- Folytatódott az átlagos lakbérek emelkedése júniusban: országosan 2,1 százalékkal, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint.
- Az országos átlagos albérletárak reálértéken 9,1, a budapestiek 11 százalékkal maradnak el a járvány előtt jellemző szintektől. A bérbeadók díjemelései nem tudtak lépést tartani az inflációval, ami egyelőre inflációcsökkentő hatással volt a gazdaságra, de hosszabb távon további bérletidíj-emelkedésre lehet számítani.
- A szerdai felvételi ponthatárhirdetés előtt – július közepén Budapesten átlagosan 240 ezer forintos átlagáron kínálták a kiadó lakásokat. A legnagyobb egyetemvárosokban – Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben – pedig 100-185 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
Emelkedőn maradtak az albérletárak júniusban az országos átlagos lakbérek 2,1 százalékkal nőttek havi összevetésben, Budapesten pedig 2,5 százalékos drágulás ment végbe. Éves összevetésben 14 és 15 százalékos volt az áremelkedés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely ismerteti azt is, hogy a felvételi ponthatárok szerdai kihirdetése előtt mennyiért kínálták az kiadó lakásokat Budapesten és a nagy egyetemvárosokban.
A bérleti díjak egyelőre csökkentik az inflációt, de további drágulás jöhet
“A júniusi bérletidíj-emelkedésre számítani lehetett, ugyanis a tavaszi hónapok óta fokozatosan erősödik a kereslet az országos albérletpiacon. Sokan ugyanis a fokozatos áremelkedés miatt igyekeztek a nyári albérletpiaci szezon előtt keresni maguknak lakást. Emellett a drágulás miatt vannak bérlők, akik olcsóbb ingatlanba szeretnének költözni, ez a tényező szintén élénkítette a keresletet. A kínálat pedig ugyancsak bővülést mutatott az utóbbi hetekben, ami a szezonra való felkészülés egyértelmű jele” – kommentálta a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az árakról szólva azt hozzátette: 2023 eleje óta folyamatosan és dinamikusan emelkednek az albérletárak, ami éves szinten 14 százalékos országos és 15 százalékos budapesti bérletidíj-emelkedést jelent. Ugyanakkor reálértéken – az inflációs hatást is figyelembe véve – az országos lakbérek 9,1 százalékkal, a budapestiek 11 százalékkal elmaradtak a járvány előtti szinttől. Az ingatlan.com szakértője szerint ez azt is jelenti, hogy a bérbeadók díjemelései nem tudtak lépést tartani az inflációval, ezért a bérleti díjaknak egyelőre inflációcsökkentő hatása volt a gazdaságra. “Hosszabb távon viszont pont emiatt további albérletár-drágulásra lehet számítani.” – tette hozzá Balogh László.
Honnan indulnak az albérletárak a ponthatárhirdetés előtt?
Az ingatlan.com adataiból az is kiderült, hogy a felvételi ponthatárok szerdai kihirdetése előtt – július végén – milyen átlagáron szerepeltek a kiadó lakások a kínálatban. Budapesten 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legnagyobb választékkal rendelkező városrészeket, köztük a III., VIII., XI. és XIII. kerületet 220-250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. A legdrágább kerületek közé tartozik az I., a II. és az V. 300-368 ezer forinttal. A legolcsóbbak között van például a XVI., a XVII., a XXI. és a XXIII. kerület, ahol 145-165 ezer forintos átlagos lakbérrel találkozhatnak a bérlőjelöltek.
A legnagyobb egyetemvárosok közül Győrben 185 ezer, Veszprémben több mint 172 ezer, Debrecenben 170 ezer forint az átlag a mostani kínálatiot nézve. Ennél valamivel olcsóbb városnak számít Pécs és Szeged a maga 140 ezer és 135 ezer forintos átlagos bérleti díjával. Miskolcon pedig 100 ezer forintos összeggel várja a szezon indulását.
