Fociszurkolók is tüntettek
A politikai demonstrációk mellett kevesebb figyelmet kaptak a futballszurkolók. Ők nem a Gyurcsány-kormány ellen emelték fel szavukat, hanem azért, mert kizárták az FTC-t a NB I-ből, a Fradi-szurkolók így csapatuk vezetésének lemondását követelték. A Ferencváros, az Újpest, a Debrecen, a Diósgyőr, a Kispest és a Videoton szurkolói szeptemberben pedig közös petíciót fogalmaztak meg az UEFA-szemlebizottság tagjainak, hogy felhívják a figyelmüket a sportág hazai irányítóinak alkalmatlanságára. A delegáció azonban elmenekült a demonstrálók elől.
Bár elsősorban Gyurcsány Ferenc váltotta ki az idei tüntetéseket, az első hullám mégsem az őszödi beszédhez köthető. A választások után ugyanis „felszállt a fehér füst” és kiderült, milyen reformlépésekre készül a kormány. Június végén már több vidéki városban demonstráltak a megszorítások ellen, július 4-én pedig több százan – igaz főként a jobboldali szavazók és szervezetek – már a fővárosban gyűltek össze a Gyurcsány-csomag visszavonását követelve. Négy nappal később pedig ugyanezt követelte a hat szakszervezeti szövetség is.
Tüntettek a tandíj ellen
Miután Hiller István a hallgatókkal való többszöri egyeztetés után bejelentette, hogy ezután fejlesztési részhozzájárulást kell fizetniük a hallgatóknak, a HÖOK elkezdte szervezni tandíjellenes demonstrációját. A tervek szerint szeptember 21-én lett volna a fővárosban a nagy tiltakozás, ám végül a HÖOK vezetése az MTV-ostrom miatt elnapolta október 19-ére a tandíjellenes tüntetést. Bár a Budai Várba akkor több ezren mentek el, az oktatási tárca nem vonta vissza a tandíjra vonatkozó, a parlament által megszavazott tervezetét.
A hallgatók mellett a tanárok is tiltakoztak Hiller István elképzelései ellen: a pedagógusok elbocsátása és a kötelező óraszám emelése ellen szervezett tüntetést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete október 13-án.
Tüntetés Molnár ellen
A Magyar Gyógyszerész Kamara által szervezett háromnapos demonstráción azonban már csak száz ember vett részt. A gyógyszerészek a patikaliberalizáció ellen tüntettek, azaz hogy maradjanak meg a gyógyszertár-alapítás szabályai, és a medicinákat ezután is csak a patikákban lehessen megvásárolni.
A Gyurcsány-kormány intézkedései ellen tüntetett még a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Liga Szakszervezet, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a fegyveres és rendvédelmi dolgozók is.
Az első ostrom
2006 valószínűleg mégsem a fent említett tüntetések miatt válik emlékezetessé, hanem a Kossuth téri tüntetések és zavargások miatt. Szeptember 17-én ugyanis nyilvánosságra került Gyurcsány Ferencnek a májusi balatonőszödi frakcióülésen elhangzott beszédéről készült hangfelvétel, amelyen a kormányfő többek között arról is beszélt, hogy hazudtak éjjel, nappal. Ezután spontán tüntetés szerveződött a Parlament előtt, és több vidéki városban. Szeptember 19-e éjjel a tüntetők egy csoportja azonban elhagyta a Kossuth teret, és a Magyar Televízió székházához ment, ahol az egyre agresszívabbá váló tömeg első rohamát a rendőrség még vissza tudta verni, de a második rohamnál a tüntetők betörtek a székházba. Az épület előtt felgyújtott autók lángjai az épületre is átterjedtek, ostromállapot alakult ki, a rendőrök nem voltak urai a helyzetnek. Több mint száz rendőr megsérült, a köztelevízióban pedig több tízmillió forintos kár keletkezett. Érdekesség, hogy bár a demonstrálók végül betörtek az épületbe, ott a büfé kifosztásán és rongáláson kívül nem csináltak semmit, pár perc múlva békésen kivonultak.
Egy nappal az ostrom után békésen kezdődött a tüntetés a Kossuth téren, később azonban újra erőszakba torkollt. A tüntetők a Köztársaság térre és a Blaha Lujza térre vonultak, ahol a rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek ellenük. Szerda éjjel, a tüntetők egy része ismét elhagyta a Kossuth teret, és ezúttal a Nyugati téren csaptak össze a rendőrökkel.
A Fidesz is demonstrált
A három ostromnap után egy hónapnyi békés tüntetés kezdődött a Kossuth téren, ahol kezdetben minden este többezres tömeg gyűlt össze, hétvégenként pedig több tízezren követelték a kormányfő lemondását. Október 2-án Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott az MSZP-nek: vagy leváltják a kormányfőt, vagy minden napra gyűlést hívnak össze a Kossuth térre, a demonstrációk pedig a kormányfő távozásáig folytatódni fognak. Az MSZP nem engedett, így a bizalmi szavazást követően 80 ezer ember előtt Orbán Viktor életre hívta a politikai osztály erkölcsi megtisztulását célzó Igen, Magyarország chartát. Bejelentette: Gyurcsány lemondásáig minden nap 17.00 és 18.00 óra között a téren tüntet a Fidesz. A 10 napig tartó gyűlésen beszédet mondott többek között Áder János, Navracsics Tibor, Semjén Zsolt, Kövér László és Pokorni Zoltán is, és bejelentették: feljelentik Gyurcsány Ferencet, a Fidesz pedig nem ünnepel közösen a kormánnyal október 23-án, hanem az Astoriánál tart különmegemlékezést híveivel.
A Fidesz rendezvénye alatt egyébként nem szakadt meg a Kossuth téri tüntetés, a demonstrálók csak szilenciumot tartottak.
Vitatott október 23-a
Október 23-a hajnalban a rendőrök az előzetes megállapodás ellenére kiürítették a Kossuth teret arra hivatkozva, hogy a tüntetők nem engedték átvizsgálni a területet, ráadásul több veszélyes eszközt is találtak. A Kossuth tériek azóta egyébként a Batthyány-örökmécsesnél tartják demonstrációjukat. A tüntetők a Nádor utcánál lévő kordonnál gyülekeztek reggel kilenc körül, a rendőrök azonban feloszlatták a tömeget a hivatalos ünnep alatt.
A napközben összegyűlt tömeg a Kossuth térről a Corvin közbe haladt, ahol elfoglalták egy emlékműsor színpadát. Innen az Astoria és a Deák tér irányába vonultak, majd az Alkotmány utcánál összecsaptak a rendőrökkel.
Az egyenruhások – máig vitatott módon – a Deák térről a Fidesz-nagygyűlés helyszínére, az Astoria felé terelték a tömeget, ahol több százezer békés szimpatizáns hallgatta Orbán Viktor beszédét. A Fidesz több vezető politikusa szándékos provokációt sejt a háttérben, míg rendőrségi források szerint nem volt más útvonal, ahova nyomhatták volna a demonstrálókat.
A Blaha Lujza tér és az Astoria között lévő tüntetőket éjfél körülre vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékekkel szétoszlattak, a Kálvin tér felé sodort emberek nagy része átment a Ferenciek terére, ahol a legnagyobb csoport, több ezer ember verődött össze. A tüntetők barikádokat építettek az Erzsébet híd mindkét oldalán, majd órákig farkasszemet néztek a rendőrökkel, akik közben folyamatosan könnygázzal és gumilövedékekkel bombázták őket. Végül hajnali fél kettőkor – amikor már jelentősen megfogyatkozott, ezer alá apadt a demonstrálók száma – a rendőrök Buda irányából és az Astoria felől is megindultak egy-egy hókotróval.
Az október 23-i zavargásokról és tömegoszlatásról a mai napig megoszlanak a vélemények. Egyesek a rendőrök túlzott brutalitásáról beszélnek, míg mások amellett érvelnek, hogy a rendőrök szakszerűen léptek fel a rendbontókkal szemben.
(A szeptember 17. és október 23-a közötti eseményekről bővebben itt olvashat >>)
Bár a többség november negyedikére hasonló összecsapást várt, a gyásznap végül békés tüntetésekkel és megemlékezésekkel telt. Több szervezet is demonstrációt tartott a Szabadság téren, a tömeg egy része innen indult tovább az Andrássy útra, ahonnan a Fidesz megemlékező felvonulása az Astoriáig tartott, majd a demonstrálók békésen hazavonultak. A Szabadság tériek a Vörösmarty tér felé vették az irányt, nagyszámú rendőri kísérlettel. Este nyolcra körülbelül félszázan maradtak az önkéntes szónokokat hallgatni.
Azt egyébként minden párt kijelentette, hogy a zavargásokban és a huliganizmusban részt vevők köztörvényes bűnözők. Az MTV-székház ostromakor egyébként közel 150 embert vettek őrizetbe és csaknem ugyanennyit október 23-a után. Illetve összesen 172, rendőrök ellen tett feljelentés ügyében nyomoz a Fővárosi Főügyészség a szeptemberi és októberi budapesti zavargások miatt,. Így tett egyébként Révész Máriusz is, aki az “ismeretlen tettes” mellett feljelentette Gergényi Pétert és Bene Lászlót is.
Az MTV ostromakor 173 millió forintnyi, október 23-án pedig 200 millió forintnyi kárt okoztak a vandálok. A biztonság fenntartásának a költségei pedig mára már elérték az 1,2 milliárd forintot.
