz nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a lengyel légtér megsértése miatt – jelentette be a lengyel külügyi tárca.

A lépésről a lengyel kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága ülésén döntöttek. A testületet Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter hívta össze azon információk miatt, hogy a lengyel határ közelében gyakorlatozó fehérorosz erők légieszközei kedd reggel megsérthették a lengyel légteret.

A lengyel nemzetvédelmi tárca kedd esti közleménye szerint a bizottság megerősítette, hogy a lengyel légtérbe két fehérorosz helikopter repült be. Magáról a gyakorlatról a fehérorosz fél korábban tájékoztatta Varsót. Az incidens miatt Blaszczak  a lengyel-fehérorosz határon szolgáló katonák létszámának növelését rendelte el, valamint

többleterők és eszközök, ezen belül harci helikopterek odacsoportosítását.

A történtekről Varsó tájékoztatta a NATO-t. A védelmi tárca közleményében felidézték: Oroszország és Fehéroroszország az utóbbi időben „fokozta a Lengyelország ellen irányuló hibrid hadviselést”. További lehetséges provokációkra figyelmeztetve, a közleményben az információk „felelősségteljes terjesztését és kommentálását” kérik, mivel ezeket – mint írják – az orosz és fehérorosz kormány is felhasználhatja. (MTI)